Segíteni a rászorulóknak és fölerősíteni a hangjukat

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint kevés olyan szervezet van, amely annyit tett, annyit segített a rendszerváltásban, mint a Soros Alapítvány.

Iszonyatos károkat okoz a politikai hecckampány

Horn Gábor – a Republikon Intézet által Soros György és Magyarország címmel rendezett csütörtöki budapesti konferencián – azt mondta: az 1980-as években indult program támogatásainak odaítélésekor „nem jött megrendelés, nem volt elvárás, az volt a feladatunk, hogy ezt a pénzt a leghatékonyabban használjuk fel”.

Hozzátette: a ’90-es évek közepén, amikor Soros György üzletember úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltás politikai része lezárult, és Magyarországon felrajzolódott egy nyitott, nyugatias társadalom képe, két terület – a közoktatás és az egészségügy – felé fordult.

Felidézte, ekkor olyan rendszereket – például internetkapcsolattal rendelkező számítógépeket – adtak iskoláknak, amelyeket még a felső középosztály tagjai sem engedhettek meg maguknak.

Horn Gábor szerint „döbbenetes”, ami ma Magyarországon folyik, ugyanis „iszonyatos károkat okoz az a politikai hecckampány, az a gyűlöletkeltő, hagymázas hazugságtömeg„, amelyet szerinte rövid távú politikai érdekek motiválnak, és amelynek hatását „30-40 év alatt sem fogjuk kiheverni”.

Mint mondta, nem az a baj, ha egy egykori Soros-ösztöndíjas véleménye megváltozik, hanem az, ha elutasítja a vitát.

Nóvé Béla történész, író, dokumentumfilmes, három Soros Alapítvány-monográfia szerzője arról beszélt a konferencián, hogy kilenc hónapos, dokumentálatlan alkufolyamat eredményeként jelenhetett meg Soros támogatási rendszere Magyarországon, visszahozva ezzel a közérdekű magánmecenatúra évtizedekig üldözött rendszerét.

„A Soros-családra büszkék lehetünk”

A Kádár-rendszer irányítása alatt akarta tartani az általa irányított, forráshiányos területeket is, ahová a pénz érkezik, ezért kellett a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közös „öszvérszervezetet” létrehozni – tette hozzá.

Vámos Tibor akadémikus, az első MTA-Soros Alapítvány Bizottság tagja szerint „a Soros-családra büszkék lehetünk”, hiszen számos tagja nyújtott kimagasló szakmai teljesítményt. Megjegyezte, hogy szerinte Magyarország hamarosan „büszke lesz a Sorosokra”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy „erős hatalmi rendszerekben” mindig a belső feszültségekből indul általában a megújulás.

Vecsei Miklós, a kilencvenes években a szociális programok munkatársaként tevékenykedő szociálpolitikus – jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke – a Soros-támogatásról szólva, kettős célra hívta fel a figyelmet: segíteni a rászorulóknak és fölerősíteni a hangjukat. Kiemelte azt is, hogy az alapítvány programjai soha nem önmagukban valók voltak, mindig volt folytatásuk, legfeljebb más szervezet finanszírozásában.

Soros György szándékairól vitatkozott a Republikon Intézet és a Századvég stratégiai vezetője

Tóth Csaba, a házigazda stratégiai igazgatója szerint a kormány cinikus gyűlöletkampányt folytat a témában, ahelyett, hogy a közjóval foglalkozna, G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, a 888.hu főszerkesztője ezzel szemben úgy vélekedett: a kabinet „biztonságkampányt” folytat, a magyar emberek ugyanis védelmet akarnak az illegális bevándorlástól, amit a kormánytól meg is kapnak.

A Századvég stratégiai vezetője kezdésként a liberális közösség önmegerősítési ünnepének nevezte a rendezvényt. G. Fodor Gábor kiemelte, a nemzeti konzultáción több mint 2,3 millióan vettek részt, ami „brutális szám”, és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Soros György tevékenységét a választópolgárok több mint 60 százaléka negatívan ítéli meg, többen, mint ahányan a Fideszre szavaznának.

Tóth Csaba azt mondta, rendezvényük célja, hogy határozottan a kormánnyal szembeni álláspontot foglaljanak el. Szerinte ugyanis a kabinet az ellenvélemények hiánya miatt is szerezhetett többséget ebben a kérdésben, továbbá azért is, mert a kormányzati oldalon olyan erőforrás koncentrálódott, ami példátlan egész Európában. Demokratikus vita akkor valósulhatna meg, ha minden oldalon egyforma eséllyel szólalhatnának meg a részvevők – fűzte hozzá.

„Azért is jöttem, hogy maguktól megvédjem a liberalizmust”

G. Fodor Gábor méltánytalannak nevezte azt a feltételezést, amely szerint „a csúf, gonosz kormány manipulál”, „az emberek pedig hülyék, mert hagyják magukat”. Szerinte ez a hozzáállás a liberalizmus szempontjából is veszélyes elképzelés, mivel a közjó nem Soros György könyveiből, hanem a választói akaratból származik. „Azért is jöttem, hogy maguktól megvédjem a liberalizmust” – fogalmazott a közönségre célozva, nemtetszést kiváltva a hallgatóságból.

Tóth Csaba válaszában kijelentette, nem gondolja, hogy a nép buta, de a magyar társadalomnak vannak jogos félelmei, emellett kevésbé nyitott, a Fidesz pedig erre gyűlöletkampányt épít, a megoldás helyett pedig arra koncentrál, hogy a jelenlegi válság hogyan tudja a saját hatalomban tartását szolgálni.

A Republikon Intézet stratégiai vezetője problémának nevezte, hogy a kabinet nem ismeri el, létezik olyan, hogy valaki pártpolitikai cél nélkül társadalmilag hasznos célra fordítja a vagyonát. Ez a liberális politikai egyik alapja – mondta Tóth Csaba, aki kifogásolta az is, hogy a kormány kétségbe vonja azt a demokratikus alapértéket is, hogy egy kérdésről bárki, bármikor elmondhatja a véleményét, legyen az bármilyen.

G. Fodor Gábor erre válaszolva aláhúzta, Soros György nem egyszerű állampolgárként és nem is az emberek többségének véleményét maga mögött tudva fejti ki véleményét, hanem a gazdaságban szerzett tekintélyét felhasználva, nem választott vezetőként vizionál a menekültkérdés európai kezeléséről.

Eközben pedig „fittyet hány” az olyan értékekre, mint a nemzetállamok szuverenitása vagy a választói akarat – mondta, majd megjegyezte, Magyarország legnagyobb versenyelőnye abból a politikai stabilitásból következik, ami mögött választói felhatalmazás áll. Soros György ezzel szemben azt feltételezi, hogy megvan az ereje és a képessége, hogy a maga számára kívánatos irányba igazítsa a világot és ebben csak másodlagos szerepe van a választói akaratnak – tette hozzá, majd azt tanácsolta a liberálisoknak, hogy ők is próbáljanak olyan erőt és stabilitást létrehozni, mint a kormány.

Hatásos a menekültellenes propaganda

Tóth Csaba emellett arról is beszélt, hogy szerinte az emberek alapvetően a propaganda hatására gondolják veszélyesnek a menekülteket. G. Fodor Gábor szerint azonban még ha a politikai kampányok a filmek mintájára le is egyszerűsítik a világot és démonizálják egymás szándékát, a bevándorlás problémája létezik, a kötelező kvóta pedig „liberális utópia”, amivel szemben a kormány többséget tud szerezni.

(Forrás: MTI)