A magyarországi vizsgálatok több mint kétharmadában talált valami olyat az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF, ami miatt ajánlást tett a magyar hatóságoknak. Az Elios-ügyet külön kiemelte a szervezet éves jelentése.
Csak Romániában végzett több vizsgálatot az OLAF, mint Magyarországon – derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal éves jelentéséből. 2017-ben összesen 102 vizsgálatot zárt le, ebből tízet Magyarországon.
Ráadásul nagyon sok magyar ügy van, ahol talált is valami problémát a szervezet. Amíg a 102 vizsgálatból összesen 58 zárult úgy, hogy az OLAF ajánlást adott a helyi hatóságoknak, a tíz magyar ügy közül hét is így zárult. (Az Európai Csalás Elleni Hivatal feljelentést nem tehet, ha csalás gyanújára akad, csak ajánlást küldhet az ország hatóságainak.)
Az OLAF szerint EU-szinten három fő módszere van a csalásoknak, mindháromra adtak magyar példát is.
Az EU-s alapok körül sok a korrupció, az összeférhetetlenség, gyakran manipulálják a pályázatokat, a pénzekből pedig nem egyszer szervezett bűnözői csoportok próbálnak hasznot húzni.
Egyre elterjedtebb a kutatással kapcsolatos csalás, de a menekültügyi válsággal kapcsolatos pénzekre is több csaló pályázik.
A vámcsalással pedig változatlanul próbálkoznak nemzetközi bűnszervezetek.
A jelentés külön kitér az Elios-ügy vizsgálatára is. Mint írták, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata arra jutott, hogy az EU-t összesen 43,7 millió euróval károsították meg a magyarországi közvilágítási projektekkel. Összesen 35 pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak. Konkrét cégneveket nem írtak ugyan le a mostani jelentésben, de megerősítették az Eliost és partnereit is nevesítő korábbi vizsgálatok eredményét. Sok összefonódás volt a pályázat kiíróinak tanácsadói és a győztesek között, úgy alakították több esetben a kiírást, hogy a pályázati feltételek a későbbi győztesnek kedveztek.