Blogbazár
Nyáry Krisztián: női szörnyetegek és családot robbantó bombák
Nyáry Krisztián: Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken.
Nyáry Krisztián, a lassan közíróvá is váló nagyszerű, irodalomtörténész, szépíró, ismét nagyon fontos bejegyzlst írt, méghozzá kapcsolódva a nap témájához az Állami Számvevőszék idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése kapcsán.
Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken.
Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette. Volt politikus, aki gyorsan továbbfejlesztette a javaslatot, és a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét. A nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe, – aki, nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. A nők műveletlenségét nemzeti erényként magasztaló felszólalásra végül egy 30 éves újságíró, Bédy-Schwimmer Rózsa, a Feministák Egyesületének elnöke válaszolt. A Nő és a Társadalom című lapja kemény hangú vezércikkében így írt:
„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. Ha a költségvetés letárgyalását nem sürgetnék annyira, alkalmasint az elemi oktatás, végre a kisdedóvodák tételénél is akadna egy-egy barátja a sötétségnek, aki a nők műveletlenségét mint nemzeti erényt magasztalná. És minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek. (…) Vajon nem pirult-e mélyen minden magyar asszony azon a vakmerő állításon, hogy a művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket? Ott ülhettünk a karzaton és szégyenpírban égve hallgathattuk nemünk gyalázását, lekicsinyítését. (…) Csak folytassák ilyen lármásán! Talán erre az éktelen üvöltésre felébrednek azok az asszonyok is, akik eddig elhitték, hogy ők a család imádott szentségei.”
Bédy-Schwimmer Rózsa érveinél is nagyobb hatás ért a lapja akkor, amikor kinyomozták, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg”, aki tanárképző főiskolát végzett.
Nem mintha túl sok nő vett volna részt a felsőoktatásban. Bár az első magyar diplomás nő, Hugonnai Vilma kiállása megnyitotta az egyetemeket a nők előtt, a változás csak nagyon lassan ment végbe. 1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve, gardedám mellett hallgathatták az előadókat, s diplomájuk megszerzése után nem sok esélyük volt rá, hogy állást kapjanak. Az első orvosnő, aki állami alkalmazásba került, csak 1903-ban kapott állást – egy kolozsvári menhelyen, ahová senki nem akart pályázni. Szép lassan a kiharcolt jogokat is elkezdte visszavonni a hatalom, vagy legalábbis nehézzé tette, hogy a nők megfelelő számban élni is tudjanak a lehetőséggel. Így például 1904-ben bevezették, hogy lányok csak kiváló érettségi eredménnyel vehetőek fel egyetemre, míg a fiúknál az elégséges eredmény is megfelelt.
Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt:
a frontra vitt férfiak helyett nagy számban lett volna szükség orvosokra, mérnökökre, tanárokra. A háború után aztán megint fordult a kocka. Ekkor ismét a túl sok diplomás lett a probléma: az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától. Köztudott, hogy a semleges címet viselő 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” valójában Európa első zsidóellenes törvénye volt. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította az egyetemi beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása a zsidó vallásúak arányát az egyetemi hallgatók közötti 6%-ra korlátozta. Az már kevésbé ismert tény, hogy a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről.
A numerus clausus álnokságát éppen az bizonyítja legjobban, ahogy a nőknek a felsőoktatásból való kiszorítására is alkalmazták.
A zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak. A nők kiszorítása az egyetemekről a 20-as évek végéiig tartott és közvetve éppen a jogszabály zsidóellenes vonatkozásai vetettek véget neki. Mivel sok zsidó család arra kényszerült, hogy külföldön taníttassa fiúgyermekeit, az egyetemi karok egy része saját hatáskörben feloldotta a felvehető lányok számának korlátozását. Így az egyetemek kapui a Horthy-rendszer konszolidációja során újra megnyíltak a nők előtt. Igaz, akkoriban a számvevőszéknek még nem volt kifejtett véleménye a túl sok diplomás nő okozta problémákról.
Fejeződik be Nyáry Krisztián posztja.
Kálmán Olga ugyenerről a témáról:
Friss!
- Perintfalvi Rita: tragédia történt tegnap, de ez nem csupán két ember tragédiájaMegosztás Gondolom nyilvánvaló, hogy a tegnap esti beszélgetésre gondolok Hajdú Péter műsorában. Természetesen én is láttam. Áldozatvédőként kötelességemnek is éreztem, mert annak ellenére, hogy Varga Judit az ellenkező politikai táborhoz tartozik és rengeteg olyan vérlázítóan aljas dolgot művelt minisztersége idején, ami miatt politikusként szimplán megvetem, de emberként és nőként akkor sem vetem meg. Feltételezett áldozatként… Read more: Perintfalvi Rita: tragédia történt tegnap, de ez nem csupán két ember tragédiája
- Magyar György: most jött el az idő arra, hogy a korrupt hatalom távozásra kényszerüljön?Megosztás Döbbenetes sárdobálássá fajult a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel, amelyben a volt feleségével, egykori igazságügy-miniszterrel folytatott családi beszélgetésének részleteit tette hozzáférhetővé. Ez ízlésünk szerint való? Nem. Ami viszont a Völner–Schadl-ügy kapcsán elhangzott, az a magyar igazságszolgáltatás működését illetően súlyos aggályokat vet fel. Csakhogy ma már ezzel szinte senki nem foglalkozik, mert az vált… Read more: Magyar György: most jött el az idő arra, hogy a korrupt hatalom távozásra kényszerüljön?
- Új magyar népmese, avagy a retardált kisfiú esete európai kispajtásaivalMegosztás Tőlünk szokatlan ódon egy mese formájába, a Facebookon talált már-már „irodalmi” parabolát közlünk az alábbiakban. Elgondolkodtató, jó szórakozását kívánunk hozzá. Hol volt.. hol nem volt.. Az üveghegyen túl, a magyar határon innen.. vót egyszer egy pufók, retardált kisfiú… Egyik nap ment, mendegélt, és meglátta ahogy egy jókora diófa árnyékában, idegen gyerekek ülnek, és beszélgetnek..… Read more: Új magyar népmese, avagy a retardált kisfiú esete európai kispajtásaival
- Válasz kellene, nem a terelő hamuka – Napi LendvaiságMegosztás Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az elmúlt 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Alább Lendvai Ildikó keddi gondolata olvasható. Persze, a kormány nem fog megbukni, lemondani Magyar… Read more: Válasz kellene, nem a terelő hamuka – Napi Lendvaiság
- Gábor György: ez az ember ezrek, tízezrek, százezrek emlékezetét sérti és gyalázzaMegosztás Apám vidéki (kecskeméti) rokonait mind elhurcolták (egyedül unokaöccse, Tomi maradt életben), s a deportáltak lakásait és „zsidóbútorait” („zsidószőnyegeit”, „zsidóeszcájgjait”, „zsidóképeit”, „zsidókabátjait”, „zsidózongoráját” stb.) egyes honfitársaik azon nyomban kiigényelték, avagy minden „hivatalos” igénylés nélkül, afféle egyszerű, kétkezi „hullarablókként” megszerezték. S hasonlóképp, anyám valamennyi (mind a hat!) meggyilkolt bátyjának minden ingóságát és ingatlanját kiigényléssel, avagy anélkül,… Read more: Gábor György: ez az ember ezrek, tízezrek, százezrek emlékezetét sérti és gyalázza
Friss
- Magyar Péter: a Húsvét üzenete a feltámadásról, a kegyelemről és a megújulásról szól
- Megnyugodhatunk (egyelőre?) – Jövő héten megválasztják Benedek Miklós utódát a Nemzet Színészei
- Perintfalvi Rita: tragédia történt tegnap, de ez nem csupán két ember tragédiája
- Meleg ebédet hoz a nyuszi „kéretlenül” a debreceni éhezőknek!
- Tojásíró maraton -Idén is több száz „induló”
- Nincs fűtés a lakásban? Vegyél egy meleg takarót!
- Hazaszeretet ide vagy oda, holnap megnézzük az Üvegtigrist, ki tudja hányadszor – írta egy hozzászóló Rákay sikerjelentésére reagálva
- Jézus Krisztus horoszkópja nyomában
- Pottyondy Edina jött, Novák Katalin és Varga Judit ment – Lévai Anikó -Orbán-feleség- „stagnál”
- Magyar György: most jött el az idő arra, hogy a korrupt hatalom távozásra kényszerüljön?