Banánköztársaság
Távol tartják az LMBTQ-propagandát a gyerekektől..!
Vége a tanévnek, kiürülnek az iskolák, a szülők sem figyelnek már. Nem úgy az LMBTQ-propagandisták! Most is ott ólálkodnak óvodáink, iskoláink körül: próbálnak megnyerni maguknak pedagógusokat, iskolaőröket, takarítókat.
Vége a tanévnek, kiürülnek az iskolák, a szülők sem figyelnek már. Nem úgy az LMBTQ-propagandisták! Most is ott ólálkodnak óvodáink, iskoláink körül: próbálnak megnyerni maguknak pedagógusokat, iskolaőröket, takarítókat. Lesik, nem téved-e arra egy-egy gyanútlan gyerek, akit érzékenyíteni próbálnak, hogy aztán nemváltó műtétnek vessék alá.
Még a tanév vége előtt híre ment egy esetnek: hogy óvodában, általános vagy középiskolában történt-e, maradjon homályban – minek általánosítani…
Szóval, jöttek az „érzékenyítők”, terjesztették a propagandát – nem törődtek se Istennel, se szülőkkel, még a gyermekvédő Fidesszel se! Agitáltak nagy garral, közben pedig lopva mindent előkészítettek egy nemváltó műtétre!
A borzasztó az volt az egészben, hogy az intézményvezető és néhány pedagógus is be voltak avatva!
Szó szót követett, s egy gyereket annyira megbolondítottak, hogy azt sem tudta, fiú-e vagy lány; az apját is összekeverte az anyjával vagy fordítva. Szóval éppen műteni való gyerek lett belőle. Hozzá is fogtak volna, de akkor az intézmény egy dolgozója megfenyegette őket: ha nem hagyják abba, rögtön szól Varga Juditnak, vagy legalábbis államtitkárának, Répássy Róbertnek! Tartsák tiszteletben a szülők jogait!
Szerencsére ez hatott – de ki tudja, máshol mi minden történhetett!
Egy interjú mind felett
Így esett, hogy Répássy „álamtitkár” különösen érzékény lett e témára, s a mandinernek adott interjújában be is jelentette: még a nyáron módosíthatják az egyébként gránitszilárdságú „gyermekvédelmi törvényt”, végleg megvédve a szülők jogait, ha azok egybeesnek a Fidesz igényeivel:
„Még a nyári ülésszakban kerülhetnek olyan javaslatok az Országgyűlés napirendjére, amelyek gyakorlatilag végrehajtják a referendumban meghatározott célokat, azaz távol tartják az LMBTQ-propagandát a gyermekektől, az óvodáktól, az iskoláktól.
A szülők jogait tovább kell erősíteni a gyermekvédelem tekintetében,
így azt, hogy ők határozhassák meg a gyermekek szexuális nevelését vagy hogy milyen felvilágosítást kaphatnak az iskolában ilyen témákban. Ezekből a szabályokból fog egyébként világossá válni az is, hogy a referendum célja nem a szexuális kisebbségek elleni támadás volt.”
A referendum, amelyre hivatkozik, érvénytelen volt ugyan, de a Fidesznek gyakorlata van abban, hogy az őt támogató kisebbséget a nemzet egészének mondja.
Nem világos persze, mit is értenek a szülők jogain, különösen a bigott vagy teljesen tájékozatlan, ám annál harciasabb szülők esetében. És tisztázandó, hogyan érintik a „gyermekvédelmi törvény” és várható módosításai a pedagógusok jogait – már ha még lehet ilyesmiről értelmesen beszélni…
És el ne felejtsem: a gyerekeknek is vannak bizonyos jogaik, például a tájékozódáshoz…
Ugyan már!
Egy dolgot viszont az „álamtitkár” úr teljesen világossá tett: szó sincs a szexuális kisebbségek elleni támadásról!
Egyesek tán fölvethetik, hogy miért pont a Pride idejében kellett ezt a tájékoztatást megadni, de ez nevetséges: még nem tartunk ott, hogy a kormány alkalmazkodjon a Pride-hoz.
Némelyek talán mondhatják, hogy jó, nem támadás – de számos fideszes politikus és a kormánypárti média úgy beszél, mintha az volna, vagy éppen kifejezett uszítás. Lehet olyan nézet is, hogy a kormány mintha azonos platformra helyezkednék holmi neonáci uszítókkal.
Az ilyen vélemények azonban szánalmasak: mit kívánnának a kormánytól..? Korlátozzák tán a véleménynyilvánítás, a sajtó szabadságát..?
Ne keverjenek már össze minket Németországgal..!
Szerző
