Banánköztársaság
Túrós derelye pacallal – Nem lehet velünk lacafaszázni! – „Ne menjen Münchenbe, főnök!”
Ne menjen Münchenbe, főnök – győzködte egyszerre három tanácsadó is a minielnököt. – De hát van esélyünk a továbbjutásra, pupákok – felelte a Karamella bajnoka, aki egykori csatárként pontosan tudja, hogy a labda gömbölyű. Ezt a menni vagy nem menni helyzetet járta körül a 25-ös heti szŰrreál összefoglalójában Rab László.
Nehogy kifütyüljenek
Abban igazatok van – folytatta az egyszemélyes párbeszédet a Minibrúder –, hogy zakóveszély fenyeget. De nem ez a legnagyobb baj, ott voltam én egykor a Dunaújváros kiesésén is, égtem, mint a Reichstag. Sokkal rosszabbra is lehet számítani.
— Mire gondol, tábornokom – tette föl a kérdést az egyik nyallincs.
— Hogy elkezdenek füttyögni. A pedofiltörvényünk miatt.
— Hadd füttyögjenek, főnök, kit zavar?
— Hülye vagy? Benne lenne az összes tévében, látná, hallaná a világ, hogy rühellnek.
— Miért baj az, Főnök?
— Mi? Hogy rühellnek?
— Ki nem szarja le? Majd ki tetszik nyilatkozni, hogy a libernyák csürhe nem bír egy ilyen szabadságharcossal, mint maga.
— Nem érted, marhája. Térdre akarnak kényszeríteni. Engem. Aki még soha nem térdeltem le senki előtt. Na jó, egyszer, mikor az apám bikacsökkel agyba-főbe vert, de az kivétel.
A kampánytrupp a Karamellában arra jutott, hogy kerülni kell Münchent, kiszámíthatatlan hely, nagy a kockázata egy meccsen való nyilvános szereplésnek.
Az se jó, hogy kukoricázni
— Keressetek nekem helyette Brüsszelben egy kis olasz fasisztácskát, olyat, aki a melegek ellen van, jó lesz üzenetnek, úgyis Borkait, Kaletát, Szájert akarom feledtetni. Eltöltök vele egy vacsorát.
— S mi legyen a menü, főni? – kérdezte Alsó és Felső Rémszarvasi Kutyulék Lajos, aki eredetileg kádéempés szervezőnek vettek fel, most azonban Semjén úr költsön adta a Karamellába.
— Túrós derelye – vágta rá azonnal a Minner –, méghozzá úgy, ahogy Szilárd csinálja bográcsban: pacallal vastagon nyakon öntve. Legyen ott egy sajtórabszolga, és írja meg, hogy a magyar azért Európa legerősebb népe, mert pacalos-túrós derelyét eszik. A nagy gyarmatosító népek – a németek, a hollandok, az angolok – lenéznek ezért bennünket, már olyanokat is mondtak rólam, hogy bicskával eszem a vattacukrot. Adjunk kommunikatíve a pofájukra, tanulják meg egy életre, hogy a magyarokkal – azaz velem – nem lehet cicázni. Pontosabban Lacafa… na… beállt a szám széle, elnézést, kicsit nyalogatnom kell, majdnem Laci faszát mondtam. Ami ezekben a vészterhes heteroszexuális időkben végzetes lenne. Tessék megíratni a Magyar Nemzetben, hogy nem lehet velünk lacafaszázni! Értve vagyok?
Így történt, a párbeszéd hiteles. A tanácsadók, akik a Nemzeti Papagájkommandó Ügynökségről érkeztek, annyit jegyeztek meg, a lacafaszázás kifejezést érdemes kerülni, mert a nép Kövér László házelnök úr testrészére asszociál. Az sem jó, ha az jelenik meg, hogy a magyarokkal nem lehet kukoricázni, mert abból meg Áder Jánosra, a neves horgászra gondolhat a nép.
— Ott van viszont az az osztrák futballista – jegyezte meg Kutyulék kartárs –, Arnautovics, akit az északmacák ellen lőtt gólja utáni expozéja miatt el is tiltottak… Idézném, a Főni – azaz a magyarok – nagy barátját, a bukott Gruevszkit sértette meg vele… Eléggé világosan fogalmazta meg az álláspontját, erre volna szükség a pedofiltörvény ellen tiltakozó nemzetközi libernyákhad ellen is. Mondhatom?
— Csak nem attól félsz, hogy lehallgatja a Gyurcsány? – nevetett fel a Mini és megkocogtatta a falat. – Ólomborítás, öcsém, nem most jöttem a hathúszassal.
Mi volt ebben a homofób?
— Azt üvöltötte az Arni – folytatta Kutyulék –, hogy „megbaszom az albán anyátokat!”
— Ennyi? Hát mi is ezt szoktuk mondani a szomszédos népekre, csak egy kicsit körülírjuk. Mi volt ebben a homofób, amiért el kellett tiltani? Eléggé heteroszexuális megnyilatkozás volt, nemdebár.
— A libernyákok mindenen fintorognak. Egy lehetséges jövőbeli üzeneten töröm a fejem, minielnök úr. Tanácsom az, hogy ha tovább baszogatják a dánok-németek-hollandok felségedet, tiszta vizet lehetne önteni a pohárba, s amikor vége a túrós derelyének az olasz fasisztácskával, ki lehetne állni a kamerák elé, és csak annyit kellene cserélni az Arni által megadott programból, hogy ’európai anyátokat’ kellene mondani.
— Ez jó ötlet – jegyezte meg a Minnerwetter –, s nyomban megüzentette Münchenbe a magyar vezérszurkolóknak, hogy lépjenek fel a szivárvány minden színe ellen, ha szembejönnek velük a német lányok, köpködjék le őket, ne higgye már senki ebben a kib…tt világban, hogy szórakozni lehet velünk.
— Ez az! – kiáltott fel Kutyulék tanácsadó. – Anyátokkal szórakozzatok! Ezt kell kommunikálni a világ felé, erről beszéljen Szijjártó, miközben lélegeztetőgépeket ajándékoz benszülött törzseknek, s erről beszéljen Kovács kartárs is, amikor újabb milliárdot utalnak át neki a Nagy Vadászkutya Világkiállításra.
— Köszönöm, barátaim, hogy ilyen jól meg tudtatok ezúttal is hallgatni – foglalta össze a Fidesz kommunikációs stratégiájáról szóló megbeszélést a Minielnök, ezután már csak a nyári szúnyoggyérítésről és a téli hónapokban szokásos síkosságmentesítésről kért jelentést.
Utóirat. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha a 18 éves (kongói származású!) Jamal Musiala, a német cserecsatár nem passzolja oda Goretzkának a 84. percben a labdát, marad a 2:1, továbbjutunk, a németek pedig kiesnek. Minibrúder azonnal felhívta volna Angela Merkelt, és Arnautovics szép mondatával kedveskedett volna neki. Áldjuk a sorsunkat azért, hogy kiestünk, s elmaradt egy EU-n belüli, tagországok között vívandó háború!
Ez volt a 25-ös, egész héten rezgett a fideszútálati hangulatométer. Jöjjön a 26-os, hajrá dánok, hajrá hollandok!
