Kerítésen túl
Szijjártó: a liberális európai vezetők nem mernek Trump szeme elé kerülni
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter –Dunakeszi újdonsült díszpolgára– hétfőn hajnalban Brüsszelbe, a külügyi tanácsülésre indult, ahol Kaja Kallas az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnököl. A 8 órakor kezdődött ülésen az uniós tagállamok külügyminiszterei videokonferencia útján nem hivatalos véleménycserét folytattak Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, majd megbeszélést tartottak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról.
Szijjártó-beszámoló 11 óra magasságából…
„A liberális európai vezetők nyolc éven keresztül versenyeztek azon, hogy ki tud durvább kritikát megfogalmazni Donald Trump elnökről. Nem csoda, ha most többen se mernek a szeme elé kerülni.
Ennek azonban az európai gazdaság issza meg a levét. Az Európai Bizottságnak már régen elő kellett volna állnia kompromisszumos javaslatokkal a vámok tekintetében. Ez nem lenne bonyolult. Hiszen az EU jelenleg 10 százalékos vámot alkalmaz az amerikai autók importjára, míg az Egyesült Államok csak 2,5 százalékosat az európai autókra. Már többször javasoltuk, hogy az Európai Unió csökkentse le az autóipari vámokat, úgy elkerülhetővé válna a vámháború a transzatlanti szövetségesünkkel.
Jó lenne, ha az Európai Bizottság végre tenne valami olyasmit is, ami jó Európának”
-írta. Egyébként részvétele, kijelentése és személye súlyát jelzi, hogy a hétfői ülésen még csak megvitatják Kallas javaslatát, politikai döntés nem várható. Ahhoz az uniós állam- és kormányfőkre is szükség van, akik csütörtökön tanácskoznak majd az EU-csúcs keretében Brüsszelben.
A hétfői uniós tanácskozáson részt vett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, aki előzetesen az X-en többek között azt írta, hogy
most nincs idő „kicsinyes zsarolás-”ra vagy „trójai falovak”-ra
– konkrét országnevet nem említett.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ezzel szemben…
Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akarnak békét, mert olyan követelményeket támasztanak, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék
-jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben. Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében
az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek,
Kallas elmondta, hogy
„a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk.” „Széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, ami jó dolog. De rengeteg részletet kell még kidolgozni. A tanács világosan kijelentette, hogy gyorsan kell cselekednünk, és ezt is tesszük. A javaslat már figyelembe veszi azokat az országokat, amelyek együtt kívánnak működni ebben az ügyben”.
A bátrak ezalatt….
A fideszes Tessely Zoltán az általa vezetett fideszes többségű Európai Ügyek Bizottsága nevében nyújtott be javaslatot egy olyan politikai nyilatkozatra, amely felszólítaná a fideszes kormányt, hogy az EU kormányzati részvétellel működő intézményeiben az ország érdekei miatt mondjon nemet a 150 milliárd eurós közös hitelre, ami Európa közös fegyerkezési programját szolgálná. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének javaslata szerint a „Fegyverezzük újra fel Európát” (REARM Europe) terv első pillére lenne ez az uniós finanszírozási eszköz, amellyel növelnék az európa védelmi képességeket.
Tessely Zoltán javaslata szerint
Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével, de ezt nemzeti hatáskörnek tekinti, azt támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá. Az EU hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, immár a kormány járulhat hozzá, ezért a politikai nyilatkozat jelzi az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásokat.
Okulva a korábbi, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló uniós pénzügyi alap (a Next Generation EU) biztosítására szolgáló hitelfelvétel gyakorlati tapasztalataiból, ellenzik az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt.
Az Országgyűlés egyúttal felszólítja a Kormányt, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje.
Szerző
