Kerítésen innen
Orbán, az évértékelő-meghonosító – tényleg páratlan!
Orbán Viktor feltalálta a csőben a lyukat, vagyis lekoppintotta a világon szinte mindenhol bevett szokást: évértékel. Mondjuk a többieket év közben is szóra lehet bírni, talán abban rejlik az újítás, hogy Őt nem! Erre a zseniális felfedezésre jutott a XXl. század Intézet.
Orbán Viktor mára hagyományosnak számító országértékelő beszédével új műfajt honosított meg Magyarországon, ez az esemény nagy szerepet játszott abban, hogy az országban egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia
– emelte ki a XXI. Század Intézet az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.
Orbán Viktor vasárnap tartja soron következő évértékelő beszédét
Az elemzésben felidézték: a kezdetekkor az ellenzék élesen kritizálta ezt a műfajt, ugyanakkor az évek múlásával szinte minden párt lemásolta,
„ők azonban erre a megszólalási lehetőségre sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek”.
Orbán Viktor 2020-as beszédének középpontjában
az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témái, illetve a klímaváltozásra és a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszok lesznek.
Az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédeihez hasonlóan 1999. február 4-én értékelte először a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére Orbán Viktor az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vigadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Ezt követően kormányzása idején is megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és cselekvési tervet vázolt a következő évekre – írták.
Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta:
„az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”,
majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egyszámjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során.
Orbán Viktor akkor is megtartotta január-február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy
„a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre”.
- 2007-ben hirdette meg az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót,
- a 2008-as beszédet a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta – sorolták. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt,
- a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt: Orbán Viktor az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.
1999-ben az akkori ellenzéki politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt
A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a Parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Azt írták: a kezdeti kritikákat követően mára szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, legutóbb például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke értékelte az ország helyzetét,
„szokásához híven egy budapesti luxushotelben”.
Jellemző az ellenzéki politikusokra, hogy
„ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy ívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, hanem sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják”.
Így tett Gyurcsány Ferenc is, aki legutóbb a közös ellenzéki lista fontosságát hangsúlyozta – tették hozzá.
Szerző
