Connect with us

Banánköztársaság

Szépek vagytok, gyönyörűek honatyák!

Szépek vagytok, gyönyörűek honatyák!
Megosztás

„Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripánkon odaszállunk
Hazahív fű, fa, lomb, s virág.
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.” ( Vincze Zsigmond – Kulinyi Ernő)

No ez már igaz, a vak is láthatja:

nincs még egy olyan szép ország a Földön mint Magyarország.

Ballagjon csak ki minden honfi, avagy kószáló idegen a Duna partjára a székesfővárosban, és láthatja a világ neogótikus csodáját, Steindl Imre remekét, a csúcsos tornyokkal, kupolával ékes Parlamentet. A Ház kívül pazar burkolattal, belül fényes termekkel ad keretet az ország kormányzásában éjt-nappá tevő országgyűlési képviselőknek. Még a Szent Korona is ott fényeskedik a köztársaság otthonában. No és persze ott üldögélnek a honatyák és a honanyák, törik a fejüket a haza sorsának jobbra fordításán, emésztik magukat a bonyodalmak miatt, de igen-igen lelkiismeretesen nyomkodják az igen-nem-tartózkodom gombokat, miközben gondosan szem előtt tartják választókerületük, megyéjük, nemkülönben az ország sorsát – ebben a sorrendben.

A kiválasztottak

Mifélék vagytok ti, a sors, a nép, a szavazók, de mégis leginkább Orbán Viktor által kiválasztottak?

Az alapállás világos: vannak kétharmadnyi sokaságban a kormánypárti gombnyomkodók, akik a vezéri pálca intése szerint helyeselnek vagy elutasítanak előterjesztéseket, javaslatokat, ez előre tudható, mint a nemzeti konzultáció végeredménye. Velük szemben ücsörög a tulitarka színezetű ellenzék, amelynek képviselői a kormány fejére olvassák annak viselt dolgait, visszaéléseit, hibáit és lopásait, majd a Ház felett uralkodó viceházmestertől megkapják kiérdemelt büntetésüket. Független személy a mélyen tisztelt házban csak egy van: Hadházy Ákos. Olvasom a hírek között a címet:

„A parlament helyett a kormány dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről, már Sulyok Tamás előtt a törvény”

A kormánytöbbség megszavazta, amint illik, csont nélkül.

130 igen és 48 ellenzéki nem.

Nem kell ezen meglepődni, az volna a meglepő, ha másként történt volna. Utóvégre évek óta vészhelyzeti kormányzás van, most éppen háborús vészhelyzeti nehezíti a magas kormány életét, jobb, ha a nagyvezír gyorsan cselekedhet, ha szorul a kapca, nem kell bíbelődni parlamenti bizottságok, meg plenáris ülés összehívásával, a kiváló kormány a közérdek őre, tudja jól, mit tesz és miért, a folytonos törvényhozói ellenőrzés, ha úgy tetszik, belepofázás csak lassítaná az ügymenetet. Mert a kétharmados többség úgyis egyetért, fölösleges is, költséges is bajlódni holmi demokratikus formaságokkal.

Az egység záloga a tiszteletdíj

Szépek vagytok ti ott, honatyák és a honanyák, gyönyörűek – éppen úgy, mint Magyarország. A szép hazát, amint a szépséges parlamentet belülről rothadás emészti. Elnézem, néha hallgatom, ami történik a csúcsos mesepalotában, s látom, hogy immáron nem képviseltek ti ott senkit és semmit, szavatok csak a saját tiszteletdíjatok emelésében ér valamit, de abban aztán egységesen. A kormánypártiak dróton rángatott senkiháziak, tudjuk például Simonka Györgytől, aki nyilvánosan bevallotta, képviselőként az országos ügyek nem is érdekelték, nem is értett belőlük semmit, véleményét készen kapta, szavazott, ahogyan mondták neki, s csak azzal törődött, hogy saját kis birodalma megkapja a kialkudott támogatást a közkasszából. (Hogy képviselői működése során közben kézen-közön néhány milliárdnak lába kelhetett, az más kérdés) De a Fidesz-KDNP tandem egésze így működik. A törpe és messze nem egységes ellenzék pedig szónokol, panaszol, ombudsmanhoz, alkotmánybírósághoz, a nagyvilághoz fordul világgá kiáltva a gyalázatos kormányzás tényeit, de persze nem történik semmi, legfeljebb a még függetlennek megmarad egyik-másik bíróság elrendeli a vészkormányzat jogsértésit bizonyító adatok kiadását.

És a demokrácia – íme – működik. A Holdban. Meg Magyarországon.

Semmi más, csak a látszat

Mert Magyarország parlamentáris demokrácia. Köztársaság! Az Európai Uniós és a NATO tagja, az országgyűlési képviselők dolgoznak, mellesleg pedig illőn felveszik illő fizetésüket. Na ezért van az egész macera.

Meg kell őrizni a látszatot, mert amíg van parlament, amíg ott vannak viták, addig a nagyvilág azt hiheti, hogy itt valódi demokrácia van, a hatalom megoszlik a kormány, a nép választott képviselői, a bíróságok és a szabad sajtó között. Vannak független ellenőrző szervezetek. Eredményesen működnek a kormánytól független civil szervezetek, a szakszervezetek védik a munkavállalók érdekeit, azaz minden rendben van, és a stadionok is a nemzet egyetértésével nőnek ki a földből milliárdokért, miközben valójában szétesik az egész ország.

Együtt a farkasokkal

Én, ha ellenzéki honatya volnék, már régen nem lennék honatya. Hiába a csinos tiszteletdíj és költségtérítés, hiába a közéleti tekintély, (van még ilyen?) hiába (a teljesen hatástalan, következmények nélküli) ordítozó fórum, és hiába a pártfinanszírozás, a képviselő esküt tett, hogy választói, nemzete, országa érdekében fog hasznosan munkálkodni a Házban. Ámde ha ebben tudatosan megakadályozzák az országot jogsértő módon uraló erők, akkor, tisztességes és felelősségét átérző képviselő visszaadja mandátumát frakciótársaival együtt, és a továbbiakban nem ismeri el a törvényhozó testület illetékességét és határozatainak törvényességét. Ennek bizonyára veszedelmes következményei lennénekés a parlamentből való távozás ellen szólnak súlyos érvek.

Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést: ugyan hová vezet most már az orbáni út? Jelenleg az ellenzék nyilván mást és másként kiált, mégis együtt üvölt a farkasokkal, mert pusztán a működésével, jelenlétével megadja az Országgyűlésnek a demokratikus törvényesség látszatát. Legitimálja az önkényuralmat, hiszen ott ülnek a Házban, és azt mondhatnak, amit akarnak.

Csakhogy ez semmit nem ér! Csak egy példa a sok közül: a magyar katonák külföldi misszióiról immár a kormány dönthet tetszése szerint – már természetesen akkor, ha a köztársaság elnöke aláírja a törvényt. Kitör a frász a kíváncsiságtól.

Amúgy mellesleg pedig mi a jó fészkes fenét keresünk mi Csádban?

<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Szerző