Prűdek legyünk, vagy szabadok? – Magyarországon az előbbi dívik

Ha valamiről nem beszélünk, szőnyeg alá söpörjük, akkor az megszűnik problémának lenni? Elég ostoba reakciója ez a társadalomnak az égető problémákra. Ebbe a sorba illik az óvszer-automaták kihelyezésének kérdésköre.

“Húzd a fejedre a gumidat, hülye kurva!”

Évente nyolc-tízezer tinilány esik teherbe Magyarországon. A középiskolák mégis elzárkóznak attól, hogy az épületükben óvszer-automatákat helyezzen el egy fiatal magyar vállalkozó – írja a wmn.hu.

“Langmár Bettina nem lett gazdag és sikeres. 2016 nyarán tőle volt hangos a magyar média, akadt olyan, aki az ötletével együtt a pokolba rugdalta volna le, mások kitartást kívántak neki, és gratuláltak – például az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékese is. Langmár Bettina az a vállalkozó, aki óvszer-automatákat szeretett volna telepíteni a honi középiskolákba, és felvilágosító mobilalkalmazást fejlesztett, mert megdöbbent azon, hogy hazánkban évente nyolc-tízezer ezer tinilány esik teherbe, és nagyjából a fele abortuszra megy.”

fotó: szekesfehervar.hu

Elszántság, az kell….

Bettina azóta sem adta fel, nem lett sikeres vállalkozó, egyszemélyes cégét azonban nem adta fel. Próbált támogatókat gyűjteni, de nem járt sikerrel.

„túl nagy visszhangja volt a médiában” (…) nem is érdemelné meg a támogatást”.

Az ötlet, hogy óvszer-automatákat helyezne ki középiskolákba úgy jutott eszébe, hogy egy ismerős pedagógus elmondta, egy hatodikos kislány terhes lett az iskolájában. Úgy érezte, tennie kell valamit.

Az  ifjúságpolitikáért és esélyteremtését felelős helyettes államtitkár így írt neki:

“Meglátásunk szerint az alkalmazás rendkívül ötletes, hagyományos értékrend szerint felépített, ugyanakkor a jól felhasználható információk fiatalos formában való közlésével igazodik a kor igényeihez. A fiatalok megfelelő felvilágosítását és az információk minél szélesebb körben történő eljuttatását fontos feladatnak tekintjük, ezért az alkalmazás népszerűsítését megpróbáljuk lehetőségeinkhez képest segíteni”.

Nem történt előrelépés…

Anyagi támogatást a fejlesztő sem akkor, sem azóta nem kapott állami vagy helyi szintről. Hónapról-hónapra rakja össze a fejlesztéshez szükséges pénzt, és örül, ha néha szerencséje van. Édesapjától örökölt némi szerelőkészséget, és voltak szerszámai, valamint műhellyel rendelkező karosszériás ismerőse, Bettina nekiállt maga összerakni egy óvszer-automatát.

„Ha ért valaki a flexhez, a tolómérőhöz meg a CO-hegesztőhöz, nem olyan bonyolult feladat, ez csak egy doboz, meg egy forgókaros árukiadó”

A célpontként kiszemelt középiskolák azonban nem fogadták lelkesedéssel az automatákat, sőt!

  • „Maga hozta ide ezt az izét?
  • Igen, miért?
  • Ez ide nem kell, ez egyenes út az iskolai szexhez, sőt! Vegye tudomásul, hogy mióta ez itt van, mindenki itt szexel az iskolában!
  • Itt? – nézett körül a folyosón elképedve Bettina, elképzelve a helyzetet a 700 fiú-, és nagyjából négy-öt lánytanulót befogadó intézményben.”

Legutóbb Tolna megyében mozdult meg valami: gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatnál készségesen fogadták az ötleteket, LoveInfo bemutató-foglalkozásokat szerveztek, és az automatát is beengedték intézményeikbe. Ám szinte kivétel nélkül férfiak által látogatott mellékhelyiségekben találkozunk ilyen automatával.

„Ma is az az általános vélemény, hogy a védekezés a férfi dolga. (…) Ha mégis van női vécében automata, abból klasszisokkal kevesebb fogy, a lányok egyszerűen nem vesznek ilyesmit.”

A fentiekből egyértelmű, hogy nagyon az elején járunk annak, hogy az élet természetes velejáróit elfogadjuk – ha egyetértünk velük, ha nem – és megpróbáljuk a legjobbat kihozni belőlük. A prüdéria nem orvosság, semmit nem old meg, életeket tehet tönkre.

(forrás: wmn.hu)

Schobert Norbi: adjanak a tanárok akkora maflást, hogy leesik a gyerek feje…..

Botrány a javából: A homoszexualitás megelőzhető – (Tév)útmutató szülőknek

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük