Kerítésen innen
Pesty László: van egy Fidesz-elméletem: két Fidesz létezik, az egyik a tisztességeseké (…) és van az úrhatnám tíz százalék. Utóbbiaktól kéne megszabadulni
„A kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk… hazudunk, kompromittálva egy történelmi eszmét, förtelem”- mondta Pesty László kommunikációs szakember, filmrendező, aki ősfideszesként definiálja magát: „ha van ember, akinek a lojalitása megkérdőjelezhetetlen, akkor az én vagyok. Fideszes voltam, fideszes vagyok, fideszes maradok, míg élek! Sose leszek áruló!”. A 24.hu készített interjút vele a Tusványoson mondottak és azok utóélete kapcsán.
„A kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk… hazudunk, kompromittálva egy történelmi eszmét, förtelem”- mondta Pesty László kommunikációs szakember, filmrendező, aki ősfideszesként definiálja magát: „ha van ember, akinek a lojalitása megkérdőjelezhetetlen, akkor az én vagyok. Fideszes voltam, fideszes vagyok, fideszes maradok, míg élek! Sose leszek áruló!”. A 24.hu készített interjút vele a Tusványoson mondottak és azok utóélete kapcsán.
„Vagy megúszom, vagy nem”
Szemlénkben a válaszaiból idézünk, de mindenképpen ajánljuk elolvasásra a teljes cikket. Hogy a riportban elhangzottak mennyiben a Fidesz új politikai játékának -miszerint a párton belül is vannak viták, ergo demokrácia van- epizódja, vagy Pesty László „különvéleménye”, azt döntse el ki-ki maga.
Azt hiszi, megúszhatja?
„Kezdetben hét a háromhoz adtam magamra az oddsot, most már inkább nyolc a kettőhöz. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy jól sül el a dolog, és a Fidesz és Magyarország számára is sikeres lesz a folyamat, amit a tusványosi mondatom elindított. De igazából nincs is mit megúsznom, hiszen ez egy demokratikus ország, melynek élén egy demokratikus párt áll, és demokráciában nem lehet retorziója a jószándékú kritikai észrevételnek.
Szerencsére a Fidesz vezetői, hasonlóan hozzám, jogvégzettek, és a római jog órákról nyilván emlékeznek a ius murmurandira, vagyis a morgolódáshoz való jogra. Morgolódom, vagyis a nagy egésszel, magával a rendszerrel szimpatizálok, de a közösségem érdekében felhívom a figyelmet a vadhajtásokra, és kérem, egy gyors szikevágással metsszük ki őket, mint egy rákos daganatot.”
Mi van, ha a kettő jön be? Mi van, ha, fideszes klasszikust idézve, a régi bajtársai taknyán s vérén húzzák végig önt a flaszteren?
„Engem nem lehet taknyomon s véremen huzigálni, ugyanis a cégem nem az állam csecsein lóg, hanem piaci szereplő: harmincöt éve készítek mozgóképet, filmet, tévét, videót, voltam operatőr, vágó, szerkesztő, riporter, most producerként dolgozom, sőt, nagyjátékfilmes pályázatokat adok be, vagyis jól megélek a szabadpiacról.”
„Azokat érdemes meghívni Tusnádfürdőre, akik akár kritikusak a kormánnyal, vagy ellenzéki politikusok, de értelmesen és összefüggően tudnak fogalmazni. Megnéztem az interjút, és nem találtam értelmet benne, és összefüggéseket se nagyon.” Ezt mondta Gulyás az ön tusványosi állítására, vagyis önre. Szerintem ez lehülyézés.
„Gulyás Gergelyről nem feltételezem, hogy rosszat akarna nekem. Végtelenül tisztelem őt, nem véletlen, hogy nem Gulyás Gergőnek, hanem Gulyás Gergely miniszter úrnak nevezem. Tisztafejű, koherens gondolatokat megfogalmazni képes fiatalember, és maximálisan egyetértek azzal a meglátásával, hogy Tusnádfürdőre azokat érdemes meghívni, akik képesek értelmesen és összefüggően fogalmazni.”
Gulyás az ön tusványosi mondatában nem lelt se értelmet, se koherenciát.
„Értelmesen, koherensen beszéltem, és Gulyás Gergely miniszter úr számára bizonyára világos, hogy mit és milyen szándékkal mondtam.”
Arra utal, hogy Gulyás Gergely „parancsra” hülyézte le önt?
„A „parancsra tettem” kifogás már a nürnbergi perben se jött be.”
Ha nem ön az, aki Tusványoson összefüggéstelenül beszélt, akkor ki?
„Voltak páran.”
Kik?
„Eszembe sincs megbántani bárkit is. Mindazonáltal némi szortírozás valóban ráférne a fellépőlistára.”
Tusványos óta járt valakinél „elbeszélgetésen”? Kapott föntről feddő telefonhívást?
„Tusványos óta engem egyetlen fideszes korifeus se keresett. Még csak nem is üzentek.”
Vajon miért?
„Gyanítom, elgondolkodnak a szavaimon, és a gondolkodáshoz idő kell. (…) A Fidesz okos párt, örül a kritikának, felfedezi benne a megtisztulás lehetőségét.”
Az ön ezeréves barátja, harcostársa, Bayer Zsolt is ott ült a tusványosi sátorban. Beszéltek utóbb?
„Őt is, engem is elraboltak az újságírók. (…) Zsoca elfoglalt ember, ahogy én is az vagyok, és noha az 1988-as illegalitásig nyúlik vissza a mi sziklaszilárd barátságunk, megesik, hogy hónapokig nem beszélünk.
Miért Tusványoson buggyant ki önből az a kritikus gondolat? Miért nem négyszemközt osztotta meg Orbán Viktorral a jószándékú kritikát?
„Szerettem volna. Most Tusványoson írtam is egy SMS-t Orbán Viktor legközelebbi munkatársának, hogy mivel a miniszterelnök a helyszínen tartózkodik, és bárki odaléphet hozzá, egyszerű székelyként kapjak én is kicsi időt négyszemközt, ne öt percet, még csak ne is kettőt, csupán másfelet. Hat órával a mi kerekasztalbeszélgetésünk előtt elküldtem ezt az üzenetet. (…) Nem kaptam választ.
S ha kapott volna?
„Akkor, lehet, másként alakul napjaink történelme.”
Mondana példát Lölő-jelenséges zsarolásra?
„Naponta hallok történeteket arra, hogy bizonyos emberek a klánból rámutatnak egy szép családi házra, rámutatnak egy panzióra, rámutatnak egy cégre, kacsintanak, és a tulajdonos fülébe súgják, hogy
„barátom, nem ártana néked egy tulajdonostárs, hogy továbbra is jól menjenek a dolgaid”.
És az áldozat megijed, pár fillérért beengedi cégébe a klántagot, aztán mire felnéz, kívül kerül a saját szorgalmából, tehetségéből felépített vállalkozásán, családiházán, panzióján, egyebén.”
Oszlassuk a homályt: tud példát mondani a rendszer ilyen típusú ügyeire?
„Jó, akkor mondok egy nevet: Mák István. Ő egy mélyépítésben, csatornázásban tevékenykedő vállalkozó, a nulláról építette fel magát rengeteg munkával, komoly kockázatokat vállalva, helyes döntéseket hozva, senkit meg nem károsítva. Ez a Mák István nemrég gyanús körülmények között, töredékáron vált meg a vállalkozásától. A javaslatom a következő: kedves barátaim, fideszesek és ellenzékiek és ingadozók, politikusok és újságírók, tessenek utánanézni az ügynek!
Mák a barátja?
Mák István a barátom, a székely megmaradás támogatója, nem közpénzből, hanem a tisztességesen megkeresett jövedelméből segítette az aláírásgyűjtésünket.
Mák cégét ki vette meg?
Egy oligarcha strómanja. Mák Istvánról pedig még annyit, hogy mélyen hívő, keresztény, konzervatív ember, tántoríthatatlan jobboldali, bármi potyoghat az égből, ő húsz év múlva is a Fideszre fog szavazni. És ha valakit ebben az országban atrocitás érhet, az nagyon nem ő kéne legyen.
Inkább érjen atrocitás a Fideszre semmiképp sem szavazó vállalkozókat?
Senkit ne érjen atrocitás! De ha már nemzeti tőkét kell építeni a kormányprogram eredményessége érdekében, akkor miért úgy épül ez a nemzeti tőke, hogy a NER-lovagok, a Lölő-jelenség absztrakt halmazának egyik-másik, vélt vagy valós arca, késsel-villával enni nem tudó, alany-állítmányt egyeztetni nem tudó tagja megaláz, kisemmiz tisztességes, igyekvő, tehetséges vállalkozókat?!
A teljes riport ide kattintva olvasható.
Friss
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…
- (Nagyon)kisnyugdíjasunk felveszi a kesztyűt: a Mikulásgyár jár a gyerekeknek