Nyáry Krisztián: női szörnyetegek és családot robbantó bombák

Nyáry Krisztián, a lassan közíróvá is váló nagyszerű, irodalomtörténész, szépíró, ismét nagyon fontos bejegyzlst írt, méghozzá kapcsolódva a nap témájához az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése kapcsán.

Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken.

Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette. Volt politikus, aki gyorsan továbbfejlesztette a javaslatot, és a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét. A nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe, – aki, nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. A nők műveletlenségét nemzeti erényként magasztaló felszólalásra végül egy 30 éves újságíró, Bédy-Schwimmer Rózsa, a Feministák Egyesületének elnöke válaszolt. A Nő és a Társadalom című lapja kemény hangú vezércikkében így írt:

„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. Ha a költségvetés letárgyalását nem sürgetnék annyira, alkalmasint az elemi oktatás, végre a kisdedóvodák tételénél is akadna egy-egy barátja a sötétségnek, aki a nők műveletlenségét mint nemzeti erényt magasztalná. És minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek. (…) Vajon nem pirult-e mélyen minden magyar asszony azon a vakmerő állításon, hogy a művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket? Ott ülhettünk a karzaton és szégyenpírban égve hallgathattuk nemünk gyalázását, lekicsinyítését. (…) Csak folytassák ilyen lármásán! Talán erre az éktelen üvöltésre felébrednek azok az asszonyok is, akik eddig elhitték, hogy ők a család imádott szentségei.”

Bédy-Schwimmer Rózsa érveinél is nagyobb hatás ért a lapja akkor, amikor kinyomozták, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg”, aki tanárképző főiskolát végzett.

Nem mintha túl sok nő vett volna részt a felsőoktatásban. Bár az első magyar diplomás nő, Hugonnai Vilma kiállása megnyitotta az egyetemeket a nők előtt, a változás csak nagyon lassan ment végbe. 1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve, gardedám mellett hallgathatták az előadókat, s diplomájuk megszerzése után nem sok esélyük volt rá, hogy állást kapjanak. Az első orvosnő, aki állami alkalmazásba került, csak 1903-ban kapott állást – egy kolozsvári menhelyen, ahová senki nem akart pályázni. Szép lassan a kiharcolt jogokat is elkezdte visszavonni a hatalom, vagy legalábbis nehézzé tette, hogy a nők megfelelő számban élni is tudjanak a lehetőséggel. Így például 1904-ben bevezették, hogy lányok csak kiváló érettségi eredménnyel vehetőek fel egyetemre, míg a fiúknál az elégséges eredmény is megfelelt.

Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt:

a frontra vitt férfiak helyett nagy számban lett volna szükség orvosokra, mérnökökre, tanárokra. A háború után aztán megint fordult a kocka. Ekkor ismét a túl sok diplomás lett a probléma: az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától. Köztudott, hogy a semleges címet viselő 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” valójában Európa első zsidóellenes törvénye volt. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította az egyetemi beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása a zsidó vallásúak arányát az egyetemi hallgatók közötti 6%-ra korlátozta. Az már kevésbé ismert tény, hogy a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről.

A numerus clausus álnokságát éppen az bizonyítja legjobban, ahogy a nőknek a felsőoktatásból való kiszorítására is alkalmazták.

A zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak. A nők kiszorítása az egyetemekről a 20-as évek végéiig tartott és közvetve éppen a jogszabály zsidóellenes vonatkozásai vetettek véget neki. Mivel sok zsidó család arra kényszerült, hogy külföldön taníttassa fiúgyermekeit, az egyetemi karok egy része saját hatáskörben feloldotta a felvehető lányok számának korlátozását. Így az egyetemek kapui a Horthy-rendszer konszolidációja során újra megnyíltak a nők előtt. Igaz, akkoriban a számvevőszéknek még nem volt kifejtett véleménye a túl sok diplomás nő okozta problémákról.

Fejeződik be Nyáry Krisztián posztja.

Kálmán Olga ugyenerről a témáról:

Friss!

• Sztálin újjászületése – A bébi neve: D. Trump
  Megosztás Gregor Gysi, a keletnémet reformkommunisták egykori vezéralakja, aki később a mai pártom, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom európai pártcsaládjának (Party of the European Left) elnöke is volt, most 77 évesen záró szónoklatot tartott a német ‘utód-utódpárt’, a die Linke kampányzáró rendezvényén, ahol – mellesleg – adott egy megfejtést a nála 2 évvel öregebb D.… További információ: Sztálin újjászületése – A bébi neve: D. Trump
• Perintfalvi Rita: a jobboldali hazaárulók nem hazaárulók?
  Megosztás „Nohát, nohát! Miközben gyűlöletokádó zsoltikáról kiderült, hogy az amerikaiak pénzelték egy igen jelentős magyarországi stratégiai, konkrétan hadiipari döntés közvetlen befolyásolása végett, addig Lánczi Tamás visszavonta azt a magánvádat, amit azért tett, mert lakása elé kitettek egy eredeti ÁVO-s bőrkabátot, a nevével ellátva…” – kezdte Perintfalvi Rita lelkész, író közösségi oldala bejegyzését. „Jelentsük fel Bayer… További információ: Perintfalvi Rita: a jobboldali hazaárulók nem hazaárulók?
• Magyar György: újabb pofonokba szalad bele a pánikba esett kormányfő
  Megosztás Orbán Viktor arra kérte – vagy utasította – a kormánypárti képviselőket Balatonfüreden, hogy hozzanak szigorú törvényeket, és akik ellenzékiként részesültek a jogállamiság lebontásának megakadályozása érdekében érkezett „guruló dollárokból”, azokat tiltsák ki Magyarországról. Mi lehet a baja a kormányfőnek azzal, ha bárki a Kádár-féle diktatúrára emlékeztető rendszerével szemben fogalmaz meg súlyos kritikát? Az 1980-as évek… További információ: Magyar György: újabb pofonokba szalad bele a pánikba esett kormányfő
• Juszt-kérdések, amiket a ‘mikrofonállvány’ nem tesz fel Orbán Viktornak
  Megosztás Ahogy a múltban, úgy manapság sem kifizetődő dolog felkerülni Juszt László célszemélyeinek listájára. Ha valaki, vagy valami beküzdi magát a névsorba, biztos lehet afelől, hogy az egykori televíziós mindig rajta tartja a szemét és azonnal reagál. Alább 2025 hetedik hete fontosnak ítélt kérdéseit olvashatják tollából. „Az esztendő 7. hetére 358 millió euro bírságot gyűjtött össze nekünk Orbán Ez… További információ: Juszt-kérdések, amiket a ‘mikrofonállvány’ nem tesz fel Orbán Viktornak
• Rácz András: segítek a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak – 1 epizód: Bayer Zsolt
  Megosztás Segítek a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak címmel sorozatot indított közösségi oldalán a népszerű Oroszország-szakértő. Rácz András az első részben arról ír, hogy hogyan lobbizott – saját bevallása szerint is – Bayer Zsolt publicista az amerikai Lockheed Martin repülőgép- és fegyvergyártó vállalat érdekében. „Életemet és véremet a szuverenitásvédelemért…” Olvasom, hogy a kormány fel akarja tárni az összes,… További információ: Rácz András: segítek a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak – 1 epizód: Bayer Zsolt