Mellébeszélés vagy mi a szösz – Szijjártó Péter nagy buzgalommal igyekszik meghekkelni az EP határozatát

Az Európai Parlament  jóváhagyta 2023-ra egy Európai Uniós hitelfelvétel lehetőségét 18 milliárd euró értékben Ukrajna éves finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szinte a jóváhagyással egyidőben megpróbálta meghekkelni azt. 

Piaci hitel

A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának. A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható.

A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be, és részletekben, negyedévenként bocsátja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítását feltételekhez kötik. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, „jó kormányzás” és az intézmények korszerűsítése szerepel.

A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Ezzel szemben Szijjártó Péter

Hazugság, hogy Magyarország bármikor is blokkolta volna azt, hogy az Európai Unió támogassa Ukrajna működőképességének fenntartását, a kormány pusztán az újabb közös hitelfelvételt ellenzi

– szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján aláhúzta: a kormány világossá tette, hogy a tervezett 18 milliárd euró hazánkra eső részét kétoldalú alapon kész megadni Ukrajnának, de a közös hitelfelvételt valóban nem támogatja.

„Szemenszedett hazugság, hogy Magyarország bármikor is blokkolta vagy ellenezte volna azt, hogy az Európai Unió támogatást biztosítson Ukrajnának az ország működőképességének fenntartásához(…) Aki azt állítja, hogy mi ezt bármikor is elleneztük vagy blokkoltuk volna, az hazudik”

-mondta Szijjártó Péter.

A miniszter végezetül igyekezett meghekkelni az EP döntését

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy nem a közös adósság jelenti az európai jövőt, ez ellentétes lenne a közösségi szerződésekkel és Magyarország víziójával egyaránt.

„Az Európai Unió nem azért jött létre, hogy adósságunió legyen, erről szó sem volt korábban. Tehát ez megint egy olyan lépés, ami ellentétes az európai szerződésekkel és ellentétes azzal a vízióval, amit mi Európa jövőjéről gondolunk. (…) Tehát az Európai Unió jövője nem az adóssághegyek, nem a közös adósság felé van (…) Azt javasoljuk a többi tagországnak is, hogy válasszanak egyszerűbb utat, s ők is adják oda a saját forrásaikból, a saját költségvetésükből a támogatást Ukrajnának, hogyha már olyan büszkék arra, hogy mennyi mindenben segítenek az ukránoknak” –

-tette hozzá. Mint közölte, az ukrajnai magyar nagykövet a nap folyamán tájékoztatja az ukrán külügyminisztériumot hazánk álláspontjáról, és kéri majd, hogy induljanak meg a tárgyalások a támogatások ügyében, azok konkrét formájáról.

Kapcsolódó