Sz.Bíró Zoltán, Oroszország szakértővel, a Mandiner készített nagyinterjút. A beszélgetésnek, a március 18- ai  elnök választással kapcsolatos részeit emeljük ki.
[mnky_ads id=”10551"]


Meg kell őriznie posztját, mert csak így érzi magát biztonságban

A szakértő szerint Putyin  számára a kudarcot az jelentené, ha nem sikerülne magát 70 százalék fölötti részvételi arány mellett, 70 százalékot meghaladó támogatottsággal újraválasztatni:

” Ez onnan tudható, hogy pár hónappal ezelőtt maga az elnöki adminisztráció szivárogtatta ki, hogy ez a cél. A kormányzat ugyanis szeretné, ha Putyint olyan általános népi támogatás övezné, amely mindenki számára egyértelművé és kétségbevonhatatlanná tenné hatalma legitimitását. Azzal viszont, hogy Navalnijt kivették a versenyből, nehézzé tették a magas részvételi arány elérését. A legutóbbi, 2016. szeptemberi Duma-választáson az országos részvételi arány még a 48 százalékot sem érte el, ami 7-8 százalékkal volt alacsonyabb, mint bármilyen parlamenti választás az Oroszországi Föderáció történetében.”
[m[mnky_ads id=”10552"]r> Sz.Bíró úgy gondolja, 2008 volt az utolsó év, amikor Putyin politikai és jogi kockázat nélkül léphetett volna ki a politika világából:

” Most már úgy tűnik, hogy nem tud távozni, mert utódja – bárki legyen is az –, nem képes garantálni érinthetetlenségét. Ezzel Putyin bizonyos értelemben rendszere foglyává vált. Meg kell őriznie posztját, mert csak így érzi magát biztonságban.” /……./  ”  Talán még akkor is kockázatmentesen távozhatott volna, ami az adott körülmények között azt jelentette volna, hogy lemond az elnökként való visszatérésről és visszavonul. Ez a visszavonulás azonban már nem a csúcson történt volna. Az orosz gazdaság növekedése ugyanis 2012 elejétől elkezdett látványosan lassulni, aminek elsősorban nem konjunkturális, hanem strukturális okai voltak. Vagyis, ha ekkor távozik, akkor egy lejtmenetre váltó Oroszországot hagy maga után, de visszavonulásával valószínűleg megelőzhette volna azt az átmeneti belpolitikai válságot, amit cinikusan levezényelt elnöki visszatérésével és a választások elcsalásával kiváltott. ”

Piti dolog volt a Krim annektálása

 

Furcsa jelenségnek tartja , hogy a világ legnagyobb, több mint 17 millió négyzetkilométer területű országának lakosságát, vagy legalábbis annak többségét boldogsággal tölti el, hogy sikerült újabb 27 ezer négyzetkilométerhez jutni a Krím annektálásával:

” Eközben Oroszország a fejlett technológiák globális piacából mindössze 0,25 százalékkal részesedik és a világ leggyorsabb hatvan számítógépe között egyetlen oroszországit sem találni. A XXI. század már nem arról szól, hogy pár tízezer négyzetkilométert megszerezzünk és ettől nagynak, erősnek és boldognak érezzük magunkat, hanem arról, hogy az innováció mennyire hatja át a gazdaságot, hogy mennyire jók az egyetemeink, hogy milyen a lakosság nagy többségének életminősége. ”

Csökken az esély, hogy lazuljon a Oroszország és a nyugat közti feszültség

Korábban azt gondolta, hogy miután Putyint megválasztják, majd megpróbálja enyhíteni a rendkívül feszült orosz-nyugati kapcsolatot :
” ma már egyre kevesebb esélyt látok arra, hogy ez így is lesz. Arról se feledkezzünk meg, hogy a január 29-én közreadott új amerikai szankciós lista a korábbiaknál is nehezebbé teszi a Nyugat és Oroszország közti kiegyezést. Az amerikai kormányzat most nyilvánosságra hozott listája lehetőséget ad arra, hogy mindazon vállalatokkal és intézményekkel szemben Washington szankciókat léptessen hatályba, amelyek üzleti és egyéb kapcsolatra lépnek azokkal az orosz hadiipari vállalatokkal és titkosszolgálatokkal, amelyek szerepelnek az amerikai külügyminisztérium még októberben közreadott listáján. Ezen túl a most közreadott lista több mint kétszáz orosz politikus és üzletember nevét is tartalmazza. “

Kihagyhatatlan, hogy az orosz-magyar kapcsolatokról általa mondottakat is kiemeljük:

” Putyin olyan helyzetet tudott kialakítani, amelyben könnyen keletkezhet az a benyomás, hogy a magyar kormány bizonyos kérdések tekintetében nem szuverén módon cselekszik. Például a magyar kormány folyamatosan megkérdőjelezi a szankciós politika helyességét, miközben nem tud helyette más racionális magatartást ajánlani. Egyedül azt halljuk Orbán Viktortól, hogy nem kellenek a szankciók, hanem helyette tárgyalni kell az oroszokkal. “

 

[mnk[mnky_ads id=”4668"]y_[mnky_ads id=”4670"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét