Nyáry Krisztián: női szörnyetegek és családot robbantó bombák

Nyáry Krisztián, a lassan közíróvá is váló nagyszerű, irodalomtörténész, szépíró, ismét nagyon fontos bejegyzlst írt, méghozzá kapcsolódva a nap témájához az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése kapcsán.

Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken.

Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette. Volt politikus, aki gyorsan továbbfejlesztette a javaslatot, és a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét. A nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe, – aki, nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. A nők műveletlenségét nemzeti erényként magasztaló felszólalásra végül egy 30 éves újságíró, Bédy-Schwimmer Rózsa, a Feministák Egyesületének elnöke válaszolt. A Nő és a Társadalom című lapja kemény hangú vezércikkében így írt:

„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. Ha a költségvetés letárgyalását nem sürgetnék annyira, alkalmasint az elemi oktatás, végre a kisdedóvodák tételénél is akadna egy-egy barátja a sötétségnek, aki a nők műveletlenségét mint nemzeti erényt magasztalná. És minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek. (…) Vajon nem pirult-e mélyen minden magyar asszony azon a vakmerő állításon, hogy a művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket? Ott ülhettünk a karzaton és szégyenpírban égve hallgathattuk nemünk gyalázását, lekicsinyítését. (…) Csak folytassák ilyen lármásán! Talán erre az éktelen üvöltésre felébrednek azok az asszonyok is, akik eddig elhitték, hogy ők a család imádott szentségei.”

Bédy-Schwimmer Rózsa érveinél is nagyobb hatás ért a lapja akkor, amikor kinyomozták, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg”, aki tanárképző főiskolát végzett.

Nem mintha túl sok nő vett volna részt a felsőoktatásban. Bár az első magyar diplomás nő, Hugonnai Vilma kiállása megnyitotta az egyetemeket a nők előtt, a változás csak nagyon lassan ment végbe. 1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve, gardedám mellett hallgathatták az előadókat, s diplomájuk megszerzése után nem sok esélyük volt rá, hogy állást kapjanak. Az első orvosnő, aki állami alkalmazásba került, csak 1903-ban kapott állást – egy kolozsvári menhelyen, ahová senki nem akart pályázni. Szép lassan a kiharcolt jogokat is elkezdte visszavonni a hatalom, vagy legalábbis nehézzé tette, hogy a nők megfelelő számban élni is tudjanak a lehetőséggel. Így például 1904-ben bevezették, hogy lányok csak kiváló érettségi eredménnyel vehetőek fel egyetemre, míg a fiúknál az elégséges eredmény is megfelelt.

Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt:

a frontra vitt férfiak helyett nagy számban lett volna szükség orvosokra, mérnökökre, tanárokra. A háború után aztán megint fordult a kocka. Ekkor ismét a túl sok diplomás lett a probléma: az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától. Köztudott, hogy a semleges címet viselő 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” valójában Európa első zsidóellenes törvénye volt. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította az egyetemi beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása a zsidó vallásúak arányát az egyetemi hallgatók közötti 6%-ra korlátozta. Az már kevésbé ismert tény, hogy a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről.

A numerus clausus álnokságát éppen az bizonyítja legjobban, ahogy a nőknek a felsőoktatásból való kiszorítására is alkalmazták.

A zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak. A nők kiszorítása az egyetemekről a 20-as évek végéiig tartott és közvetve éppen a jogszabály zsidóellenes vonatkozásai vetettek véget neki. Mivel sok zsidó család arra kényszerült, hogy külföldön taníttassa fiúgyermekeit, az egyetemi karok egy része saját hatáskörben feloldotta a felvehető lányok számának korlátozását. Így az egyetemek kapui a Horthy-rendszer konszolidációja során újra megnyíltak a nők előtt. Igaz, akkoriban a számvevőszéknek még nem volt kifejtett véleménye a túl sok diplomás nő okozta problémákról.

Fejeződik be Nyáry Krisztián posztja.

Kálmán Olga ugyenerről a témáról:

Friss!

• Perintfalvi Rita: elindult a Lázár-trip – Most már Magyar Péter ‘felesége(!) a pe:ofisegítő’?!
  Megosztás Pénteken Lázár János hű fegyverhordozójával, Menczer Tamással az oldalán jelent meg Pátyon, ahol sok médiamunkás és kevés érdeklődő előtt megtartották a Lázár-infó soron következő második epizódját. Ezt elemezte Perintfalvi Rita közösségi oldalán. „A trip egy olyan pszich:edelikus (tudatmódosított) utazás, amelyet a LS:D vagy más hallu:cinogének fogyasztásával érnek el a delikvensek No, ehhez hasonlított leginkább… További információ: Perintfalvi Rita: elindult a Lázár-trip – Most már Magyar Péter ‘felesége(!) a pe:ofisegítő’?!
• ‘Jó, hogy a miniszterelnöknek ennyi barátja van, csak többet ne szerezzen, mert abba beledöglünk’ – Hétvégi Lendvaiságok…
  Megosztás Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most az év 14. hetének történéseire reflektált saját oldalán. Olyan jó, ha az embernek vannak barátai… További információ: ‘Jó, hogy a miniszterelnöknek ennyi barátja van, csak többet ne szerezzen, mert abba beledöglünk’ – Hétvégi Lendvaiságok…
• (nagyon)Kisnyugdíjasunk Önért is írtó pipa: lovaknak vízágy, túlsúlyosoknak és egyéb fogyatékkal élőknek kínhalál?
  Megosztás Döbbenetes hírt olvastam Dr. Kunetz Zsombor tollából a Városi Kurír oldalon: új protokoll szerint kaphatnak a betegek csípő- vagy térdprotézist. Kormányunk hozzá nem értő tagjai eldöntötték, hogy a túlsúllyal rendelkezőknek és az időseknek, vagy fogyatékkal élőknek ezután nem jár a műtéthez való joguk.  Az artrózis népbetegség, a túlsúly szintén! Mielőtt bárki is pálcát törne… További információ: (nagyon)Kisnyugdíjasunk Önért is írtó pipa: lovaknak vízágy, túlsúlyosoknak és egyéb fogyatékkal élőknek kínhalál?
• Világkereskedelmi bunkósbot – Szegény szánandó Amerika
  Megosztás Donald Trump, a világ ura és csendőre, kiosztott egy jókora maflást a világ többi részének. Ezt ígérte, meg is tette. Az Úr adta az Úr elvette, legyen meg az Úr akarata! Egy nyavalyát! Biztosan lesznek közgazdászok, és MI masinák, akik és amelyek majd kiszámolják, hogy kinek-kinek ez a teljesen dilinyós manőver milyen veszteséggel, illetve… További információ: Világkereskedelmi bunkósbot – Szegény szánandó Amerika
• Magyar György: a törvénygyár ontja a selejtet – íme, újabb bizonyíték arra, hogy a jogalkotás jogellenessé vált
  Megosztás Az alaptörvény tizenötödik módosítására készül a Fidesz, ám erről a parlament még nem is tárgyalt. A NER azonban türelmetlen, és olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be – illetve fogadnak el –, amelyek ellentétesek a ma hatályos „alaptákolmány” rendelkezéseivel, és tovább gyártják a selejtet. „A magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról” címen nyújtott be előterjesztést kedd éjszaka… További információ: Magyar György: a törvénygyár ontja a selejtet – íme, újabb bizonyíték arra, hogy a jogalkotás jogellenessé vált