Orbánt futni látni, avagy a szeretet jegyében hallgatnak le, drága honfitársam – molyolás az advent jegyében (is)

Itt az advent, a szeretetről szólnak az elkövetkező hetek, béke költözik a lelkekbe, véget ér a háborúskodás. Az ellenzék ugyan ezután is nemzetbiztonsági kockázatot jelent és az önfeladó nemzetért száll síkra, de belátja, hogy a Pegasust szeretetből telepíttette az orbáni csaló rendszer a telefonokra. Rab László szŰrreál összefoglalója a 47-es hétről.

A szeretet vezérelte a Minit, amikor megrendelte a lehallgató kütyüket

Orbánék ellen beszélni a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat. Most már elárulhatom, hogy jó fél éve furcsa dolgokat művelt az én telefonom is, mindig online sakkprogramok közben. Ment a parti, javában vertem ellenfeleimet, a királycselt alkalmaztam, mert azt gyerekkorom óta imádom, amikor is nem sokkal a győzelem előtt elhalványult a telóm képernyője. Ebből tudtam, hogy valaki más is részt vesz a partiban. Hasonló volt a helyzet ahhoz, mint mikor 1982-ben furcsa kattanást hallhattunk a vonal túlsó végén. Akkor is lehetett tudni, hogy Sas főhadnagy elkezdett fülelni. Most ez a mobiltelefonos elhalványulás jelzi, hogy valaki más is sakkozik velünk, nyilván azért, nehogy nemzetbiztonsági kockázatot tudjunk jelenteni, és a végén zavart tudatállapotban átadjuk Lonci bácsi káposztaágyását a migráncsoknak.
Na most ebben nem is az én szeretetteljes megfigyelésem a lényeg – még az is lehet, hogy szar a telefonom –, hanem az, hogy nincs új a nap alatt. megfigyelik ezek az atyaúristent is, ha arról van szó, hogy veszélybe került a lopott vagyon. Tudniuk kell, hogy ki mikor, hogyan tör rá a nemzetre, és miért akarja BI58-cal megmérgezni a kutak vizét. A béke és boldogság megtartása a Minnerstájsz fő célja, ennek érdekében bármilyen szemétségekre hajlandó. Érted figyellek meg, nem ellened hallgatózom. Azért jó, hogyha tudom, mit mondasz, miket gondolsz, hogy megvédjelek saját magadtól. Nehogy a nemzetedre való rátörésben önmagad ellen fordulj, kedves ellenzéki polgártárs.

Apropó polgár

Ez valahogy kiment a divatból, az állampolgárról nem is beszélve, az eleve büdös, régi kommer időket idéz, helyette elébb embereket, majd magyar embereket kezdtek alkalmazni. A magya rember különös agyagból van gyúrva, szívós, mint a rosseb, nem fog rajta az omikron, csak néha, ha pedig érzi a nemzetbiztonsági kockázatot, mindjárt hajlandó a választási csalásra is. Mondjuk az édes kis láncszavazást is eltűri, nehogy az advent idején is acsarkodó, ’nemzetbizonytalan’ ellenzék (egyrészt pfújjj, másrészt jogdíjat szedek az eredeti kifejezésért) beválthassa Orbánt futni látni című programját.
A fentiekben két motívumot kell továbbgyűrnöm. A láncszavazás régi demokratikus intézmény, arra az esetre találták ki, hogy ha veszélybe került a haza, lehessen azt mondani a magya rembereknek, hogy ne menjetek haza, ellenben vigyétek már be a szavifülibe (ld. szavazófülke) azt a már beikszelt szavazólapot, amelyet az előző láncos hozott ki a belsőzsebben üresen. – Lajoskám, vidd el ezeket a derék hazafiakat a Hatcsöcsűbe, rendelj nekik rumot és sört, hogy jókedvük legyen, aztán pedig segítsd ki az otthoni spórkasszát 5 ezer pengőforinttal. Meglesz, kéhlek alássan, hadd ajvékoljon a sorosgyurcsány, itt még egyszer nem kerülnek közel a pénzesbödönhöz, üzente nemzetünk legnagyobb Minije, a gyűröttgatyás, zsebhokizó Ágyeszbúgyesz. Az ellenszavazatok nemzetbiztonsági célból történő érvénytelenítéséről legközelebbi írásomban fogok beszélni.

A másik az Orbánt futni látni, mint összellenzéki óhaj, vágyálom, ami advent idején valami olyat jelent, hogy ’vigye el az ördög’

Esetleg ’a frász törje ki a derekát’. Vagy még (by nagyanyám): ’akkor is menjen, ha nem akar!’ Népiesebben: ’az íz egye meg!’ Lopás ellen való ráolvasásként: ’száradjon le a keze!’ A Fidesz-rendszertől való szabadulásnak ellenzéki családokban számos körülírása van. Télakolni a lopás birodalmából, mondja a választékos, dobbantani, mondja a gyereke. Gellert venni, hajlakolni, iszkirizni, kleppelni, lekoccolni, lelécelni, lepattanni, tiplizni, megdobbanni, megdurranni, megpattanni, megpucolni, olajra vagy vízre lépni – nemzetünk nyelvi mélyrétegeiben is megérett az Orbán-rendszer bukásának vágya. Gyere, MZP, lépd meg neki a királycselt, hogy már ne legyen ideje a vezéroldali sáncra! Ez volna az Orbánt futni látni-program lényege. A néplélek ott lesz a szavazatokban: vágy a helyes útra való visszatérésre. Ha a Minner veszít, akkor már nyugodtan hevergethet a nagysasszony Lölö mellkasán. Csak bukjon már meg egyszer úgy, hogy ne tudjon belőle föltápászkodni. Kövér és az a pár Fidesz-veterán addig még hatvanszor el fogja mondani, hogy sok a nemzetbiztonsági kockázat, így MZP, meg úgy Soros.

Másról most (Advent idején) nem is akartam ajvékolni

Talán csak annyit jegyeznék meg, mennyire találó a korona dél-afrikai mutánsának elnevezése: Omikron. Így hívták Szabó Magda Tündér Lalájában az államtanács egyik tagját. Nem tudják Dél-Afrikában meg a WHO-ban, de ez a Lala a jónak látszó kis aranyos tündérkék mélyben rejlő szemétségeiről, a görény kivagyiságról (azaz: a politikáról) szóló mese, az új koronanév véletlen egybeesés. Mégis felötlik bennem, így advent idején pláne, hogy a szeretet és a jóság mögött ott lehet a patkány hatalmon maradás nem is sunyi, de nyíltan hangoztatott szándéka. Aki ezt nem akarja, azt nevezik nemzetbiztonsági kockázatnak, ja.
Ez volt a lucskos 47-es, jöjjön a havas, ködös 48-as. Előre!

Előző hét

Ha Márki-Zay a kutyáját indítaná a választásokon… avagy megszereztük a Ráb*sztunk című film forgatókönyvét