Orbán Viktor házi sportújságírója szerint kedd este „legalább a fél világ” a magyaroknak szurkolt

Szöllősi György abszurdnak nevezte, hogy az angol hírportálok mint ha „eldugnák az eredményt, ami engem kicsit arra emlékeztetett, mint amikor az 50-es években ki volt adva, hogy ha véletlenül az olimpiai döntőben az ellenfél szerez vezetést Magyarország ellen, akkor technikai hibára hivatkozva abba kell hagyni a közvetítést.”

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy ugyan milyen közvetítésre gondolt a kolléga? A magyar labdarúgó-válogatott először az 1952-es Helsinki olimpia döntőjében játszott és nyert, ám akkor még TV közvetítés nem, csak élő rádióközvetítés volt. Kétlem, hogy megszakították volna az élő adást. Az 52-es fináléban 2-0-ra nyertünk Jugoszlávia ellen, az első magyar gólt Puskás Ferenc szerezte a 70. percben, majd tíz perccel később Czibor Zoltán is betalált.

Menczer Tamás külügyi államtitkár a Nemzeti Sport szerdai lapszámával

Szóval az ötvenes években nem volt olyan olimpiai döntő közvetítést, amit meg kellett volna szakítani

Az 1964-es tokiói döntőben Farkas János találatával szereztünk vezetést Csehszlovákia ellen, majd Bene Ferenc volt eredményes az 59. percben, végül Jan Brumovský szépített.

Az 1968-as mexikóvárosi olimpiai döntőben Bulgária Cvetan Veszelinov találatával szerzett vezetést Magyarország ellen. Menczel Iván a 41. minutumban egyenlített ki, majd egy perccel később Dunai Antal megszerezte a vezetést is.

A bolgárok olyan brutálisan kezdték a találkozót, hogy az első játékrész hajrájában piros lapot kapott Veszelinov, Ivkov és Mihajlov is. Így a második félidőre már semmi esélyük nem volt. Dunai Antal a 49. percben duplázott, majd betalált Juhász István is.

Négy évvel később a magyar labdarúgás utolsó olimpiai döntőjében a müncheni Olimpiai-stadionban Váradi Béla szerzett vezetést, ám Kazimierz Deyna duplájával fordított Lengyelország.

Majd később azzal folytatta, a sajtóvisszhang ellenére azt gondolja, hogy

Ehhez a fél világhoz is szeretnák kommentárt fűzni azzal, hogy az angol-magyar mérkőzéssel nagyjából egyidőben játszották Katarban az utolsó interkontinentális vb-pótselejtezőt, amin Costa Rica egy góllal nyert Új-Zéland ellen. Közben a mönchengladbachi Borussia Parkban Németország 5-2-re nyert Olaszország ellen, nem valószínű, hogy német vagy olasz szurkolók tekintetüket Wolverhamptonra vetették volna.

Sőt, szintén az angol-magyarral párhauzamosan Belgium Michy Batchuayi egyetlen találatával nyert Varsóban, míg Rotterdamban Hollandia 3-2-re nyert Wales ellen. Bukarestben pedig Stefan Mugoša mesterhármasával nyert Montenegró.

Szóval, ahogyan a miniszterelnök kiposztolta illik szerénynek lenni. A fél világ nem szurkolt nekünk, még csak nem is látta az angol-magyart

Szöllősi a siker okaival kapcsolatban kifejtette, ez az eredmény „nem egy egyszeri, kicsúszott véletlen”, hanem itt egy többéves folyamatról beszélünk.

A magyar válogatott is azért van ilyen csapatok társaságában a Nemzetek Ligájában, mert kivívta azt a jogot, hogy a legjobbak közt szerepelhessen. Marco Rossi személyétől elválaszthatatlan ez a sikersorozat, de attól a 10-12 éves, intenzív futballfejlesztéstől is, ami jelent infrastruktúrát, a bajnokságok, a klubok megerősítését, a falusi iskolai pályák visszaépítését, (és még hosszan sorolhatnánk), amely megelőzte ezeket a sikereket – magyarázta Szöllősi György.