Connect with us

Kerítésen túl

The New York Times: Lengyelország és Magyarország arra használja fel a koronavírust, hogy megbüntesse az ellenzéket

Orbán aláírta, majd tett rá! Magyarország légterén több Belarusz repülő is átevickélt a hétvégén
Megosztás

Úgy tűnik, az EU tehetetlen, sőt, bűnrészességet vállal abban, hogy a tekintélyelvű vezetők hatalmuk konszolidálására használják fel a pandémiát.

A világon sok tekintélyelvű vezető használja fel a járványt hatalma megerősítésére,

de Európában Lengyelország és Magyarország túlment ezen:

a válságot váratlan ajándéknak tekinti, és bünteti az ellenzéket.

A cikk szólt arról, hogy az EU igyekezett megmutatni, hogy tesz valamit a válságban, és pénzt osztott a szegényebb tagállamoknak, amiből a két említett ország külön-külön többet kapott, mint a vírus dúlta Olaszország. Az EU ahelyett, hogy megbüntette volna a két kormányt, amely az európai projekt szívében támadt a demokratikus értékek ellen, most pénzt ad nekik s ez inkább elismerésnek tűnik, és újabb kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy miért vonakodik az EU bírálni ezt a két kormányt, amely továbbra is gúnyt űz az európai demokrácia és jogállamiság normáiból.

Orbán Viktor arra használja fel az általa uralt parlament neki adott felhatalmazását,

hogy a vírusalapra hivatkozva jelentős adóbevételektől fossza meg az ellenzéki polgármestereket. Múlt pénteken az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely „az európai értékekkel totálisan összeférhetetlenként” bírálta mindkét kormányt. A parlament nem első ízben szólította fel a Bizottságot, és az Európai Tanácsban gyülekező nemzeti kormányfőket, hogy gyorsítsa fel a 7. cikkely szerinti eljárást, amely mindkét ország esetében a szavazati jog elvesztéséhez vezethet. Ám a határozat keveset ér, mivel a szankciók konszenzust követelnek, és a két ország megígértre egymásnak, hogy kölcsönösen vétót emelnek, ha számukra kedvezőtlen döntés kerül terítékre.

Bírálat és büntetés helyett tehát a Bizottság még több pénzt ad ezeknek az államoknak

A szerző idézte Gerald Knaust, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapítóját, aki a lengyelországi és magyarországi politikai fejlemények egyik éles bírálója. Ő azt mondta:

abszurd torzulásról van szó, amelyre az EU-nak fel kellene ébrednie.

A Bizottság ugyan hangsúlyozta, hogy ez „nem optimális allokáció”, Knaus szerint viszont Orbánnak nagyon jól jött, aki éppen csak három nappal korábban jelentette ki, hogy az EU semmit nem tesz Magyarországért a válságban. Knaus külön irónikusnak nevezte, hogy

a pénzt akkor szabadították fel, amikor a magyar parlament megszavazta Orbánnak a rendeleti úton való kormányzás lehetőségét, méghozzá meghatározatlan időre.

A cikk felsorolta:

Orbán ellenőrzése alá vont egy részben magántulajdonban lévő céget, és elvette az ellenzéki irányítás alatt álló Gödtől az adóbevételek nagy részét egy különleges gazdasági övezet létesítésével. Felfüggesztette a kormány a parkolási díjat, és egy vírusalapba vitte a gépkocsiadókat – azt a cikk már R. Daniel Kelementől, a Rutgers Egyetem professzorától idézte, aki az mondta:

Orbán megtalálja a módját, hogy megbüntesse az ellenzéket.

Kelemen szerint az EU Bizottsága nem tett semmi komolyat Orbán ellen, inkább segítette őt, mivel a Tanácsban helyet foglaló állam- és kormányfők nem akartak szembekerülni a közülük valóval.

„Az EU felelősségre vonás lehetősége nélkül biztosít pénzt”

– mondta a professzor. Knaus szerint az Európai Uniónak, amely általában nem szívesen avatkozik belügyekbe, el kell kezdeni a nagy strukturális alapokból adott támogatások feltételekhez kötését, és e feltételek között szerepelnie kell a demokrácia, a jogállamiság és az Európai Bíróság tiszteletben tartásának.

Még a második világháború utáni amerikai Marshall-terv is tartalmazott feltételeket

Kelemen professzor ezzel egyetértett, és hangsúlyozta, hogy

Magyarországot az olyan nemzetközi szervezetek sem tekintik már teljes demokráciának, mint a Freedom House, mivel Orbán egy „illiberális államot” épít.

Krekó Pétert kifejtette a lapnak: a kormány vigyázott, hogy a felhatalmazással élve ne tegyen mást, mint amit egyébként is tett volna, „de amit eddig tett, az eléggé szörnyű”. Végül, mielőtt a szerző a lengyelországi helyzet elemzése felé fordult volna, Varga Judit igazságügyi miniszter szavait idézte, aki kettős mérce alkalmazásával vádolta Brüsszelt, és azt mondta: „Hamis vádaskodások alapján ítélnek el minket”, és hangoztatta, hogy a magyar parlament továbbra is zavartalanul ülésezik.

Forrás

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Kovács+Béla

    2020.04.24 10:11 at 10:11

    Az Eu nem tud olyan törvényt hozni , amely után a bűnösök nem tudnák egymást védeni ?
    Kérjenek tanácsot a meztelen királytól !

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük