Kiemelt hírek
Rendkívüli! Orbán Viktor színházban járt
Arról nincs hír, hogy az Operaházhoz hasonlóan a kaposvári Csiky Gergely Színházban alakítottak-e ki „királyi páholyt” a nemes vendégek részére, de az biztos, hogy Orbán miniszterelnök szakítva a stadionba járással, hétfőn odalátogatott.
Szotyi jeszty?
A mintegy 9,5 milliárd forintból felújított és kibővített kaposvári Csiky Gergely Színházat hétfőn adták át Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében – adta hírül az Origo. Orbán közösségi oldalán is megemlítette a kultúrprogramját.
Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a színház igazgatója az Orbán Viktor kormányfő jelenlétében megtartott eseményen azt mondta,
a teátrum célja, hogy tartósan meghatározó szereplője legyen a magyar színházi életnek.
Ebből a mondatból csak két szó – de az a lényeg! – hiányzik, hogy
pont úgy,
ahogy Ascher, Ács, Babarczy alatt volt.
Visszatekintés…
Az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza. Nevét Csiky Gergelyről (1842–1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A teátrum épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása. Az ötvenes évek közepén a politikai vezetés döntése alapján Egerben és Kaposváron önálló társulat alakulhatott. Az 1955. október 15-i díszelőadás előtt az Állami Csiky Gergely Színház névre „keresztelt” társulat vidéken két elő-bemutatót is tartott. 1955. augusztus 25-én a Nászutazást, 1955. augusztus 28-án a Warrenné mesterségét mutatták be. A teátrum az 1970-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.
Másfél évtizedes késéssel,
ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására.
1978-ban a politikai és színházi felső vezetés
a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.
Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála
Lukács Andor és Lázár Kati, a legendás előadásban.
A darabot 1981. december 8-án mutatták be, Ács János rendezte. A francia forradalom korában játszódó történetnek sok áthallása volt a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabujára, az 1956-os forradalomra (annak 25. évfordulóján). A darab végén a háttérben a Corvin közről készült fotó jelent meg, bár nehéz volt felismerni: egy montázs volt a környező házakról, és egy függönyre nyomtattak. A bemutató után egy héttel ráadásul Lengyelországban rendkívüli állapotot léptettek életbe, ami szintén hozzájárult, hogy egy „megkerülhetetlen kultuszelőadás” váljon belőle.[1982-ben a BITEF ((Belgrade International Theatre Festival)) nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át, de a hatalom nem engedte, hogy a fővárosban is előadják. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra külön buszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Még 1989-ben is, mikor Budapesten játszhattak rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.
Van tehát mit megugrania az új társulatnak.
Vissza a mába: Vidnyánszky-rendezéssel nyitottak
A színház névadójának Buborékok című vígjátékát, amit az első este játszottak, a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila rendezte.
A megújult kaposvári színház
összesen 9 ezer négyzetméteres és három játszóhelyes lesz. Nagyterme 450, kamaraterme 150, stúdióterme 50 néző befogadására alkalmas.
A színház első ifjúsági bemutatóját, A padlás című mesemusicalt november 21-én délután láthatják a nézők. Az első kamarabemutató, a Kartonpapa című komédia premierje december 7-én este lesz Tasnádi Csaba rendezésében.
Szerző
