Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények

A  magyar társadalom alsó fele 2016-ban ugyanott volt az európai jövedelmi ranglistán, ahol 2010-ben. Ezzel szemben a legjobban kereső egymillió magyar előrelépett, s 2010 és 2016 között megelőzött 75 millió jól kereső európai polgárt. A legfelső százezres tömeg pedig már betört az uniós elitbe.

A 2017-es adatok azt mutatják,

hogy az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő: bármelyik réteget is nézzük, visszacsúsztunk a bérlistán – írta a Magyar Hang a G7 gazdasági szakportálra hivatkozva.

Az adatokat értékelte Róna Péter közgazdász is:

“Nem is lehet ezen csodálkozni a gazdasági folyamatok alapján. A forint 310 körüli korábbi euró árfolyama 320 forint fölé gyengült, ami a napi árfolyam függvényében 3-4 százalékos veszteség. Ez az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar keresetek európai értékét. A másik pedig, hogy a magyarországi – ma már négy százalék körüli – infláció igencsak meghaladja a pénzromlás – 1,5-2 százalékos – európai szintjét.”

A professzor hangsúlyozta, összességében elmondható, s a mostani számok is azt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé:

“Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest. Vagyis jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények.”

A korábbi évek adataival összehasonlítva meglepetésként értékelhető,

hogy a 2010 és 2016 között dominánsan előretörő magyar gazdagok leszakadóban vannak Európa legjobban keresőihez képest.

A legszegényebbek az utóbbi években még szegényebben lettek.

Lemaradásuk európai viszonylatban tovább nőtt. A leszakadás legfontosabb oka, hogy hazánkban a vállalati alkalmazottak 42,4 százaléka kap minimálbért, vagy garantált bérminimumot. Ha ehhez még hozzászámítjuk, a közmunkások havi nettó 54 ezer forintos bérét, akkor semmi csodálkozni való nincs azon, hogy ma hazánkban semmi esélye sincs a szegényeknek arra, hogy kilábaljanak nehéz élethelyzetükből.

Mindezek együtt azt eredményezték, hogy hiába emelkedtek soha nem látott tempóban az utóbbi néhány évben a magyarországi keresetek, a bérből és fizetésből élők alsó ötödében az európai országokban gyorsabban nőttek a keresetek, s a leggazdagabbak felzárkózása is megszakadt. Magyarország jobban teljesít?

/Az írás elolvasható a Magyar Hang 2019/ 2-es számában/

Róna Péter: ez maga a diktatúra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük