Connect with us

Kerítésen innen

Sztojka Edina: ha valaki cigánynak születik, az önmagában mínusz 10-ről indul!

sztojka-edina
Prev1 of 3
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás

Sztojka Edina, 38 éves ápolónő, aki tavaly elnyerte a Roma Sajtóközpont Aranypánt-díját, így ő lett 2019 hétköznapi roma hőse. 16 évesen szült, majd 21 évesen állított be a Békés megyei kórház hospice osztályára azzal, hogy szeretne segíteni. Pakai Tímea főnővértől kapott rá esélyt. Munka és gyereknevelés mellett előbb önköltségén, OKJ-s tanfolyamon ápolási asszisztens lett, majd befejezte a középiskolát. Az érettségi után rögtön felvették a Szent István Egyetem ápolói szakára, ahol 2016-ban diplomát szerzett. Edina a beszélgetés elején kérte, hogy amikor cigányt írunk az interjúban, ne pejoratív értelemben értsék az olvasók.

Büszke a származására, nincs oka lehajtott fejjel járni

bl.: Edina fiatal kora ellenére mozgalmas életutat tudhat eddig maga mögött. Tavaly elnyerte a Roma Sajtóközpont Aranypánt-díját, idén február 17-én pedig második lett az „Év Békés megyei embere” szavazáson. Honnan indult, milyen családi környezetben nőtt fel?

Sztojka Edina: Békés megyében, Gyulán élek. Itt is születtem. 5 éves voltam, amikor a szüleim elváltak. Az első leghatalmasabb törést ez jelentette a számomra.Mindig apás voltam.Nem is a szüleim válása viselt meg, hanem az abból fakadó kirekesztettség a „Nem tartozom sehova érzése.” Édesanyámnak is új családja lett, született egy féltestvérem. Édesapámnak az új házasságából 4 gyermeke született. Gyermekként fájó volt látni, hogy testvéreim teljes családi idilliben élnek, én és a nővérem sokkal küzdelmesebben. Édesanyám maradt a biztonság az életemben. De iszonyúan hiányzott az apukám. Még együtt éltek, ahova ment, én mindig mentem vele, mintha az árnyéka lettem volna. Majd másfél év után, amikor újra találkoztunk, úgy éreztem, hogy mindig vele akarok maradni. Mikor vissza hozott apukám a városba papómmal, a látogatás után soha nem felejtem el: szaladtam a kocsi után, hogy ne hagyjon itt, vigyen vissza Dobozra magához. Alá estem az autónak. Ott tudatosult bennem, hogy édesapám családi biztonságát elveszítettem.

Sokat látogattam Dobozon, ott önmagam lehettem, ROMA

A városban meg egy cigány, akit sértegetett az óvónő, -bogár ment a hajadba?- ha kisebbre vágták. Kifele menet a boltban meg kellett mutassam a zsebem, nem loptam-e és ez mélyen belém ivódott, mint akinek szégyellnie kellene a származását. Ez a kettős élet, amit gyerekkoromban éltem, nagyon összezavarta az identitásom, A szívem mélyén mindig romának éreztem magam és a roma gyerekek között tudtam felszabadulni
A tanárnők tudták, hogy jó képességű tanuló vagyok, de a magatartásom mindig a változó érdemjegyet súrolta. A jobb jegyért nekem mindig többszörösen kellett bizonyítsak. Egyetlen egy álmom volt gyerekként: hogy ápolónő lehessek, mert az a kedves Angéla nővérke volt az egyedüli, aki olyannak fogadott el amilyen vagyok, mikor 8 évesen bekerültem a kórházba. Olyan felnőtté szerettem volna válni amilyen Ő volt hozzám. Megtört a gyerekkorom, emlékei ma is kisértenek néha.

bl.: Hogyan tudott kitörni abból, amibe született, mi adta az erőt ahhoz, hogy képes legyen más életet élni, mint amire 16 éves korában, anyaként számíthatott?

Nem volt jövőképem romaként

Sz.E.: Békéscsabára jelentkeztem egészségügyi szakközépiskolába. 4,6 átlaggal felvételt is nyertem. Az egészségügyi szakközép nagyon tetszett, de származásom miatt ott is értek atrocitások. Serdülő kamaszként mondhatom, iskolán kívül elég rossz társaságba keveredtem. Azt gondoltam én is ennyit érek, hiszen a környezetemtől nem kaptam megerősítést, Sokat hiányoztam az iskolából, kerestem önmagam a világban. Kallódtam. Úgy éreztem, hogy valóban nem jutok sehova. Nem volt jövőképem romaként. Szakközépiskolás voltam mikor a gyermekem édesapjával megismerkedtem. Azt gondoltam gyerekfejjel, végre én is tartozhatok egy családhoz. 16 évesen megszületett a fiam, Márkó. Akkor változott meg bennem minden. Anyává váltam, és ez volt az első fordulópont az életemben, azt éreztem bizonyítanom kell a származásom ellenére, hogy mindenre képes vagyok a gyerekemért és önmagamért.

Be akartam bizonyítani, hogy nem annyi vagyok, amennyinek a környezetem gondol rólam, és ezt neveltem a gyerekembe is

Ezért most büszkén nyilatkozhatom, hogy rendőr lett. Ezzel is bizonyította, hogy a romák között is van becsületes ember: „Megmutatjuk, hogy többet érünk el, bármennyi akadályt gördít elénk az élet. ” Na, abból kijárt nekem rendesen, Pár év után egyedül maradtam a fiammal. Nem szerettem volna „mostoha apát” a gyerekemnek, így küzdelmesen egyedül neveltem fel. Napszámba jártam, dinnyét ültetni és mindenféle gazdasági munkát elvállaltam. De a fiam volt a hajtóerőm annak ellenére, hogy a C betű mindig rajtam maradt. A lázadásom és dacolásom előnyömre fordítottam: bizonyítani akartam, hogy kitörök abból a megbélyegezésből, amit a társadalomtól kaptam cigány származásomért.

Szerző

Prev1 of 3
Use your ← → (arrow) keys to browse

Címkék:

12 hozzászólás

12 Comments

  1. Végvári Szilvi

    2020.03.02 08:38 at 08:38

    Nekem több cigány származású kollégámvan, akik megbízhatóak, inteligensek, nyelveket beszélnek. Nincs okuk szégyenkezésre. Edina is jó példa arra, hogy kitudnak törni a származ@suk csapdájából.

  2. Malota Bella

    2020.03.02 19:03 at 19:03

    Én cigányembernek vagyok a felesége. Sosem gondoltam volna hogy mennyi atrocitás,hátrányos megkülönbözterés ér egy embert a származása miatt ebben az országban,csak mióta vele élek. Napi szinten kapja a megjegyzéseket. Én mint magyar még jobban felháborodok rajta,mikor meséli,mert én nem vagyok hozzászokva az ilyen hozzáállásokhoz,beszólásokhoz,és nekem is fáj,mert átérzem vele együtt. Sőt előfordult,hogy engem is hátrányos megkülönböztetés ért mikor megtudták,cigány a férjem. Még albérletet is nehezen kaptunk ez miatt. Minden elismerésem Edinának.Fel a fejjel ! Igenis értékes ember vagy !

  3. Csuka István

    2020.03.04 03:31 at 03:31

    Sajnálatos modon a magyar társadalom nagyon kirekesztő ez tény.Sokat gondolkoztam mit lehetne ez ellen tenni.Úgy gondolom csak egy kiút van.A cigány értelmiségnek fel kell válalni ön magát.A cigányság élére állni pártot alapítani .Megkezdeni haladéktalanul a polgárjogi mozgalmat .Egységbe tömöríteni a cigányságot.A maffia cigány politikusok eltakarítani az útból.Minden lehetséges eszközzel a tanulás útjára állítani a cigányságot.Nem vagyunk állább valok másoknál ezt kell tudatosítani mindenkibe.Igen tudom ez nem könnyű.De azt is tudom nincs másik út és másik életünk.Ez egy komoly harc lesz a jogainkért de ezt meg kell tennünk.A magyar politika lassú éh halálra itélte a cigányokat és a szegény magyarokat.Én a szerencsések közé tartozom sikerült szakmát tanulnom.Külföldön dolgozok jó modban élek .Én is a mély nyomorból küzdöttem fel magam ha nekem sikerült.Másnak is sikerülni kell csak segíteni kell nekik.Amire igazán büszke vagyok a lányom egyetemre jár.Úgy hogy ezt az írást olvassa egy cigány értelmiségi gondolkozzon el rajta.Én amivel csak tudom segíteni fogom.

  4. Angi

    2020.03.18 14:24 at 14:24

    A cigány lányok nagyon is jól tudnak boldogulni az életben, szerintem ne panaszkodjanak. Minden elfér az arcukon. És persze nekik mindent szabad.

  5. Szász Tamás

    2020.03.28 16:48 at 16:48

    Igen! – ez igaz! Nálam -30 ról indul! – de nem azért mert roma, amiket csinálnak /általánosságban/! Magyarországon él mondjuk 10 millió ember,ebből 10% roma! A börtönökben nem úgy van,hogy 10 elítéltből 9 magyar 1 roma,hanem a fordított 9 roma 1 magyar!És ez nagyon sok területen így oszlik meg!Van néhány iskolázott,jobb érzésű roma ismerősöm,akik nem segélyekért kuncsorognak,és azt nézik hol lehet a markukat tartani!

  6. szijozsi

    2020.03.28 18:43 at 18:43

    Ha hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, nézzenek bele a tükörbe. Bemennek a boltba, abban a gettós kinézetű ruháikban, kinézetükkel, viselkedésükkel, miért csodálkoznak hogy furcsán néznek rájuk?
    Én már nem is szeretek ötödike környékén boltba menni, kerülgetni a sok rossz kinézetűt.

  7. szijozsi

    2020.03.28 18:45 at 18:45

    A kis ápolónő, úgy mutogatják mint az unikumot, jé egy cigány aki elvégezte az ápolónői iskolát? persze 15 évesen őt is felcsinálták, a családtervezés nála sem játszott.

  8. Sztojka Edina

    2020.08.21 10:03 at 10:03

    Köszönöm ♥️

  9. Sztojka Edina

    2020.08.21 10:09 at 10:09

    ✌️♥️

  10. Sztojka Edina

    2020.08.21 10:16 at 10:16

    A hozzászólásból gondolva Önnek az általànos iskoláig nem volt lehetőség eljutni 🙂 Valóban 16 évesen szültem és büszkén vállalom,hogy egy remek felnőtt vált a fiamból úgy,hogy diplomás ápolóként dolgozom a magyar egészségügyben.Remélem Ön is hasznos része a tàrsadalomnak! ?✌️?

  11. Tóth Napsugár

    2020.08.21 14:51 at 14:51

    Gondolom ön kedves József ahogy Bogdán László szokta mondani ma ” Jézussal ping-pongozott”.. Hja hogy nem?Akkor a bölcs hallgatással bizonyíthatta VOLNA, hogy megüti a 120- ay IQ-t.

  12. Katalin

    2020.08.22 08:43 at 08:43

    Engem zsidóként ér ugyanennyi megkülönböztetés. És nekünk még a jogvédők sem segítenek. Nincs ilyen-olyan díj, meg alapítvány meg ki tudja még micsoda. Ezzel nem sajnáltatni akarom magamat, csak tényként írom le.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük