A Spiegel Online német hírportál a Stop Soros elnevezésű törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal szerdán, míg a Politico brüsszeli hírportál arról cikkezett, hogy az Európai Unió keleti tagországai politikai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni gazdasági fellendülésüket.

[mnky_ads id=”10551″]

Megbéklyózzák a civil szervezeteket

A német hírportálon megjelent, Zaklatások a menekültek segítői ellen című írásában Keno Verseck kiemelte: a magyar kormány súlyos csapást mér a jogállamra, mivel a tervezett új törvény lehetőséget ad arra, hogy „visszaéljenek vele és megbéklyózzák a civil szervezeteket, de akár még a szabad sajtót is”.

A szerző kifejtette, hogy a kormány ismét Soros György ellen lép fel, aki a magyar miniszterelnök szerint egy, a muzulmán vallású „illegális migránsok” összefogásával megszervezett „invázió” révén fel akarja számolni Európa keresztény jellegét és az európai nemzetek etnikai-kulturális önazonosságát, ezért tervét keresztül kell húzni. Azonban az új törvényalkotási kezdeményezés valójában még többről szól, alkalmas arra, hogy korlátozza „a hatalom utolsó működő ellenőrző tényezőjét” jelentő civil szervezetek munkáját – emelte ki Keno Verseck.

[mnky_ads id=”10552″]

Bárkit nemkívánatosnak minősíthetnek

A tervezetet ismertetve hozzátette, hogy szerepel benne számos igen átfogó, vagy bizonytalan tartalmú előírás, így például nem határozza meg az illegális migráció és a külföldi anyagi támogatás fogalmát. Így akár azt is meg lehet tenni, hogy nemkívánatosnak minősítenek bárkit, aki némi adománnyal támogatott valamely civil szervezetet, és „megvonják a közhasznú státuszt és a pénzügyi kedvezményeket gyakorlatilag az összes olyan civil szervezettől, amely számottevő támogatást kap külföldről” – jegyezte meg a Spiegel Online szerzője.

Az Európai Unió keleti tagországai, a jogállamisági bírálatok ellenére politikai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni gazdasági fellendülésüket, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülést illetően – írta szerdán a Politico.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki.

A keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető

A jelek szerint ez arra sarkallja a keleti tagállamok vezetőit, hogy nagyobb beleszólást követeljenek maguknak az Európai Unióban – olvasható a cikkben.

A szerző ironikusnak nevezte, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert annak nyomán fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ezen tagállamokban ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.

Mint írták, a magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az Európai Unió fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére, több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét országuk jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.

(Forrás: MTI)

[mnky_ads id=”10553″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét