Pálinkás Józsefet az innovációs pénzekért rúgták ki

Amíg a cégek egyre többet költenek innovációra, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb innováció területéről. A források elosztásért egyre nagyobb harc várható.

Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Két éve a GDP 1,21 százaléka ment erre. 2000-ben a 17. helyen álltunk az uniós rangsorban, ezt 2016-ra a 16.-ig sikerült javítani.

A források elosztásért egyre nagyobb harc várható, ahol természeten a kormányközeli érdekcsoportok is érvényesíteni próbálják akaratukat, és ez nem jó hír  a magyar tudománynak. Pálinkás József másfél hete bejelentett leváltása pedig pont egy 26 milliárdos kiírás elnapolásával esett egybe.

A 26 milliárd forintra vállalkozások pályázhattak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). A kiírás rendben megtörtént, már a bírálatok is beérkeztek. Ez alapján csak ki kellett volna hirdetni a szakértők által legjobbnak ítélt cégeket győztesnek, június 20-án ezt mégis elhalasztották. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Pálinkást felmentettek az innovációs hivatal éléről. A sajtóban megjelent értelmezések szerint a CEU melletti kiállás miatt kellett az akadémia korábbi vezetőjének a hivatal éléről távoznia, de a G7 információi szerint az igazi indíték a hasonló pályázatokra és a velük járó milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége volt.

A Pálinkás vezette hivatal nyugati példák alapján olyan irányba terelte a rendszert, hogy a magas színvonalú kutatások, innovációs ötletek kapjanak több támogatást, nyilvános pályázati rendszerben, és ez  nagy újdonságot hozott a magyar rendszerben. A kicsi magyar tudományos és innovatív vállalkozási közösségben inkább az volt a megszokott, hogy mindenkinek jut egy kicsi, senkit nem hagytak az út szélén. A tudományos életben pedig sokan úgy érezték, hogy ők a vesztesei az átalakulásoknak, ami sok ellenlábast szerzett.

A kormányt – úgy tűnik – sem a kevés innovációra költött pénz, sem a kutatás színvonala nem érdekli, egyedül az fontos, hogy az uniós forrásokat minél gyorsabban kiosszák. Ezért is érdekes, hogy nem ismerték el az NKFIH-nál a fejlődést. Pedig a hivatal nyugati példák alapján újította meg a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, és az ebben leírt elvek szerint valóban szigorúbban kezdte ellenőrizni a projektekben vállaltak teljesítését. Sok vállalkozás sem örült az NKFIH létrejöttének.

Tülekedés a forrásokért

Az állami forrásokért egyre ádázabb harc folyt az egyetemi-akadémiai és a vállalkozási szféra szereplői között. A kutatók szerint a cégek nem tudnak valós értékeket létrehozni. És valóban, alig van olyan magyar tulajdonú cég, amely a világpiacon vagy legalábbis Európában bármely high-tech, tudományos vagy innovatív területen labdába rúg. Az is jogos kritika, hogy a cégek a kapott támogatásokat elkutatják, érdemi eredmény nélkül folynak el a százmilliók.

A vállalkozók szerint viszont több támogatás kellene a sikerhez, és a kutatók nem érzik a piaci igényeket. Szerintük a magyar tudományos élet van lemaradva, mivel nem értik, hogy a piacon is hasznosítható tudományos eredmények kellenek.

(Forrás: G7)

Kapcsolódó:

Kirúgták Pálinkás Józsefet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük