Soros Györgyről közöl elemző írást a Financial Times

Soros Györgyről és tevékenységének megítéléséről közöl nagy terjedelmű, interjúrészleteket is tartalmazó írást keddi nyomtatott kiadásában a Financial Times Andrew Byrne tudósító tollából. A londoni gazdasági napilap megszólaltatja Kovács Zoltán kormányszóvivőt is, aki szerint a Soros-alapítvány szervezeteinek tevékenysége körüli viták központjában „két, egymással ütköző demokrácianézet áll”.

Kovács Zoltán a londoni gazdasági napilapnak kijelentette: sem Soros Györgyöt, sem a nevéhez kötődő szervezeteket soha senki nem választotta meg.

A kormányszóvivő szerint ezek a szervezetek egyértelműen belefolynak annak meghatározásába, hogy miként szülessenek a politikai döntések, és „ez helytelen”.

A Nyílt Társadalom Alapítvány egy illetékese a Financial Timesnak azt mondta: a populista politikusok úgy gondolják, hogy a politika az ő tulajdonuk, és ha valaki támogatja az eltérő nézetek kifejezésre juttatását, azt birtokháborításnak tekintik.

A Financial Times megszólaltatja Eli Hazant, a Likud izraeli kormánypárt külkapcsolatokért felelős igazgatóját is, aki kifejti: Soros György nem tud választásokat nyerni, ezért más módszerekkel igyekszik érvényesíteni elképzeléseit. „Ha segíthetek más szervezeteknek vagy kormányoknak abban, hogy fellépjenek Soros ellen, azt örömmel teszem, mivel olyan ideák küzdelméről van szó, amelyek a világ jövőjét formálhatják” – fogalmaz a Likud magas rangú illetékese a londoni napilapnak nyilatkozva.

A Financial Times a teljes újságoldalt megtöltő öthasábos írásban interjút közöl Soros Györggyel is, aki kijelenti, hogy déjá vu-érzése van, egyetlen nagy különbséggel: a domináns ideológia ma a világban a nacionalizmus. „Ezúttal az EU az a szerveződés, amely a lebomlás szélén áll, és Oroszország a feltámadó hatalom, a nacionalizmus talaján” – fogalmaz a magyar-amerikai nagyvállalkozó.

A Financial Times kommentárja szerint a Soros elleni támadások a politikai változások legátütőbb erejű megnyilvánulásai közé tartoznak, különösen Közép- és Kelet-Európában. A berlini fal leomlása után a Soros-alapítványok jelképezték a nyugati mintájú demokrácia elterjedéséhez fűződő derűlátást az egykori szovjet blokk országaiban. Most azonban ugyanezek az alapítványok a nacionalista és nem egyszer autoriter hangok céltáblájává váltak, és ezek a hangok ma sokkal nagyobb befolyást gyakorolnak a térségre a liberalizmus vonzerejének gyengülésével – áll a Financial Times írásában.