Kerítésen innen
Az egyenlő bánásmódot már megszüntették, szűnjön meg a hivatala is, csak idegesítene minket a nevével!
A KDNP-s Vejkey Imre indítványa 2021. január 1-től megszüntetné az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH), helyette az ombudsman látná el a faji, nemi, és egyéb megkülönböztetés elleni jogvédelemmel kapcsolatos feladatokat – írja a Telex.
Kedd reggel 8:30-ra összehívták az Országgyűlés igazságügyi bizottságát
Kedden reggel ül össze a parlament igazságügyi bizottsága, de hogy miről lesz szó a rendkívüli ülésen, az a parlament honlapja alapján nem világos, ott csak annyi szerepel a napirenden, hogy
Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat (T/…..)
A Telex által megszerzett 11 oldalas javaslat, amit a fenti cím takar, megszüntetné a az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, az indoklás szerint azért, mert az egyenlő bánásmódhoz való jog az alkotmányból eredő alapjog, azokat meg az ombudsman védi. Ezért indokolt az EBH-t az alapvető jogok biztosának hivatalába olvasztani.
A KDNP-s Vejkey Imre által beterjesztett indítvány ugyanakkor érdemben nem változtat a diszkriminációs hatósági eljáráson.
Sebián-Petrovszki László olvasatában…
A DK-s országgyűlési képviselő, az igazságügyi biztosság tagja a Facebookon botránynak nevezte Vejkey javaslatát.
„az ÁSZ, az ügyészség, a Nemzeti Választási Iroda majd legutóbb a Kúria után újabb független intézményt szüntet meg a Fidesz, és darál be a saját hatalmi gépezetébe. Botrány!”
Lendvai Ildikó szerint….
„A fideszesek törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szerint megszüntetik az Egyenlő Bánásmód Hatóságát. Aki eztán hátrányos megkülönböztetést tapasztal, az forduljon az ombudsman hivatalához. Logikus. Az egyenlő bánásmódot már megszüntették. Akkor szűnjön meg a hivatala is, csak idegesítene minket a nevével.”
<<<Friss hírekért kattintson!>>>
Mi is (volt?) a Egyenlő Bánásmód Hatóság?
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami szerv, az emberi méltóság garanciális intézménye. Olyan panaszosok számára nyújt jogorvoslati lehetőséget, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér.
A hatóság a diszkriminációs folyamatok felismerését és megelőzését a jogalkalmazás mellett szakmai információkkal és kiadványokkal támogatja.
Mikor valósul meg a hátrányos megkülönböztetés
Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, vagyis akkor valósul meg hátrányos megkülönböztetés (idegen szóval: diszkrimináció), ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány. A hátrányos megkülönböztetés pontos fogalmát, a védett tulajdonságok körét Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény határozza meg.
A törvényben felsorolt védett tulajdonságok a következők:
a) nem,
b) faji hovatartozás,
c) bőrszín,
d) nemzetiség,
e) nemzetiséghez való tartozás,
f) anyanyelv,
g) fogyatékosság,
h) egészségi állapot,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,
j) politikai vagy más vélemény,
k) családi állapot,
l) anyaság (terhesség) vagy apaság,
m) szexuális irányultság,
n) nemi identitás,
o) életkor,
p) társadalmi származás,
q) vagyoni helyzet,
r) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozás,
t) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző
A felsorolásban utolsóként szereplő egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző körében a törvényi felsorolásban nem szereplő, de azokhoz jellegében hasonló tulajdonságok, jellemzők vehetőek figyelembe védett tulajdonságként.
Kikkel szemben lehet kérelmet benyújtani
Az egyenlő bánásmód követelményét a közszféra valamennyi szereplője (a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, a közszolgáltatást végző szervezetek, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények, a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, a pártok, valamint minden egyéb költségvetési szerv) köteles betartani. Ugyancsak köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét az adott tevékenysége során, aki valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy árut forgalmaz, valamennyi munkáltató a foglalkoztatás során, és mindenki, aki állami támogatásban részesül a támogatás felhasználása során.
Milyen ügyekben nem tud eljárni a hatóság
A családi, hozzátartozói viszonyokban, magánjellegű kapcsolatokban, az egyházak hitéleti tevékenységében, a különböző cégek, szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyokban nincs előírva az egyenlő bánásmód követelményének a betartása. Ilyen ügyekben tehát nem tud eljárni a hatóság.
Kik nyújthatnak be kérelmet
Az egyenlő bánásmód követelményét a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben be kell tartani. (További információk)
