Pedig népvezérnek lenni felettébb kényelmes, és kifejezetten hálás dolog. Nem kell sokat pöcsölni vele.

Végy egy lehetőleg defektes, de mindenképpen gátlástalan kisembert,

tele, a gyerekkorában elszenvedett traumák okozta bosszúval, valakit, aki a faluszéli nyomorból saját tehetségtelensége okán kitörni képtelen, villantsd fel előtte a hatalom vízióját, tedd meg vezetőnek és mondogasd neki, hogy ő az isten.

Majd mondogasd ugyanezt a méla tömegnek is

Sokszor. Meg azt is, hogy a megváltó, aki vízen jár, és egyéb más kunsztokat is tud, a nép egyszerű gyermeke képében (ismét) megszületett. Előbb nép, a méla nyalja be a sztorit. Eddig nincs baj. Eddig csak média és pénz kérdése a dolog. Meg az, hogy a vezér köré lehessen mesét szőni. Mert a szegény kiskirályfi meséken felnövő népek imádják az ilyen sztorikat. Eddig jó! Boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Csak ott a baj, hogy a meseírók soha nem számolnak azzal,

hogy az általuk kreált mesehős, a népvezér – az egyszerűség kedvéért nevezzük csak Kedves Vezetőnek – szóval, a Kedves Vezető, a mese jelen állásánál mindig megőrül. Talán a hatalomtól. Talán amúgy is meghibbant volna amúgy is, nem tudható. Mert az éppen ügyeletes Kedves Vezető – őrület, hogy minden kor kitermeli a maga futóbolondját. Őrület! – addigra nettó elhiszi önmaga is, hogy tud vízen járni, sziklából bort fakasztani, kurvázó-kokainozó mamelukok balhéit elsimítani, büntetlenül rabolni. A szerencsétlenje. Meg mi is!

És itt feneklett meg a sztori

Mert ebben a mesében, bárki, bármikor írta-írja újra, meséli el, hozza létre az éppen aktuális kiskirályfit, a népvezért, soha nincs boldogan élnek, míg meg nem halnak, hepiendes vég. Csak vég van. Undorító, és kiábrándító vég. Hülye egy mese, mert kiszámíthatóan mindig eljön az a pillanat, mikor kiderül, nincs itt kiskirályfi, és nincs népvezér sem. Hitlernél Sztálingrád volt ez.

A Kedves Vezetőnél most van

Már feketén-fehéren láthatja aki meri, hogy ő – akár az elődei – sem tud vízen járni, nem ismeri a következő heti lottószámokat, és nem is Thor, a legyőzhetetlen kétméteres, lobogó sörényű mitológiai isten. Nincs itt népvezér, nincs mese, csak egy keshedtvállú, töpszli kis gazember. Hitler nem a bunkerben, Sztálingrádnál bukott el.

A centrális erőtérnek most lett vége. Valójában a Kedves Vezetőnek is. A végjáték következik. Az undorító, kiábrándító vég.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét