Orbán nem hazudik: ne arra figyeljenek, mit mond, hanem arra, mit csinál

Ott, ahol a civilek el akarnak dönteni valamit, ám döntsék el, „és eszünk ágában sincs azt megváltoztatni” – állította Orbán Viktor a napokban a parlamentben. Kár, hogy a lakosok hiába tiltakoznak például a környezetkárosító akkumulátorgyárak ellen, a hatalom nem kíváncsi a véleményükre. Ám ne arra figyeljünk, amit a miniszterelnök mond, hanem arra, mit csinál. Ami ez utóbbit illeti, a NER vezére tényleg azt csinál, amit akar.

Minden döntést az adott ügyhöz legközelebbi szinten kell meghozni a miniszterelnök szerinti

Ezért harcol Magyarország is Brüsszellel, és védi a nemzeti szuverenitást. Ez igaz itthon a helyi közösségek és az országos vezetés viszonylatában is. Ott, ahol a civilek el akarnak dönteni valamit, ám döntsék el, „és eszünk ágában sincs azt megváltoztatni” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva. Aki mást feltételez, szerinte a kormány gyakorlatától teljesen idegen megközelítésből indul ki. Szóval a kormányfőnek – legalábbis verbálisan – semmi baja azokkal, akik más véleményen vannak.

„Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”

– kommentálta a miniszterelnök még 2011 szeptemberében az Origón megjelent, a Wikileaksről kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai táviratok egyike kapcsán. Korábban arról beszélt diplomatáknak:

a kampányban „hagyják figyelmen kívül”, amit mond.

Ez persze álságos beszéd, viszont a kormányfő most mégsem hazudott, hiszen hű a korábbi nyilatkozatához:

„ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”.

Fogadjuk meg a tanácsát, és nézzük meg, mit tett a NER a civil szerveződések, a lakosságot képviselő helyi önkormányzatok ellehetetlenítése érdekében. Terjedelmi okok miatt – a teljesség igénye nélkül – szemezgessünk csupán az önkormányzatiság lerombolására tett intézkedésekből.

2012

Az Országgyűlés döntése alapján 2012. május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény került át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lett a tulajdonosa és a fenntartója is. A következmények közismertek: a központosított rendszer annyira hatékony, hogy egy kórházban hetekig nem volt fűtés, és több helyen különböző osztályokat kellett bezárni

2013

Az alapfokú oktatás területén 2013-tól 2017-ig két ütemben ment végbe az iskolák államosítása, amelynek során a fenntartói jogok először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központokhoz, majd 2016-tól egy decentralizációs folyamat következményeként az újonnan felállított tankerületi központokhoz, illetve egyházakhoz kerültek. Ez hasonlóan „jó”, eredményre vezetett, mint az önkormányzati fenntartású kórházak „rekvirálása”. Megalakultak a kormányhivatalok alárendeltségében működő fővárosi kerületi/járási hivatalok, amelyek a személyi és gépjárműokmányokkal kapcsolatos feladatokat vették át, de ezek döntenek a tipikusan helyi ismereteket igénylő gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokban is. A hivatalok működéséhez szükséges vagyont az érintett településeknek „természetesen” térítésmentesen kellett átadniuk az államnak.

2020

Március 1-jétől az önkormányzati jegyzők építésügyi hatósági hatáskörei megszűntek, és e feladatokat a kormányhivatalok látják el. Mindazon önkormányzati vagyon, amely e tevékenység ellátáshoz szükséges, az állam ingyenes használatába került. A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A rendelet 2022-ben is hatályban maradt. Ezzel együtt az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adó megfelezéséről is döntött a kormány. Emellett azóta a gépjárműadó teljes összege is a költségvetést illeti meg, amelynek negyven százaléka eddig helyben maradt. Ugyanakkor jelentősen emelték a tehetősebb települések által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét, amelynek összege Budapest esetében öt esztendő alatt 5-ről az idei évre már 75 milliárdra nőtt.

2021

Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelet szerint a hatályos településrendezési tervek, településképi rendeletek, egyéb önkormányzati rendeletek előírásait a „kiemelt” beruházásoknál gyakorlatilag alig kell figyelembe venni. A kormány – nyilván uniós nyomásra – lehetővé teszi, hogy idén nyártól ezeknél is lesz lehetőség legalább a környezetvédelmi hatósági ügyekben fellebbezést benyújtani, de egy esetleges közigazgatási perben „nincs helye megváltoztatásnak”. Ez vajon mit jelent? Csupán porhintés? Kitalálták ugyanakkor a különleges gazdasági övezet fogalmát. Ennek lényege, hogy amennyiben valamilyen beruházás ellen a helyiek nagyon ugrálnak, az ilyen övezetben működő cégek által a települést illető iparűzési adó majd a fideszes megyei önkormányzatokhoz folyik be.

2023

A személyes részvételt nem igénylő közmeghallgatás nyilvánvalóan fából vaskarika. Az ugyanis a véleménynyilvánításhoz való jog része, a helyi közösségek fóruma, ahol az állampolgárok párbeszédet folytathatnak a döntéshozóikkal, számonkérhetik őket és javaslatokat tehetnek. Nyilván az akkumulátorgyárak körüli tiltakozások hatására találták ki, hogy az internetes közmeghallgatás kényelmesebb megoldás. Már csak azért is, mert sok háztartásban nem érhető el a világháló, ha pedig annak időpontját hétköznap délután két órára tűzik ki – Gödön ez történt –, még kevesebb felháborodott lakos kérdésére kellen válaszolni.

Orbán semmit nem szeret kevésbé, mint azokat, akik nem képezik a NER szerves részét

Főként a független civil szerveződésekkel szemben vannak ellenérzései. De ilyenek a helyi társadalmat képviselő önkormányzatok is – kivéve a fideszes polgármester vezette településeket. Az ellenzéki pártokról már ne is beszéljünk, amelyeket például az állítólagos kampánypénzekkel kapcsolatban az ÁSZ büntet sorra – érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül. Kész szerencse, hogy nálunk még a másként gondolkodókat nem küldik börtönbe, amint azt az Orbán barátja vezette Oroszországban teszik. Viszont „jó” úton haladunk…

Forrás