Nyáry Krisztián: női szörnyetegek és családot robbantó bombák

Nyáry Krisztián, a lassan közíróvá is váló nagyszerű, irodalomtörténész, szépíró, ismét nagyon fontos bejegyzlst írt, méghozzá kapcsolódva a nap témájához az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése kapcsán.

Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken.

Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette. Volt politikus, aki gyorsan továbbfejlesztette a javaslatot, és a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét. A nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe, – aki, nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. A nők műveletlenségét nemzeti erényként magasztaló felszólalásra végül egy 30 éves újságíró, Bédy-Schwimmer Rózsa, a Feministák Egyesületének elnöke válaszolt. A Nő és a Társadalom című lapja kemény hangú vezércikkében így írt:

„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. Ha a költségvetés letárgyalását nem sürgetnék annyira, alkalmasint az elemi oktatás, végre a kisdedóvodák tételénél is akadna egy-egy barátja a sötétségnek, aki a nők műveletlenségét mint nemzeti erényt magasztalná. És minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek. (…) Vajon nem pirult-e mélyen minden magyar asszony azon a vakmerő állításon, hogy a művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket? Ott ülhettünk a karzaton és szégyenpírban égve hallgathattuk nemünk gyalázását, lekicsinyítését. (…) Csak folytassák ilyen lármásán! Talán erre az éktelen üvöltésre felébrednek azok az asszonyok is, akik eddig elhitték, hogy ők a család imádott szentségei.”

Bédy-Schwimmer Rózsa érveinél is nagyobb hatás ért a lapja akkor, amikor kinyomozták, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg”, aki tanárképző főiskolát végzett.

Nem mintha túl sok nő vett volna részt a felsőoktatásban. Bár az első magyar diplomás nő, Hugonnai Vilma kiállása megnyitotta az egyetemeket a nők előtt, a változás csak nagyon lassan ment végbe. 1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve, gardedám mellett hallgathatták az előadókat, s diplomájuk megszerzése után nem sok esélyük volt rá, hogy állást kapjanak. Az első orvosnő, aki állami alkalmazásba került, csak 1903-ban kapott állást – egy kolozsvári menhelyen, ahová senki nem akart pályázni. Szép lassan a kiharcolt jogokat is elkezdte visszavonni a hatalom, vagy legalábbis nehézzé tette, hogy a nők megfelelő számban élni is tudjanak a lehetőséggel. Így például 1904-ben bevezették, hogy lányok csak kiváló érettségi eredménnyel vehetőek fel egyetemre, míg a fiúknál az elégséges eredmény is megfelelt.

Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt:

a frontra vitt férfiak helyett nagy számban lett volna szükség orvosokra, mérnökökre, tanárokra. A háború után aztán megint fordult a kocka. Ekkor ismét a túl sok diplomás lett a probléma: az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától. Köztudott, hogy a semleges címet viselő 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” valójában Európa első zsidóellenes törvénye volt. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította az egyetemi beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása a zsidó vallásúak arányát az egyetemi hallgatók közötti 6%-ra korlátozta. Az már kevésbé ismert tény, hogy a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről.

A numerus clausus álnokságát éppen az bizonyítja legjobban, ahogy a nőknek a felsőoktatásból való kiszorítására is alkalmazták.

A zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak. A nők kiszorítása az egyetemekről a 20-as évek végéiig tartott és közvetve éppen a jogszabály zsidóellenes vonatkozásai vetettek véget neki. Mivel sok zsidó család arra kényszerült, hogy külföldön taníttassa fiúgyermekeit, az egyetemi karok egy része saját hatáskörben feloldotta a felvehető lányok számának korlátozását. Így az egyetemek kapui a Horthy-rendszer konszolidációja során újra megnyíltak a nők előtt. Igaz, akkoriban a számvevőszéknek még nem volt kifejtett véleménye a túl sok diplomás nő okozta problémákról.

Fejeződik be Nyáry Krisztián posztja.

Kálmán Olga ugyenerről a témáról:

Friss!

• Orbán Viktor utódlása, avagy „a népnek joga van elkergetni a kormányt”
  Megosztás Olvasom címben a Telex portálon, hogy Orbánt hirtelen elkezdte foglalkoztatni az utódlás. „Láthatják, nem vagyok már éppen önökkel egykorú. Az én koromban már jobban érdekli az embert, hogy lesz-e olyan, aki folytassa azt, amit ő elkezdett” – mondta Orbán Viktor hétfő délelőtt egy kamarai rendezvényen. Ez már sokadik olyan megszólalása a miniszterelnöknek csak az… További információ: Orbán Viktor utódlása, avagy „a népnek joga van elkergetni a kormányt”
• Orbán Viktor visszavonulna? – Lehet, hogy mégis volt haszna az indiai csodadoktornak?!
  Megosztás Az egyre sokasodó „ilyen még nem volt a Fidesz 15 éves regnálása alatt”-sztori legutóbbi fejezete a „rossznyelvek” szerint előrevetítheti annak a lehetőségét, hogy Orbán Viktor -ha minden kötele szakad- elgondolkodott azon, hogy kiszáll pártja és az ország első vonalából -legalábbis névleg- és parlamenti képviselőként -mi máskén, hiszen eddig más szakmát nem próbál- tartatja el… További információ: Orbán Viktor visszavonulna? – Lehet, hogy mégis volt haszna az indiai csodadoktornak?!
• Orbán menczeresedik – Napi Lendvaiságok….
  Megosztás Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most az év 17. hetének történései között szemezget…. Balsors, bal lator, balfenék… „Nagyon beakadt nekik ez… További információ: Orbán menczeresedik – Napi Lendvaiságok….
• Orbán Viktor miniszterelnök úrnak – Budapest, Vár, Karmelita kolostor I. emelet, jobbra 1. ajtó
  Megosztás Igen mélyen tisztelt Miniszterelnök úr! Kegyelmes uram! Örömmel vettem kézhez Voks X 2025 címzetű, személyesen nekem küldött levelét. Igazán megtisztelő, hogy sorsdöntő kérdésben kéri ki szerény véleményem – csak úgy, mint több millió honfitársamét. Válaszomat – engedelmével – nem rejtem a mellékelt, visszaküldésre szolgáló borítékba, hanem portálunk oldalán adom meg, mert a Kegyelmességed által… További információ: Orbán Viktor miniszterelnök úrnak – Budapest, Vár, Karmelita kolostor I. emelet, jobbra 1. ajtó
• Gábor György: ‘…vajon Orbánt a katolikus vagy a református pokol fogadja-e majd magába. Nagyon nem mindegy’
  Megosztás „Orbán Viktortól már a korábbiakban értesülhetett a dolgozó magyar nép, hogy ő mindig „épp most jön a templomból”, de azt nem tudni, hogy melyikből. Mert ugyebár templom van ilyen is, meg olyan is, egyház is van ilyen is, meg olyan is, amit a dolgozó magyar nép tud, kivéve Orbán Viktort” – kezdte közösségi oldala… További információ: Gábor György: ‘…vajon Orbánt a katolikus vagy a református pokol fogadja-e majd magába. Nagyon nem mindegy’