Börtönbüntetést kaphat Trump volt munkatársa

Robert Mueller, a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők közötti, a 2016-os elnökválasztás idején történt esetleges összejátszást vizsgáló különleges bizottság vezetője hat hónapig terjedő börtönbüntetést javasolt a bíróságnak George Papadopoulosra, a kampánycsapat egyik volt munkatársára. 

A bírósághoz benyújtott feljegyzés szerint Papadopoulos korábban hazudott a vizsgálóbírónak és nem vallotta be, hogy olyanokkal állt kapcsolatban, akik saját állításuk szerint oroszokkal tartottak fenn kapcsolatokat és elhallgatta, hogy maga is találkozott egy professzorral, aki szerint Oroszországnak kompromittáló információi voltak Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről.

Papadopoulos már korábban bűnösnek mondta magát, vádalkut kötött és együttműködött a Mueller vezette bizottsággal. Ítéletet várhatóan szeptember 7-én hirdetnek az ügyében.

Mueller bírósághoz benyújtott feljegyzése szerint – amely megjelent az amerikai sajtóban – George Papadopoulos bűncselekménye „kárt okozott a 2016-os elnökválasztási folyamat orosz befolyásolásának feltárását célzó kormányzati vizsgálatnak”. Mueller hangsúlyozta, hogy Papadopoulos hazudott annak érdekében, hogy „elrejtse oroszokhoz és orosz közvetítőkhöz fűződő kapcsolatait a kampány idején és 2017. január 27-én, a vizsgálat kezdetén hamis nyilatkozatot tett a nyomozóknak”.

George Papadopoulos – egy energetikai ügyekkel foglalkozó chicagói ügyvéd – egyike az amerikai elnök három volt kampányszakemberének, aki elismerte, hogy nem mondott igazat a Robert Mueller vezette vizsgálóbizottság nyomozóinak. A másik két volt munkatárs: Michael Flynn, aki Donald Trump beiktatása után három hétig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is volt, valamint Robert Gates, a kampányfőnök Paul Manafort helyettese. Mind Flynn, mind Gates együttműködik a Mueller-bizottsággal.

A banki és adócsalásokkal vádolt Paul Manafort ügyében az esküdtszék csütörtök óta tanácskozik, döntésre még nem jutott, az egyeztetést az esküdtek hétfőn folytatják. Az egyik esküdt pénteken jelezte, hogy megfenyegették, ezért a tárgyalást vezető bíró bejelentette, hogy sem az esküdtek nevét, sem a lakhelyüket nem hozza nyilvánosságra. A CNN hírtelevízió perkeresetet nyújtott be az esküdtek adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében, ám a bíróság szombaton ezt elutasította.

Trump most a közösségi médiát bírálja

Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta.

Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztése, kitiltása miatt. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több közösségi oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre.

„A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat” – írta Trump, hozzátéve, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik mikroblog-bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC (televíziók) és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”.

Donald Trump már júliusban kijelentette: kormányzata megvizsgálja a közösségi platformok azon gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét.

A Facebook nem engedi kutatni az elnökválasztás idején tett bejegyzéseket és megosztásokat

Közben az NBC televízió szombaton hosszas riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható.

A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, az álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is.

A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója.

A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

A részeg tanácsadó miatt indult FBI nyomozás az orosz befolyásról