Kerítésen innen

Tiborcz egy fake news – és más finomságok a finn miniszterelnök látogatása alkalmából

2019.10.01 05:56

Megosztás

Hétfőn Budapestre látogatott az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke. Antti Rinne szociáldemokrata kormányfő találkozott – érdemes figyelni a sorrendet – Dobrev Klárával, Karácsony Gergellyel és Orbán Viktorral.

A regnáló-lenézte finnek….

A magyar propagandasajtó és vezető fideszes politikusok – Orbánnal az élen – nap mint nap szállnak bele páros lábbal Finnországba, mióta a soros EU-elnök Finnország nyilvánvalóvá tette, hogy legfőbb célja a jogállamiság megerősítése. Orbán arról beszélt, önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessük ki „finn barátainkat”, de a propagandasajtó is naponta írja, meg, hogy a finneknél nincs is alkotmánybíróság, a finn média kiegyensúlyozatlan, elnyomják a kisebbségeket, és a finn liberális oktatási modell is romokban hever – foglalta össze az Index.

Dobrev Klára

„A megbeszélésen világossá vált, az Európai Unió a jövőben csak tisztességes, nem korrupt és demokratikus kormányoknak fog pénzt adni. Éppen ezért, miután a magyar kormány se nem tisztességes, korrupt ráadásul, és nem is demokratikus, ezért veszélybe kerülnek az európai uniós forrásaink. Arról beszéltem a finn miniszterelnöknek, hogy azon dolgozunk, hogy a jövőben az önkormányzatok a civil szervezetek, az egyesületek, a tudományos intézetek, akiktől Orbán elvette a pénzt, azok közvetlenül pályázhassanak az európai uniós forrásokra”

Karácsony Gergely

a finn miniszterelnök kifejezetten képben volt a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban, azt is pontosan tudta, hogy amilyen megosztottan indult korábban az ellenzék, most sikerült a legtöbb helyen közösen indulniuk.

Felvetette hogy az Unió két hibát követett el: az egyik, hogy nincs semmilyen szankciója annak, ha visszaélnek az uniós jóindulattal, a másik rossz pedig az, hogy a kormányok számára lehetővé teszi, hogy az általuk képviselt politikával szembeni szankciókat az ország ellen hozott szankcióként értelmezzék. Márpedig a források megvonása erre alkalmat fog adni.

Azokban az ügyekben, amelyek az Európai Unió számára különösen fontos értékek, és a tagállamok nagy elmaradásban vannak, akár azáltal is, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indít velük szemben, tegyék lehetővé, hogy az önkormányzatok közvetlenül pályázható forrásait bővítsék

– mondta, és hozzátette, hogy erre a finn miniszterelnök kifejezetten nyitottnak mutatkozott.

Néhány „felhőlen” pillanat az Orbán-rezidencián

Az alábbi fotók Orbán Viktor facebook oldaláról valók.

Orbán Viktor és a szokásos konfliktusa

Finnország az EU-n belül széles koalíciót próbál összehozni, hogy a jövőben jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat – a tervre Orbán Tusványoson szólt lekicsinylően „finn barátainkról”, a fideszes propagandasajtó kettős mércéről cikkez, arról, hogy Finnországban szerintük sokkal inkább van demokratikus deficit, mint nálunk. A finn közvélemény meghökkenéssel figyelte az elmúlt hónapok finnellenes magyar reakcióit.

Aggyá bézet…

A finn – magyar szempontból is releváns ügyek szempontjából legérdemibbnek a kölcsönös klímapolitikai vállveregetés tűnt. A finn EU-elnökség egyik prioritása a 2050-es EU-s karbonsemlegességi klímacél elfogadtatása még ebben az évben. Ezt azonban júniusban a lengyeleket követve, a csehek és az észtek társaságában Magyarország júniusban megvétózta. Ezt a kelet-európai blokkot szeretnék a finnek feloldani, és a finn miniszterelnök erről most konkrétumok nélkül, de optimistán nyilatkozott: reménye szerint még a finn elnökség alatt meg lehet az EU-s megegyezés. Az tudható, hogy

a magyar vétó visszavonását a magyar kormány alapvetően extra kompenzációs forrásokhoz, vagyis pénzhez köti – ennek részleteiről azonban most nem esett szó.

A finn miniszterelnök ezúttal is megerősítette,

hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő nagy költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat. Rinne azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban közeledtek a tagállamok álláspontjai , hogy az EU-s költségvetésben a jövőben vegyék figyelembe a finanszírozásban:

klímaváltozás elleni intézkedéseket
a bevándorlásra hozott válaszokat
és a jogállamiság betartását

Az EU-s pénzek fogadásában a jogállamiság elveinek betartásához kötik, és az EU-s bővítés egyik fő szempontja is a jogállamiság lenne.

Orbán Viktor szavaiból azonban nem úgy tűnt,

hogy a magyar kormány nagyon komolyan venné és a közeljövőben realisztikus forgatókönyvnek tekintené a jogállamisági mechanizmus intézményesítését. Azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lát kiérlelt javaslatot az asztalon, leírt szöveg helyett inkább csak politikai szlogennek látja a kondicionalitást (vagyis a jogállamiságtól függővé tett EU-s támogatásokra vonatkozó javaslatot).

„mi nem voltunk olyan szerencsések, mint a finnek…”

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a hetes cikkely szerinti eljárást meg kellene szüntetni Magyarország ellen, Orbán azzal kezdte, hogy

„mi nem voltunk olyan szerencsések, mint a finnek, minket a II. világháború után megszálltak, és itt több, mint negyven évig diktatúra volt”,

és a finnek talán nem értik, hogy

A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés. Ilyenkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg”

– mondta.

Orbán arról beszélt, hogy

nem arra épülnek a nemzetközi kapcsolatok, hogy sértegessük egymást. Nehéz jogállamiságot összemérni a különböző országokkal. Van, ami nálunk van, és a jogállamiság alapja, a finneknél nincs.

Ettől még nem gyengébbek. De nem javasolja, hogy egy másik ország miniszterelnökének a fejét meg lehet mosni jogállamiság ügyben. Szeretné, ha nem használnák ezt politikai fegyverként Magyarország ellen, de ha kell, akkor küzdeni fogunk” – fogalmazott Orbán Viktor.