Kerítésen innen
Szijjártó -az Ön nevében is- : Magyarország távozhat a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban (ICC) – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szombaton, miután telefonos megbeszélést folytatott az izraeli külügyminiszterrel.
Hírünk a világban
„Izraeli külügyminiszter-kollégámmal, Gideon Szaárral áttekintettük a közel-keleti konfliktus rendezésének lehetőségeit és terveit. Biztosítottam kollégámat Magyarország támogatásáról minden olyan javaslat esetében, amely alkalmas arra, hogy hosszú távon békét és nyugalmat teremtsen a Közel-Keleten”
– közölte a miniszter az MTI tudósítása szerint. Szijjártó Péter hozzátette:
„egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Emlékeztetőül…
Az ICC vádat emelt háborús bűncselekmények miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben, és tavaly novemberben elfogató parancsot adott ki vele szemben. Ez azt jelenti, hogy ha Netanjahu olyan országba utazna, amely ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, ott le kellene tartóztatni. Orbán Viktor miniszterelnök a vádemelés után jelezte, hogy Magyarországon nem vennék őrizetbe Netanjahut, és egyúttal meg is hívta a politikust.
Előzmény
Pénteken aláírta Donald Trump azt a rendeletet, ami alapján az Egyesült Államok szankciókkal sújtja a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) – írja a BBC. A jogszabállyal pénzügyi- és vízumkorlátozásokat vezetnek be azokra, akik segítséget nyújtanak az ICC amerikai állampolgárok vagy szövetségesek elleni nyomozásaiban. A Fehér Ház csütörtöki közleményében azzal vádolta a hágai székhelyű bíróságot, hogy „szégyenletes erkölcsi egyenlőséget” teremtett a Hamász és Izrael között azzal, hogy egyidejűleg adta ki az elfogatóparancsokat. Trump rendelete szerint az ICC intézkedései „veszélyes precedenst teremtettek”, amellyel amerikaiakat veszélyeztetnek, „zaklatásnak, visszaélésnek és lehetséges letartóztatásnak” teszi ki őket. Ez az amerikai elnök szerint „sérti az Egyesült Államok szuverenitását, és aláássa a kormánynak és szövetségeseinknek, köztük Izraelnek a nemzetbiztonsági és külpolitikai munkáját”.
Az Egyesült Államok egyébként nem tagja az ICC-nek, – ahogy Izrael sem – és ismételten elutasította a testület minden joghatóságát az amerikai tisztviselők vagy állampolgárok felett.
Tudta?
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) egy független, állandó bíróság. Székhelye Hágában, Hollandiában található, és az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Célja, hogy az igazságot szolgáltassa a legkomolyabb nemzetközi bűntettek áldozatainak, valamint hogy elrettentse a potenciális elkövetőket a jövőbeni bűncselekményektől. Az ICC nem helyettesíti az országok saját igazságszolgáltatási rendszerét, hanem kiegészíti azt. Csak akkor lép közbe, ha egy adott állam nem hajlandó vagy nem képes igazságot szolgáltatni.
Az ICC hatásköre négy fő típusú bűncselekményre terjed ki:
- 1. Népirtás: Az a szándékos cselekvés, amely egy adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport részleges vagy teljes elpusztítására irányul. Ez magában foglalja a csoport tagjainak megölését, súlyos testi vagy lelki károsodás okozását, valamint olyan körülmények létrehozását, amelyek célja a csoport elpusztítása.
- 2. Emberiesség elleni bűncselekmények: Széles körben vagy szisztematikusan elkövetett cselekmények, mint például gyilkosság, deportálás, kínzás, nemi erőszak, üldöztetés vagy rabszolgaság.
- 3. Háborús bűncselekmények: Az olyan súlyos nemzetközi humanitárius jogsértések, mint például a civilek szándékos megtámadása, a foglyok kínzása, vagy az illegális fegyverek használata fegyveres konfliktusok során.
- 4. Agresszió bűntette: Egy állam katonai erő alkalmazása, amely sérti egy másik állam szuverenitását, területi integritását vagy politikai függetlenségét.
Mely országok tartoznak az ICC alá?
Az ICC tagállamai azok az országok, amelyek ratifikálták vagy elfogadták a Római Statútumot. Jelenleg 123 ország tartozik az ICC tagállamai közé, beleértve számos afrikai, európai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni országot. Az Európai Unió összes tagállama ratifikálta a Római Statútumot, és aktívan támogatja a bíróság működését. Néhány jelentős állam azonban nem tagja az ICC-nek, például:
- Egyesült Államok: Bár aláírta a Római Statútumot, soha nem ratifikálta azt, és gyakran kritikával illeti a bíróság működését.
- Kína: Nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és szkeptikus az ICC hatáskörével kapcsolatban.
- India: Szintén nem tagja a bíróságnak, főként a szuverenitás megőrzésére hivatkozva.
Magyarország tagja?
Magyarország 1998. július 17-én aláírta a Római Statútumot, majd 2001. november 30-án ratifikálta azt. Ezáltal Magyarország az ICC tagállamai közé tartozik, és köteles együttműködni a bírósággal, beleértve az elfogatóparancsok végrehajtását és más igazságszolgáltatási feladatokat.
Miért ad ki az ICC elfogatóparancsot?
Az ICC elfogatóparancsot ad ki, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésére ahhoz, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy egy személy súlyos bűncselekményeket követett el, és az illető szökésben van, vagy fennáll a veszélye annak, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást. Az elfogatóparancs célja:
- Az érintett személy letartóztatása és a bíróság elé állítása.
- Az áldozatok és tanúk védelme, mivel az elkövető szabadlábon veszélyeztetheti őket.
- Annak megakadályozása, hogy az illető további bűncselekményeket kövessen el.
Az ICC-nek nincs saját rendőrsége, így az elfogatóparancsok végrehajtása a tagállamok együttműködésétől függ. A gyakorlatban azonban sokszor nehézségekbe ütközik az érintett személyek letartóztatása, különösen akkor, ha az adott ország kormánya nem hajlandó együttműködni.
Szerző
