Tabula Rasa, avagy itt a vége! – hiteltelen hiteles

Azt követően, hogy a magyar miniszterelnök országgyűlési felhatalmazás nélkül 900 milliárd forintnyi hitelt vett fel 30 évre, nincs miről beszélnünk. Pontosabban a demokratikus ellenzéknek nincs mit beszélnie a hatalmat bitorló kormánypártokkal.

Ráadásul az újbóli vészhelyzet kihirdetését mindjárt arra is felhasználta a “két” kormányzópárt, hogy “belejavítson” az országgyűlési választásokról szóló törvényben is. Nem is csak kis kiigazítást tettek, hanem belenyúltak az országos lista állításának szabályaiba, alaposan megnehezítve azt.

Ezek amolyan apró finomságok az orbáni nyílt, demokratikusnak látszó diktatúrában

Ők már régen nem adnak a látszatra sem, az pedig fel sem merül a jelenlegi kormányzati oldalon, hogy valójában egy politikai váltógazdaságban élünk, ahol nem örökre kapták meg a hatalmat.

Persze a Fidesz már régen kiiktatta a “fékek és ellensúlyok” rendszerét és a párt emberei elfoglaltak minden pozíciót. Éppen ez a jogállam “rule of law” a vita tárgya Orbán vétójának oka az Európai Unió következő hét éves költségvetésének és a Next Generation hitelcsomagjának.

Orbán lényegében minden konszenzust felrúgott Brüsszellel és felrakta a már unalomig ismert lemezt, miszerint az ő vétójának az oka maga a “sátán” Soros György és persze a bevándorlás elutasítása.

Ott tartunk, ahol a part szakad

Lényegében a kormányzati kommunikáció 2015 óta ugyanazokat a paneleket váltogatja és azzal szúrja ki a választópolgárok szemét, hogy lényegében ti ezt akartátok, országgyűlési választásokon és népszavazáson is megerősítettétek ezt az ún. kormányprogramot.

Az előzmények ismeretében itt az ideje, hogy a demokratikus ellenzék felébredjen és felrúgja azt a konszenzust, amelyben ők mindössze biodíszletként szerepelnek az orbáni kulisszák előtt.

Be kell látni, ebben a rendszerben vége a parlamenti politizálásnak, a Fideszt és rendszerét az utcán, a tereken, a városokban és a legkisebb falvakban kell legyőzni, nem az Országgyűlésben.

A demokratikus ellenzék 2021. január elsején egyszerűen vonuljon ki az ország házából és a következő 16 hónapot kizárólag arra használja fel, hogy megalakítsa a totálisan egységes ellenzéket, megtalálja az összes egyéni választókerületben azt az egy jelöltek, aki legyőzheti a kormánypárti politikust, valamint állítsanak egy egységes és nagyon erős nevekből álló országos, valamint területi listákat.

Ennyi a feladat!

Még azt is megelőlegezem a jelenlegi ellenzéki országgyűlési képviselők számára, hogy szívfájdalom nélkül mondjanak le a képviselői honoráriumukról és forduljanak a néphez.

Egész egyszerűen az őket támogatóknak hónapról-hónapra össze kell dobniuk a honoráriumuk 50 százalékát, hogy nyugodtan folytathassák a terepen a munkát.

Egy jelszó van: összefogás

A demokratikus ellenzéknek maga mellé kell állítani számtalan terület (jog, gazdaság, egészségügy, szociális ügyek) legjobb szakértőit, aki részt vesznek a 2022 utáni kormányprogram megalkotásában. És itt jön a feketeleves!

Ahogy, hogy 2022 ne csak egyszerűen kormányváltás legyen meg kell hirdetni azt a XXI. századi rendszerváltást, ami létrehozza a valóban új Magyarország működtetésének keretrendszerét egy új alkotmánytól, egy új választójogi törvényen át egészen a mindenkori korrupció elleni paragrafusokig.

Első lépésként fel kellene kérni Bojár Iván Gábort miniszterelnök-jelöltnek és az ő támogatásával, a parlamenti győzelem után létre kell hozni egy olyan szakértői kormányt, amely csak két évig (2022-2024) között lenne hivatalban.

2024-ben már egy új, ismét két fordulós országgyűlési választásokon szavazhatna az ország népe, valamint áldását adhatna egy új alkotmányra is

Egy ötlet az új rendszerhez:

valamennyi megyei jogú város polgármesterének (honorárium nélkül) automatikusan járna az országgyűlési képviselői hely is. Valamint Budapest mindenkori főpolgármestere egyben helyet kapna a kormányban is.

Ezzel létre lehetne hozni egy “új Magyarország” keretrendszerét, amelyek biztosítania kellene az ország társadalmi berendezkedését a következő száz évre, olyan garanciák beépítésével, hogy egyetlen pártnak se lehessen esélye egyeduralomra törni.

Bauer Tamás: kormányellenzék, vagy rendszerellenzék -parlamenten kívüli parlamenti gondolatok

Az ellenzéki pártok megszavazták, hogy nincs rájuk szükség