Vasárnap bocsátottuk vitára Surány Gábor írását az úgynevezett Létpénz-ről. Mindenki, aki tavaly legalább 3 hónap adózott jövedelemmel bírt, közmunkát végzett, KATÁ-s vállalkozása volt és még ki tudja milyen módon járult hozzá az ország fenntartásához, a válsághelyzet ideje alatt minden mástól függetlenül, havi 80.000,- Ft-ot kapjon az államtól. (Közmunkások a 48.000,- Ft-ot.) Megérkezett az első hozzászólás Szanyi Tibortól, aki nemcsak politikus, de közgazdász is.

Az előzmény  évtizedes távlatra vezet vissza

Surány Gábor felvetése jól illeszkedik abba a sorba, amit részint korábban, részint pedig most, a koronavírus okán várhatóan bekövetkező szociális katasztrófa során többen is szorgalmaznak: sürgősen pénzt kell juttatni az embereknek!

Az alapgondolatot támogatom

Ez ugyanis egy rendkívüli, átmeneti jövedelemjuttatási formát célzó javaslat. Mondhatnánk, tűzoltás.

Az előzmény azonban évtizedes távlatra vezet vissza, az ún.

“feltétel nélküli alapjövedelem” (FNA)

gondolatához. Az FNA azonban csalóka, mert nem csak a jövedelemről szól, hanem az adózásról is. Eszerint mindenki dolgozik annyit, amennyit akar és tud, keres amennyit keres, határ a csillagos ég, viszont csak egyetlen adó lenne, éspedig az áfa, amely akár 100 %, vagy több. Ebből mindenki – szó szerint mindenki – kap egy egységes, úgynevezett feltétel nélküli hányadot, azaz senki nem marad jövedelem nélkül. Megszűnik viszont az összes szociális juttatás, úgymint nyugdíj, gyes, családi pótlék stb, és tulajdonképpen ezeregy minden, amit ma látszólag ingyenesen kapunk, tehát oktatás, egészségügy és megannyi más fizetőssé válik.

Elvileg akár működhetne is

Nyilván nagy kérdés, hogy mekkora ez az alapösszeg? Mekkora az ÁFA? Ebben a konstrukcióban hogyan alakulnak az árak? Az adódó társadalmi félelmek okán születnek a legkülönbözőbb kompromisszumos, avagy hibrid megoldások, egész odáig, mint Surány Gábor javaslata, hogy t.i. minden maradna a régiben, csak az emberek, akiknek eddig volt munkájuk, kapnának fejenként és havonta 80 ezer forintot, illetve közmunkások ennél kevesebbet, azaz 48 ezer forintot. Abszolút vészmegoldásként elfogadható, de megjelenik az a veszély, hogy a munkaadók a legkönnyebb megoldás felé mozdulnának el, azaz tömegesen lépnének vissza az eddigi normális munkabérektől.

Egy másik koncepció

Pártom, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom egy másik konstrukciót dolgozott ki. Eszerint a minimálbért havi nettó 200.000 forintra kellene emelni, ugyanakkor 100.000 forint szociális minimáljövedelem (illetve erre a szintre szóló kiegészítés) járna mindazoknak, a nyugdíjasokat is ideértve, akiknek nincs ennyi. Ez ugyanis a létminimum, márpedig a létminimum az egy olyan relatív összeg, ami szervesen benne van a gazdasági, összjövedelmi számokban. És az is belefér, hogy megháromszorozzuk a családi pótlékot, azaz 37.500 forintra emeljük.

Bármi is a megoldás, a rideg feladat ez: most pénzt kell adni az embereknek!

(A szerző -Szanyi Tibor- közgazdász, az MSZP volt Európai Uniós képviselője, a pártból történt kilépése óta az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnöke)

figyu

 

1 hozzászólás

  1. Veglegesitett rok.nyugdijas vagyok. Felere csokkent,azaz most 48 ezera nyugdijam,de ebbol elbol a Nyufi altal a vegrehajto levon 20 ezret. Miatta elvesztettem a lakasom,igy ott tobb mint 13 ezret fizetek berleti dijkent.
    SEMMIRE NEM ELEG!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét