Kerítésen innen
Sinkó Eszter: a magyar egészségügy még azért működik, mert akik benne dolgoznak, elképesztő önfeláldozással látják el feladatukat
A Fidesz által világszínvonalúnak beállított magyar egészségügy az elmúlt közel 10 év Orbán uralkodás állatorvosi lova. Egy lepusztult, korszerűtlen, pénztelen, a dolgozóit anyagilag nem megbecsülő egészségügynek kell most felvennie a harcot a koronavírus járvánnyal szemben. Riport, Sinkó Eszterrel.
Szájhagyomány útján terjed, hogy egy orvos jó vagy rossz
A Pesti Hírlap, Sinkó Eszter egészség közgazdásszal készített interjúját.
Sinkó Eszter (kép: ATV)
A szakértő kiemelte, a nyugati országokban a kórházakban mutatókat állítanak fel a működtetéssel kapcsolatban, és folyamatosan figyelik, hogyan teljesít egy intézmény. Nálunk nincsenek megállapítva a működtetéssel kapcsolatos kritériumok, senki nem figyeli, hol milyen színvonalon gyógyítanak. Szájhagyomány útján terjed, hogy egy orvos jó vagy rossz:
„..nálunk az intézmények vezetői nincsenek is abban a helyzetben, hogy kritizálják a munkatársakat, hiszen kevés van belőlük. Örülnek, hogy van orvos, örülnek, hogyha azok többé-kevésbé megfelelnek a minimum feltételeknek. Még arra sincs lehetőségük, hogy azt mondják egy orvosnak, hogy menjen továbbképzésre, mert ahogy összevarrta a sebet, az vállalhatatlan. Az intézmények azokkal kénytelenek dolgozni, akik megmaradnak náluk, és miután elég sokan elmentek már 5-10 évvel ezelőtt, ezért az itthon maradókra még nagyobb teher hárul. Ez azt eredményezi, hogy fáradtabbak lesznek, így többet hibázhatnak. Krónikusan alulfinanszírozottak az intézmények, a napi túlélésre játszanak.”
Hangsúlyozta, a magyar egészségügy még azért működik, mert akik benne dolgoznak, elképesztő önfeláldozással látják el feladatukat:
„A múltkor mesélte az egyik ismerősöm, hogy jött el az egyik kórházból, és a nővérpult mögött feküdt egy orvos az ágyon. Mérték éppen a vérnyomását, és ment oda a másik orvos megkérdezni, hogy mennyire van rosszul. Egyes helyeken olyan mértékű a túlterheltség, hogy annak már egészségi következményei is vannak.” /…… / ” A helyzetet tovább ronthatja a koronavírus, hiszen ha egészségügyi dolgozók esnek ki karantén vagy megbetegedések miatt, akkor még kevesebben tudnak dolgozni.”
Pénz, paripa, fegyver?
Elmondta, a legfrissebb adatok szerint Magyarországon GDP-arányosan 4,6% az egészségügyi közkiadás mértéke:
„Ehhez képest Szlovákiában 5,4%, Csehországban 6,2%, Szlovéniában 5,8%, a lengyeleknél pedig 4,5%, amit az egészségügyre költenek. Ha megnézzük csak a szlovák és a magyar adatok közötti különbséget, ez 360 milliárd forint körüli összeget jelent évente. Ha az unió 28 országának átlagát nézzük, ahhoz képest durván 2-2,5 százalékpontnyi az elmaradásunk, ami ezermilliárd forintos nagyságrendnek felel meg évente.”
Kitért arra is a szakértő, hogy Magyarországon sokan halnak meg idő előtt, különösen az iskolázatlan férfiak:
” Azon férfiak, akik nyolc osztályt, vagy annyit sem végeztek el, tizenkét évvel rövidebb ideig élnek, mint azok a férfiak, akik végeztek felsőfokú intézményt. Ez európai szinten példátlanul kedvezőtlen adat, egyedül a lengyeleknél láttam hasonlóan rossz mutatót. A magyar nők körében sincs ekkora különbség az iskolázottság szerint. Mindenesetre ez felhívja arra a figyelmet, hogy az iskolázottság növelése mennyire fontos, hiszen hosszabb élettartamot is eredményez. A nők azért is halnak meg később, mert gyakrabban járnak orvoshoz.”
A szakértő szerint a kormánynak pénzt érdemes belerakni az egészségügybe, különben az egészségügyi személyzet még inkább elhagyja a szektort:
” Akkor pedig a maradékra még nagyobb teher hárul, és látjuk, hogy jönnek is a kisebb-nagyobb összeomlások. A Péterfy kórházban például az érsebész orvos meghalt, utána az egész ellátásnak ezt a részét át kellett gondolni. Most már nagyon érzékeny történetek vannak, a kormányzat tehát lépéskényszerben van. Önmagában az orvosi béremelés nem oldja meg a kérdést, sok tényezőhöz kellene egyszerre hozzányúlni.”
Struktúraváltás kell
Akik nem valók a kórházakba, azoknak járóbeteg szakrendeléseken, vagy a háziorvosi rendszerben kellene ellátást kapniuk:
” Ha duplájára emelnék az otthoni szakápolási ellátásban részesülők körét, máris csökkenne a kórházakra háruló teher. Teljesen ésszerűtlen, ahogy gazdálkodunk az erőforrásainkkal: ha 3-4 milliárd forinttal többet raknánk az otthoni szakápolásba, növelnénk a háziorvosok kompetenciáit, például többféle gyógyszert tudnának felírni, akkor nem kellene a betegeknek mindenért szakorvoshoz menniük. Mindez legalább 10-15%-kal tudná csökkenteni a kórházakra irányuló betegek számát. A háziorvosi ellátásban sokkal olcsóbban lehet meggyógyulni, mint a kórházban. A kórház mindig drága üzem volt.”
Szerző
