Kerítésen innen
Niedermüller Péter: zsidó honfitársaink tragédiája a magyar történelem legsötétebb időszaka
Zsidó honfitársaink tragédiája mindannyiunk tragédiája, a magyar történelem legsötétebb időszaka – emlékezett Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármester csütörtökön Budapesten, a 75 éve felállított pesti gettó évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Niedermüller Péter a VII. kerületi egykori gettó területén lévő Klauzál téren, az önkormányzat megemlékezésén azt mondta:
nem elég csöndben emlékezni, hangosan el kell mondanunk, mi az, ami 1944-45 telén Budapesten történt.
El kell mondani,
hogy itt, a Klauzál téren, ahol ma már gyerekek játszanak, fociznak, több ezer ember vesztette leírhatatlan körülmények között az életét. El kell mondani, hogy
„ez a tér nem egyszerűen egy tér Budapesten, hanem ez a tér a halál, a pusztulás, az embertelenség tere”
Gyermekeinknek és unokáinknak azt is el kell mondanunk,
hogy a gyűlölet és a gyűlölködés, a másik ember megbélyegzése és kirekesztése, az emberi méltóság sárba tiprása, az elszabadult indulatok, az ellenségképek gyártása, az idegengyűlölet beláthatatlan következményekkel járhat, ahogyan az 1944-45 telén Budapesten is történt.
Egy társadalmat, egy demokráciát mindenekelőtt az minősít, ahogyan az a kisebbségekkel, a másként gondolkodókkal, a mássággal bánik
– mondta a polgármester, hozzátéve: egy nemzetet nem az egyformaság, nem az „egy vérből valók vagyunk” mítosza, hanem sokkal inkább sokféleség, a sokféleség tiszteletben tartása tesz naggyá és erőssé. Ezt különösen határozottan kell mondanunk ma, amikor az antiszemitizmus megint terjed Európában.
Lesújtónak, hogy
„vannak az országban magukat történésznek gondoló emberek, akik szerint a zsidók Kamenyec-Podolszkijba történő deportálása idegenrendészeti eljárás volt”.
Lesújtó az is, hogy vannak, akik szobrot állítanak a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokárnak és Nyírő Józsefnek, vagy éppen annak a Kornis Gyulának, aki szerint a zsidóság megrontotta a magyarság szellemét.
Meg kell mutatnunk, hogy volt és van egy másik Magyarország, amely érzi a múlt bűneinek a terhét, érzi a felelősségét a múltért, de a jövőért is
Niedermüller Péter emlékeztetett: az akkori kormány 1944. november 18-án közölte a Zsidó Tanács képviselőivel, hogy gettóba kell vonulniuk a zsidóknak, és november 29-én napvilágot látott a belügyminiszteri rendelet a gettó létrehozásáról Erzsébetvárosban. December 10-re az egész gettónak kijelölt területet lezárták a nyilasok. A következő hónapokban sok tízezer zsidó honfitársunk élt és halt meg rettenetes körülmény között a gettóban.
A megemlékezésen Kardos Péter főrabbi
a meggyalázottakért, a megkínzottakért, a megszégyenítettekért és a meggyilkoltakért mondott imát. Ezt követően a jelenlévők – köztük Karácsony Gergely főpolgármester és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – gyertyákat gyújtottak és elhelyezték a megemlékezés köveit.
