Orbán Viktor: a veszélyt úgy hívják, hogy behurcolás

A mindent tudó Orbán Viktor ezt a péntek reggelt sem hagyta ki, hogy szóljon a népéhez.

Nagy Katalin: Ahogy a hírekben is hallhattuk, az összes környező országban romlik a vírushelyzet, nő a fertőzöttek száma. Az operatív törzs is ülésezett. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! Kell-e újabb korlátozásokra számítanunk itthon?

Orbán Viktor: “Kell, csak még nem tudjuk, mifélékre. A helyzet az – ezerszer elmondtuk itt, tehát mindenki előtt ismert –, hogy egy csatát megnyertünk, a fertőzés első nagy hullámát letörtük, most már a gazdasági következmények enyhítésével, munkahelyek teremtésével foglalkozunk, és készülünk arra, hogy mi lesz. Mert vakcina nincs, és ha nincs vakcina, akkor nem tudjuk megölni, eltenni láb alól az ellenséget, amit most egy vírus testesít meg, tehát együtt kell vele élnünk.”

“A fertőzöttek száma azonban Horvátországban hamar, két hét alatt felszaladt tízszeresére, Szerbiában négyszeresére, románoknál, sőt még Szlovéniában is, akik a legsikeresebben védekeztek, szintén növekedőfélben van”

A veszélyt, amit most én itt meg tudok nevezni önnek, úgy hívják, hogy behurcolás

“Tehát Magyarország rendben van, de miután ami Európában történik, az ránk is hatással van, mert jönnek külföldiek, és mi is – különösen, hogy nyár van – jövünk-megyünk, behurcoljuk ide a vírust. Azt látom, hogy minden újabb fertőzés esetén az operatív törzs vizsgálatai szerint mindig megtalálható valamilyen külföldről származó elem, mozzanat.”

Tehát a behurcolás ellen kell védekeznünk

“Nézzük, hogy mások mit csinálnak, mert sohasem lehetsz egyedül elég okos, ez a helyes megközelítés ilyenkor; nézzük, mit csinálnak a szomszédok, különösen Ausztria, ahol egy kombinált csomagot állítottak össze, amiben karantén, mintavétel, határellenőrzés együttesen szerepel.”

Magyarország biztonságos, a behurcolás a probléma

“Én értem, hogy mindenki nyaral, nyilván mi is ezt fogjuk tenni, az embernek egyszer egy évben látnia kell a tengert, de most mégis inkább az legyen a jelszó, hog”

Több Balaton, kevesebb Adria, és akkor a járvány is féken tartható lesz

A következő részben a kérdező és a válaszoló áttért az Európai Unió tervezett közös hitelfelvételére. Természetesen a mi vezérünknek markáns véleménye van. Azt is mondhatnánk Orbán különvéleményt fogalmazott meg ez ügyben. A teljes közösség, együtt 750 milliárd eurót kíván felvenni, a mai tudásunk szerint a pénz piacról, azaz ezt az összeget nagy bankok konzorciuma és alapok kezelői tudják összeadni.

Nem világosak még a részletek, ám azt érdemes hozzá tudni, hogy az előző 2008-as pénzügyi válság idején pont fordítva volt minden. Akkor csődben ment bankok sorát mentették meg az államok, például az Európai Központi Bankon keresztül ingyen pénz kihelyezésével is.

Most fordult a kocka és az államoknak van szüksége nagyarányú “tőke injekcióra”.

Orbán: a  magyar ember fejében az adósság a legrémisztőbb dolgok közé tartozik

“Magyarország sohasem volt rabszolgatartó ország, meg azt sem szerettük, ha mi leszünk rabszolgák, ez nagy különbség a nyugat-európai országok és miközöttünk, de egyfajta rabszolgaságot ismer a magyar, összeköti a hitellel és van az a kifejezés, hogy adósrabszolga. Azt jelenti, életed végéig adós leszel. És itt a kommunizmus öröksége közé tartozik ez is, vagyis emlékezzünk rá, hogy Magyarország eladósítása a nyolcvanas években történt, és közel voltunk ahhoz, hogy adósrabszolgaságba kerüljön Magyarország, és hogy életünk végéig, sőt még az unokáink is fizessék a kommunisták által összehozott államadósságot. Aztán, amikor a kommunisták ilyen modern formában visszajöttek, szocialistaként 2002 és 2010 között, akkor ugyanez a veszély fölrémlett: devizaadósság, családok.”

“Meg tudnánk vétózni,

mert egyhangú döntés kell, tehát Magyarország mondhatná azt, hogy nem, huszonhat országgal találnánk magunkat szembe, és ha bent vagy egy közösségben, és mi a közösség tagjai vagyunk, akkor ezt csak a legvégső esetben szabad megtenni a nemzeti érdekeid szempontjából. Itt látok lehetőséget arra, hogy ugyan hitelfölvétel lesz, de próbáljuk csökkenteni ennek a kockázatát. Mondjuk ki, hogy ezt a pénzt a gazdaságok fejlesztésére kell fordítani, és utána pedig, ha már együtt hoztuk létre ezt az adósságot, tehát senki nem ad többet, mint a másik, akkor ne korlátozzuk egymást annak eldöntésében, hogy hogyan használjuk fel ezt a pénzt, mert nyilvánvalóan egészen másképpen kell a gazdaságot újraindítani Franciaországban, és másképp kell lendületet adni a gazdaságnak, mondjuk, Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban. Tehát legyen ez a pénzelosztás igazságos, és legyen ezen kívül rugalmas, és egy dolgot mindenképpen kerüljünk ki, hogy belekeverjük a politikát.”

Nagy Katalin: Angela Merkel német kancellár is, igaz egy kérdésre, de azt válaszolta, hogy akkor is szem előtt fogják tartani a jogállamiság kérdését, hogyha Orbán Viktorral kell ez ügyben vitázniuk.

“Örömmel állok rendelkezésre természetesen, de nem lennék ilyen lendületes a németek helyében, mert ha összemérem a magyar jogállamiságot a német jogállamisággal, akkor lehet, hogy abból mi kerülünk ki győztesen, ha egyáltalán ilyen összehasonlítást lehet tenni, mert az országok különbözőek.”

De, mondjuk, nálunk elképzelhetetlen, hogy, mondjuk, az alkotmánybíróság tagjai lehessenek párttagok

“Más országokban, mondjuk, Németországban nemhogy elképzelhető, hanem gyakorlat. Ez nem jogállamiság-probléma? Szóval én óvatos lennék ezzel, és azt javaslom, hogyha jogállamiságról akarunk beszélni, akkor beszéljünk komolyan. Tehát akkor az országok szépen üljenek le, és beszéljék meg egymással, hogy melyek azok a pontok, ahol úgy gondoljuk, hogy kifogások merülhetnek föl. Hát ide hozom most Ön elé, a napokban láttam, hogy a holland miniszterelnök azt találta mondani, hogy a holland rendőrségben rendszerszintű rasszizmus van. Ez nem jogállamiság-probléma? Vagy nézem itt az olaszokat; ha most kiderül, hogy Berlusconit úgy ítélték el, hogy előtte beszéltek a baloldali pártvezetők a bírákkal, ez nem jogállamiság-probléma?”

Ők oktatnak bennünket? Ez így nem lesz jó

“Ezért javaslom, hogy most bajban van Európa, újra kell indítani a gazdaságot, szerintem foglalkozzunk ezzel, és ne hozzuk elő ezeket a vitákat, mert jól látható, hogy a jogállami viták azonnal politikai vitákká válnak. Ha a kettőt összekeverjük, nem lesz gazdasági újraindítás, nem lesz költségvetés, elhúzódó viták lesznek. Nem tanácsolom a nagyoknak meg az Európai Unió magukat oly’ modernnek tekintő államainak, hogy most ezzel próbálkozzanak. Ezt a vitát most tegyük félre, oldjuk meg a gazdasági gondokat, indítsuk újra a gazdaságainkat, kezdjünk munkahelyeket létrehozni, aztán majd folytathatjuk a jogállami vitákat, de semmiképpen ne kapcsoljuk össze, mert annak az lesz a vége, hogy nem lesz költségvetés.”

Forrás: kormany.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük