Igaza van Szél Bernadettnek, amikor azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy nukleáris veszélybe kergeti Paks-2-vel az országot?

Az ország egyemberként állt értetlenül, amikor a kormány statáriális váratlansággal és gyorsasággal  leszerződött az oroszokkal Paks-2-re. Több országgyűlési lépviselő azóta is küzd az értelmetlen döntés ellen, közülük is a legkeményebben és elkötelezettebben Szél Bernadett, egykori pártelnök, mára független országgyűlési képviselő.

Kettővel rosszabb a paksi projekt, mint gondoltuk:

Tegnap törvényileg kellett átütemeznie a parlamentnek az orosz hitelt, mert mégsem lett “az évszázad üzlete”, másrészt az osztrák környezetvédelmi hatóság magyar dokumentumokat és adatokat elemezve jelezte, hogy nem kellene aktív törésvonalra építeni Paks2-t. Komoly baj lehet belőle. Egy, a magyar hatóságoknak ez nem tűnt fel? Hogy adhattak ki így környezetvédelmi engedélyt? Kettő, az oroszok ezerrel sürgetik a nukleáris projektet, de ha ez a kérdés itt és most felmerül, egészen pontosan hova rohanunk? Írja mai bejegyzésében közösségi oldalán Szél Bernadett.

Már az osztrákok is felszólaltak Paks-2 ellen

Jellemző az Orbán-kabinet felelőtlenségére, hogy az osztrák államot jobban izgatja a tervezett paksi atomerőmű-bővítés földrengésbiztonsága, mint a Fidesz-kormányt. Ausztria szerint vissza kell vonni a majdani atomerőmű környezetvédelmi engedélyét, a hazai illetékesek a fülük botját se mozdítják — a jelek szerint a magyar emberek a nukleáris biztonság terén sem számíthatnak a saját kormányukra.
A kérdéseimet természetesen eljuttatom az illetékesekhez. 22-ben pedig eggyel több okból kell buknia ennek a projektnek: tisztességes kormány szűk gazdasági érdekcsoportok és az orosz igények kiszolgálásáért nem vállalhat ilyen felmérhetetlen kockázatot. Fejeződik be a képviselő bejegyzése.

Már az oroszok is (se)…

2026 helyett 2031-ben kell megkezdeni a Paks2 finanszírozására szolgáló, az egykori IMF-hitellel megegyező nagyságrendű, de annál jóval drágább orosz óriáshitel törlesztését, a futamidő viszont ugyanennyivel (5 évvel) rövidül – derül ki a RIA Novosztyi orosz hírügynökség budapesti keltezésű, ám az MTI illetve a magyar kormány által eddig nem közölt híréből. A hitelszerződés módosítása arra utal, hogy már az oroszok sem bíznak az új atomerőmű belátható időn belüli felépülésében; a hitelt ugyanis az erőműben termelt áram eladásából kellene visszafizetni. Mint emlékezetes, a kormány nevében Varga Mihály gazdasági miniszter írta alá 2014 májusában a paksi bővítés pénzügyi alapját adó szerződést. (Népszava)

Előzmény

Újabb Orbán-bukta Paks2 ügyében