Banánköztársaság
Az ellenzék állítson köztársasági elnökjelöltet is! – legyen ez egy ilyen politikai berendezkedés
Az amerikai politikai berendezkedés és elnökválasztási hagyomány szerint politikus párosok egy elnök és egy alelnökjelölt összekapaszkodva próbálja meg bevenni a Fehér Házat.
A már hatalomban lévők az első négyéves mandátumuk után igyekeznek megvédeni a várat és benn maradni a Fehér Házban.
A közvetlen/közvetett (lásd elektorok mandátumai) elnökválasztás igényli ezeket párosokat, ráadásul míg a megválasztott elnök, aki elfoglalhatja az ovális irodát a hivatali eskü letétele után megkapja a teljes végrehajtó hatalmat, addig a vele együtt megválasztott alelnöknek csak statiszta szerep jut.
Igaz, színházi hasonlattal élve ő az, aki bármikor beugorhat az elnök helyére
Így volt ez 1963-ban, amikor John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása után alig két órával az alelnök Lyndon B. Johnson az Air Force One fedélzetén letette a hivatali esküt és lett az Egyesült Államok 36. elnöke.
Néhány évvel később ismét kulcsfontosságú lett az alelnök szerepe
Mint ismert a Watergate-ügybe belekeveredett Richard M. Nixont már a Kongresszus szerette volna elszámoltatni (impeachment-eljárás), amikor 1974. augusztus 9-én az elnök lemondott.
A Nixonnal együtt megválasztott Spiro Agnew alelnök azonban ekkor már nem volt hivatalában. A görög származású amerikainak 1973-ban adócsalás és pénzmosás miatt le kellett mondania alelnöki mandátumáról.
Gerald R. Ford 1973 decemberében lett alelnök, majd Nixon elmondása után „ölébe hullt” az elnöki szék.
Amúgy érdekes elnökjelölt/alelnök-jelölt párosítások voltak a XX. század második felében
A Dwight D. Eisenhower/Richard Nixon páros két választást (1952, 1956) nyert meg magabiztosan. Mindkétszer a demokrata Adlai Stevenson ellen nyertek, aki 52-ben John Sparkmannel, míg négy évvel később Estes Kefauverrel indult párban.
1960-ban már Nixon indult az elnökségért Henry Cabot Lodge-dzsal, ám a republikánus páros kikapott a JFK/LBJ duótól.
1968-ban már Ronald Reagan volt a republikánusok üdvöskéje,
ám hiába volt ő a legnépszerűbb a párttagság körében a Nemzeti Konvenció a tapasztalt Nixonnak adott bizalmat, aki magabiztosan nyert Hubert Humphrey ellen.
1972-ben a Nixon/Agnew páros már a Fehér Házból nyert a demokrata párti George McGovern/Sargent Shriver kettős ellen. Shriver felesége JFK testvére Eunice Kennedy volt.
Az idei minden szempontból rendhagyó amerikai elnökválasztás már eddig is hozott számos meglepetést
Sokáig úgy tűnt a demokraták jelöltje az „ideológus”, egyesek szerint szélsőbaloldali Bernie Sanders lehetett volna Donald Trump igazi kihívója, ám az előválasztásokon felemásan szereplő Sanders később idős korára is hivatkozva visszalépett. Így került előtérbe a megbízható Joe Biden, aki nyolc évig volt Barack Obama alelnöke.
Ismét visszakanyarodunk ahhoz, milyen fontos az alelnök személye
Biden végül kedden Kamala Harrist választotta VP-jelöltnek. Az 55 éves hölgy korábban maga is beszállt az elnökjelölti kampányba, 2019-ben az első afro-amerikai női elnökjelölt Shirley Chisholm előtt tisztelegve a vörös és sárga színeket választotta kampányszíneinek.
Az első női alelnök-jelölt Geraldine Ferraro volt,
akit a demokrata Walter Mondale 1984-ben választott maga mellé, ám a Mondale/Ferraro kettős totális vereséget szenvedett a hivatalban lévő Ronald Reagan/George H. Bush duótól.
Mint ismert, négy évvel ezelőtt Hillary Clinton volt az első női elnökjelölt, aki már valóban ringbe szállhatott.
Joe Biden 2020-as választása Kamala Harris személyében nem túl meglepő; az idős, fehér demokrata politikus egy szinesbőrű hölgyet választott VP-jelöltnek.
Kamala Harris édesanyja az indiai Madrasban, míg édesapja Jamaikán született. Mivel köztudott, hogy megválasztása esetén Biden lesz a legidősebb korában beiktatott amerikai elnök, így ezekben a koronavírusos időkben nem véletlenül gondolnak sokan úgy Kamala Harrisra, mint aki potenciálisan bármikor átveheti az elnöki hivatalt.
Innen ugorjunk egy óriásit Magyarországra és 2022-re
Nem sok párhuzam van a magyar országgyűlési választások és az amerikai elnökválasztás között, ám mégis érdemes az ellenzéknek elgondolkodnia azon, hogy ne csupán egy miniszterelnök-jelöltet állítsanak ki, ez politikai kérdés.
Mire gondolok?
Húsz hónapon belül Magyarországon gyökeresen megváltozhat minden. Bár a túlzottan optimisták szerint az Orbán-kormány máris elbukta a 2022-es választást, azért érdemes figyelmeztetni, hogy ne igyanak előre a medve bőrére. Még akkor sem, ha már alaposan megtépázódott a bundája.
A minap éppen Lengyel László figyelmeztetett, hogy az ellenzék a 2019-es önkormányzati sikerekkel is elég rosszul sáfárkodott. Nem tudták összehozni a „szabad városok” valódi és erős szövetségét, sőt még a budapesti ellenzéki vezetésű kerületek is igyekeznek inkább önállóan, mint összefogva fellépni.
Pedig a negyedik Orbán-kormány alaposan kimutatta a foga fehérjét és az önkormányzati vereség utáni első fair play nyilatkozatok után bosszúhadjáratot indítottak a Karmelita kolostorból.
Lengyel szerint személyében Karácsony Gergelyre, Budapest főpolgármesterére addig zúdult kormányzati össztűz, míg ő maga határozottan le nem mondott a lehetséges miniszterelnök-jelölti szerepről.
2022-ben első körben 106 olyan egyéni jelöltre van szükség, aki bírja a demokratikus ellenzék osztatlan támogatását és egyedül indul a fideszes jelölttel szemben. Persze majd ismét feltűnnek a kamupártok nyeretlen kétéves jelöltjei, de ők korábban csak addig voltak tényezők, míg megosztott volt az ellenzék.
Ha ezzel az aprómunkával megvan az ellenzék, akkor valóban kell egy első számú miniszterelnök-jelölt, akit több körös előválasztáson érdemes kiválasztani.
És még valami!
2022. májusában lejár Áder János köztársasági elnök második ciklusa
Ez azt jelenti, hogy a másfél év múlva megválasztott Országgyűlés koalíciós többsége adhatja és választhatja meg az új miniszterelnököt és annak kormányát, valamint dönthet az új köztársasági elnök személyéről is.
Míg Amerikában az elnök-alelnök párosból az utóbbi szinte csak szimbolikus hatalmat gyakorol, addig nálunk ez fordítva van, hiszen a miniszterelnök kezében összpontosul a végrehajtó hatalom, míg a köztársasági elnök elsődleges feladata lenne az ország demokratikus berendezkedése feletti őrködés.
Az ellenzék a miniszterelnök-jelölt mellett találja meg a leendő új köztársaság új elnökjelöltjét is
Őket párban indítsa a 2022-es választásokon azzal az ígérettel, hogy ellenzéki győzelem esetén egyikük lesz a miniszterelnök, míg a másik elfoglalja a Sándor palotát.
