Kerítésen túl
Orbán Viktor a tusványosi párhuzamos valóságból üzent
Orbán így összegezte mondandóját: „Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni”…
„Ma úgy élünk, hogy napról napra haladunk az összeütközés felé. Az egymilliárd dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés” – fogalmazott Orbán. A világpolitikában ma a legveszélyesebb pillanatban vagyunk szerinte, amikor az első számú nagyhatalom visszasüllyed a második mondta többek között szombat délelőtt az erdélyi Tusványoson tartott beszédében Orbán Viktor.
Az első, ami feltűnhetett a hallgatóságnak, hogy többször is nyomatékosan „alkotmánynak” -néhol „húsvéti alkotmánynak” nevezte a milliókért „belénk vert „alaptörvényt”, amit Szájer József dobott össze azon a bizonyos laptopon.
Az egyetemes értékek egy nyugati mítosz
Kína távlatos terve Orbán Viktor szerint az, hogy újra naggyá tegyék az országukat. A középtávú programjuk pedig, hogy visszaállítsák a dominanciájuk Ázsiában. Mindemellett van ellenszerük az USA fő fegyverével, „az egyetemes értékek mítoszával” szemben. A kínaiak a miniszterelnök szerint kinevetik az egyetemes értékek nyugati mítoszát, és ellenséges filozófiának tekintik a többi civilizációval szemben.
A nagyok fogadják el, hogy két Nap van az égen
Orbán szerint ebben a helyzetben nekünk, kisebbeknek nem osztottak lapot, de a nagyoknak el kellene fogadni, hogy „két Nap van az égen”, ez radikálisan más gondolkodás, mint az elmúlt párszáz évé. Orbán szerint a két félnek egyenértékűnek kéne elfogadniuk egymást.
De ebből mi az, ami ránk tartozik?
– tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd meg is válaszolta. Szerinte egy új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknnyi időt igényel, még a gyerekeink is ebben a korszellemben fogják leélni az életüket, nekünk, magyaroknak is ebben kell boldogulnunk, ezt figyelembe véve kéne alakítani a magyar terveket.
Az Európai Unió olyan, mint egy kiöregedett boxbajnok
Szorongás gyötri az Európai Uniót, és bekerítve érzi magát – folytatta Orbán Viktor. Erre jó oka van szerinte, hiszen az unió 400 millió lakosa körül 7 milliárd ember van.
„Az Európai Unió jól látja magát: egy gazdag és gyenge unió”
– mondta. Éhezőkről, migránsokról, mutánsokról beszélt a kormányfő. A bekerítettség félelme az Európai Uniót az elzárkózottság felé tereli Orbán szerint, és az unió ma
„olyan mint egy kiöregedett boxbajnok. Mutogatja az öveit, de többet már nem akar bemenni a boxringe”.
Az elzárkózást Orbán szerint kockázatcsökkentésnek és leválasztásnak hívják, ez mutatkozik meg az oroszokkal szemben folytatott szankciós politikában is. Az uniós döntéshozók azt gondolják a kormányfő szerint, hogy a szankciókkal leválasztották az orosz gazdaságot az unióról. Ez azonban illúzió szerinte, Oroszországot nem lehet leválasztani a világ többi részéről, az Unió ugyanakkor elveszíti a versenyképességét, és szenved az inflációtól. Azt kell eldönteni szerinte, hogy a jövőben milyen utat választunk:
„leválni vagy részt venni a nemzetközi versenyben.”
Orbán: Az ukránok támadása a szegény kicsi magyar OTP ellen nem más, mint hungarofóbia
„Teszek egy ismeretterjesztő-jellegű kitérőt: a nagy európai cégek nem akarnak leválni, már Oroszországból sem akarnak kijönni”
-mondta Orbán, aki valahonnan adatokat szerezve arról beszélt, 1400 cégnek csak a 8,5 százaléka vonult ki Oroszországból. Orbán szerint az ott maradt cégek 3,5 milliárd dollárnyi pénzt hagytak Oroszországban, ennek fényében „az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi magyar OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia, ezért ezt vissza is kell utasítanunk”, mondta.
Birodalom vagy nemzetek?
Birodalom vagy nemzetek, föderalisták és szuverenisták között kell választani a jövőben Orbán Viktor szerint. Úgy látja, a föderalisták ki akarják szorítani a szuverenistákat, ez történt Magyarországon is, ahol kormányváltást akartak, és ezért pénzelték szerinte az ellenzéket. Abban bízik Orbán, hogy a jövő évi EP-választás után egy számunkra kedvező egyensúlyi helyzet lesz Európában, és Lengyelországban, Ausztriában, Spanyolországban is nyernek a szuverenisták.
Azt az utat kell szem előtt tartani, amin 2010-ben elindultunk
Ezzel pedig Orbán megérkezett Magyarországhoz
A miniszterelnök szerint „a nagy jégzajlás közepette” az a legfontosabb, hogy tisztában kell lennünk önmagunkkal – ezzel nem az ezer éves történelemre gondol, hanem szerinte azt az utat kell szem előtt tartani, amin 2010-ben ők elindultak, amikor új korszakot nyitottak.
„Bármilyen égzengés, villámlás, zivatar köszönt ránk”, ezt nem szabad szem elől téveszteni.
A szellemi alap az alkotmány, ami a legnyilvánvalóbban megkülönbözteti Magyarországot az unió más alkotmányaitól: a magyar középpontjában a mi áll, a többiben meg az én. Nekünk van egy közösségünk, életrendünk, kultúránk, nyelvünk. Az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ilyen a béke, család, közösségi szellem, még a szabadságot sem, mert az az ember, aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos.
Csak közösségi alapon lehet szembeszállni az LMBTQ-propagandával szemben
A magyar alkotmány a kötődés alkotmánya, amely a megerősítés kultúrájának alapján áll – mondta Orbán Viktor. A liberális alkotmányok ezzel szemben az eloldást erősítik meg szerinte, az elutasítás talaján állnak az egyéni szabadságjogokra hivatkozva.
„A mi alkotmányunk megerősíti a férfi és női mivoltunkat, mert ezt hívjuk családnak”
– mondta Orbán, de az alkotmány megerősítette a határainkat is. Csak közösségi, gyermekvédelmi alapon lehet szembeszállni az LMBTQ-propagandával.
„Nem döntöttünk rosszul, amikor a magyar alkotmányt 2011-ben megalkottuk”.
Nyugat-Európában abban bíztak a kormányfő szerint, hogy a régi közösségek helyett újak jönnek létre, ehelyett azonban egy sajátos elidegenedés jött létre. Az Európai Unió elítéli a keresztény közösséget, lakosságcserét akar végrehajtani, és a LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben. Ide vezet szerinte az Amerika-barátság.
Nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába a miénk, mégiscsak harcolnunk kell
Orbán szerint azt kell mondani, hogy Európában létrejött egy saját politikai osztály, aminek nem kell elszámolnia, nincs demokratikus, se keresztény meggyőződése, így nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába a miénk, mégiscsak harcolnunk kell.
„Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanolyan családi életet éljen, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának és jólétének, ezt mindenáron meg kell védeni. Nem engedünk sem politikai, sem pénzügyi zsarolásnak”
-mondta Orbán.
Orbán felsorolta, milyen célokat szeretnének elérni 2030-ra
Tizenhárom éve építjük az új gazdasági rendszerünket – tért át gazdasági témákra Orbán Viktor. Az volt a tervük 2010-ben, hogy olyan gazdaság legyen 2030-ra, amely kiszolgálja Magyarországot.
„A céljainkkal időarányosan jól állunk, a magyar gazdaság összteljesítménye tizenhárom év alatt megháromszorozódott (…) Az a cél, hogy 2030-ra 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP.
A magyar gazdaság exportját az elmúlt tizenhárom évben megduplázták, és az energiaimport függőséget is terv szerint csökkentik. Az a cél, hogy a villamosenergia-importunk 2030-ra nulla legyen, épül Paks 2 és több erőmű. A foglalkoztatottságban is jól áll Magyarország Orbán szerint, de az a cél, hogy 2030-ra 85 százalékra emeljék a foglalkoztatottságot.
Orbán: lassanként lesz ütőképes hadseregünk és harcosaink
Orbán szerint ugyanakkor minden erőt és minden kormányzati erőforrást továbbra is a családalapítások irányába kell tenni. Emellett
„lassanként lesz ütőképes hadseregünk, harcosaink, azon kevés NATO-tagállamok közé tartozunk, aki az éves össztermékének legalább 2 százalékát erre tudja fordítani”.
Orbánnak már 2040-ig vannak tervei
A gazdasági ígéretek szépen hangzanak, de van egy kis bökkenő – folytatta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, három év alatt két meteorral is szembeütköztünk: a covidot valahogy még kivédték, és
„aránylag gyorsan visszatértünk a saját utunkra”.
2022-ben azonban jött egy újabb meteortámadás: az orosz-ukrán háború, ami már keményebb dió volt Orbán szerint, és ami letérített bennünket a kijelölt útról.
A magyar kormány azért küzd – mondta a miniszterelnök –, hogy a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni abba a kerékvágásba, ami elvezet minket 2030-ig. A legnehezebb időszakon már túl vagyunk szerinte. Az infláció az év elején egekben volt, de „letörjük”, és minden esély megvan szerinte, hogy az év végére 10 százalék alatt legyen.
Ha mindent jól csinál a kormány, akkor Orbán szerint a 2024-es EP- és önkormányzati választás idén már újra „azon a kijelölt pályán leszümk, ami elvisz bennünket 2030-ig”. Abban bízik, hogy a jövő évi tusványosi fesztiválon már a 2030 és 2040 közötti tervekről is beszélhet.
Orbán a beszéde végén így összegezte mondandóját:
„Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni”,
mire a miniszterelnököt vastaps búcsúztatta. „Viktor, Viktor!”, skandálták néhányan, valaki pedig azt kiáltotta a többieknek: „miért nem álltok fel?”
VIA Telex
Szerző
