Kerítésen innen
Orbán-húsba vág – EU-eljárás indult: a kormány nem titkolhatja, mennyit kaptak a NER-milliárdosok magántőkealapjai
A hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, mivel nem tartalmaz a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország friss tanulmányából.
„Titoktartás mellékhatásokkal”
Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően
– olvasható a szervezet közleményében. 2023-ban eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet:
megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.
A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint
„Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.”
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Kötelezettségszegési eljárás
A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan. Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok
szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.
A szabályozás is segíti a vagyon elrejtését
A TI Magyarország „Titoktartás mellékhatásokkal – A Magyarországon működő magántőkealapok átláthatósága” című tanulmánya rámutat: a rejtett forrásból származó tőkebefektetések korlátozhatják a piaci versenyt, különösen abban az esetben, ha közpénzekkel tőkésítik fel azokat. Márpedig a privát tulajdonú tőkealapokba való állami befektetés a gazdaságösztönzés egyik kiemelt eszközévé vált az elmúlt években Magyarországon.
A koronavírus járvány alatt indult állami Krízis és Turisztikai Tőkeprogramok során például 400 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Magyar Fejlesztési Bank újonnan létrehozott magántőkealapokon keresztül, melyből 175 milliárd forint immár Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető alapkezelők portfólióját gazdagítja.
Mindeközben az állami tőkebefektetések átláthatósága rendkívül korlátozott, és a kedvezményezettek helyzetbe hozását és elrejtését több jogszabálymódosítás is segíti. A magántőkealapok által felvásárolt cégek más irányból is az állam gondoskodását élvezik, támogatások kedvezményezettjeiként vagy a közbeszerzések nyerteseiként. Így a magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának is fő eszközévé váltak, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak.
A TI Magyarország a magántőkealapok átláthatóságának javítására ajánlásokat is megfogalmazott
„A nyilvánosság javításának céljából javasoljuk a magántőkealapokra vonatkozó aggregált adatok részletes közzétételét a jegybank részéről, a tényleges tulajdonosaik teljeskörű nyilvántartását az adóhatóság adatbázisában az európai uniós előírások alapján, valamint a vonatkozó adatok minőségének, időszerűségének és teljeskörűségének rendszeres ellenőrzését és javítását. Továbbá indítványozzuk a sajtó és a civil szféra hozzáférését a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő információkhoz, összhangban az Európai Unió Bíróságának ajánlásaival. Emellett a tanulmányban több javaslatot teszünk az állami tőkebefektetések nyilvánosságának javítására, így például arra, hogy a kedvezményezettek kiválasztása, tevékenysége és eredményessége ellenőrizhető legyen, mert a közpénz nem magánügy.”
Friss
- Októberi csillagjegyek, figyeljetek
- Lázár János szintet lépett, lefelé
- A Momentum szervezi a szabadvárosok ellenállását a kormány legújabb sarcával szemben
- Ma éjjel kerülje a Szabadság hidat – Őszi nagytakarítást végeznek
- Az üléspont határozza meg az álláspontot – Mindenki nyertesnek érzi magát Orbán EU-szereplése kapcsán
- Sarcolnak rendületlenül – Újabb kést tart az önkormányzatok „nyakához” az Orbán-kormány
- „Apa, kezdődik”, Orbán Viktor hamarosan felszólal az EP-ben – Frissítve a felszólalással és a reakciókkal
- 100 millió eurós csalódás: Mudryk elvesztette helyét a Chelsea kezdőcsapatában, de nem akarják eladni
- Novák Katalinnak már papírja is van arról, hogy folytatódhat a habzsi-dőzsi – Leszavazták a DK indítványát
- A 13. csillagjegy: a Kígyótartó