Szakály: A numerus clausus nem is a zsidók ellen irányult, ezért nem tekinthető a zsidótörvények előfutárának
Megosztás
Szakály Sándor, mint a közpénzből fenntartott VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója, azt állította egy interjúban, hogy „a numerus clausus pedig nem is a zsidók ellen irányult, ezért nem tekinthető a zsidótörvények előfutárának”.
Szakály Sándor, mint a közpénzből fenntartott VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója, azt állította egy interjúban, hogy „a numerus clausus pedig nem is a zsidók ellen irányult, ezért nem tekinthető a zsidótörvények előfutárának”.
A beszélgetés apropója az volt, hogy Nagy Imre szobrát eltávolították a Kossuth térről,
és a Jászai Mari térre helyezik át. A kormányzat alá tartozó intézet főigazgatója megvédte a döntést mondván
„Nagy Imre nem keveset tett azért, hogy a Rákosi-rendszer létrejöjjön és működjön”,
és valójában a forradalmat sem ő vezette, csak sodródott az eseményekkel.
A főigazgató ismét kifejtette a véleményét a numerus claususról is, amely körül szerinte sok a félreértés.
Szakály elmondta, az 1920-as törvény abban az értelemben korlátozta a felsőoktatásba bekerülők számát, hogy az megfeleljen minden magyarországi nemzetiség és népfaj lakossági arányának. A főigazgató hozzáteszi ehhez, hogy a jogszabályban nem is szerepelt a zsidó szó.
Szakály érdemként emelte ki, hogy a jogszabály nem vonatkozott valamennyi egyetemre és karra
Ezzel szemben köztudott, hogy pont emiatt célozta elsősorban a zsidó hallgatókat, akiknek az aránya épp azokon a nagy presztízsű egyetemeken volt magasabb (30%), amelyekre a törvény vonatkozott. Az országos átlag 10% körüli volt.
Szakály az interjúban hamis dolgokat is állít a numerus claususszal kapcsolatban, amikor azt nyilatkozza, hogy az csak izraelita hitűekre vonatkozott, azokra nem, akik kikeresztelkedtek.
„fontos változás, hogy a törvény a zsidóságot vallási közösség helyett nemzetiségként definiálta, annak érdekében, hogy kikeresztelkedéssel ne lehessen kikerülni a korlátozást.”
Az újságíró rá is kérdezett, hogy igaz -e az a kormányzatot érő kritika, hogy a Horthy-rendszer visszaállítása lenne a cél a nemzet főterén. Szakálynak sikerül úgy nemmel válaszolnia, hogy valójában kénytelen elismerni, hogy igen – a kormány nem az 1990-es konszenzust, hanem az 1945-öst restaurálja:
„Jogos az a kormányzati koncepció, hogy nagyjából állítsuk vissza az Országház előtti terület eredeti, Magyarország szuverenitásának elveszítése előtti állapotát.”