Frissítve! Orbán: igazságot akarunk a következő uniós költségvetésben

Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi „igazságot akarunk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.

Semmi sem jó!

A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.

A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.

Azt is figyelembe kell venni,

hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben – közölte.

Orbán Viktor elmondta: az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy „minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet”.

Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat „az ellenkező irányba halad”, és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.

Hangsúlyozta: „ennek ellenére is optimisták vagyunk”, mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.

A Horizont program a legigazságtalanabb

Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. „Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni” – mondta.

Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot – magyarázta.

Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de „szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben” – tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette:

akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, „az a baj vele, hogy nem igazságos”. „Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk” – fogalmazott.

Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: „mindannyian csalódottak vagyunk”, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal – Szerbiával és Montenegróval –, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és „a bővítés gondolata ne enyésszen el”.

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.

A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.

A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.

Folytatni kell az EU kohéziós politikáját

Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet keddi prágai csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője.

Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a csúcstalálkozón.

A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” – olvasható a dokumentumban.

A csúcstalálkozó résztvevői

ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is „meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten”.

A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének. A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.

A Kohézió barátai

A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleményük, hogy fenn kell tartani a hagyományos politikák –tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem – közti egyensúlyt.

A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok „saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel”.

Az eszközök nagysága és felhasználásuk feltételei a Kohézió barátai csoport tagjai számára „kulcsfontosságúak” az EU jövőbeni költségvetési időszakáról folytatott tárgyalásokon – áll a közös nyilatkozatban. A prágai fórumon résztvevő uniós tagállamok leszögezik, hogy a tárgyalásokon igyekezni fognak „igazságos és kompromisszumos” megoldást találni a fennálló problémákra.

(Forrás: MTI)