Újabb fogyasztási adót talált ki a kormány, vajon ki fogja ezt megfizetni?

Ma tárgyalja az Országgyűlés többek között a kiskereskedelem megadóztatására vonatkozó kormány előterjesztést. A javaslat már korábban egy rendeletben megjelent, akkor azzal az indokkal, hogy átmeneti adóról van szó, a koronavírus-járvány miatti kiadások mérséklésére – adta hírül a MUON.

Kiderült, hogy mégsem

Az extra adó, állandó és minden területet érintő adónem.

A kormány a koronavírus-járvány miatti kiadásokkal indokolta a kiskereskedelmi különadó bevezetését. A terv szerint a járványügyi alap 5 százalékát állják a boltláncok, ami kb. 36 milliárd forintot jelentene. Ma már azonban a 36 milliárdnál jóval többről van szó. Ahogy az is világos, hogy nem ideiglenes az új adó. A törvényjavaslat pedig környezetvédelmi célokkal indokol.

A keddi törvényjavaslat szerint egyértelműen állandó adóról van szó, amellyel a magyarországi adófajták száma, amely jelenleg is 50 fölött van, tovább emelkedik.

Kiket érint a kormány javaslata?

Szinte minden területet,

a ruházattól kezdve, az élelmiszeren át, a zenei és kulturális termékeket forgalmazókra. A kiskereskedelmi boltláncok mellett a benzinkút-hálózatokat működtető cégeket is érinti az extra teher, mert jelentős az üzemanyag-értékesítésből származó kiskereskedelmi bevételük. Emellett az autókereskedőkre és a patikákra is kiterjed az adókötelezettség. A törvényjavaslat a külföldi webshopokat is megadóztatja. Az utóbbi kitételnek az a célja, hogy magyar webshopok ne legyenek hátrányban a külföldiekkel szemben. Éppen azért a magyar piacra bármilyen terméket szállító külföldi webáruházaknak is meg kell ismerniük ezt a magyar adót és számolniuk kell ezzel a teherrel a jövőben.

Az adó sávosan meghatározott, a következőképpen:

  • a nettó bevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész 0,1 százalékkal adózik
  • 30 és 100 milliárd forint közötti részre 0,4 százalékos teher vonatkozik,
  • a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát viszi el.

A törvényjavaslatban szereplő adókulcsok és a 2018-as bevételek alapján közel 50 milliárd forint érkezhet a büdzsébe.

Az adót először a 2020-as bevétel alapján kell majd fizetni

Mindenesetre a mostani kilátások és elérhető adatok szerint

évente akár 70-80 milliárd forint jöhet össze a különadóból.

Így a korábban beharangozott 36 milliárd forint minimum másfélszerese, de inkább kétszerese folyhat be az államkasszába.

A magyar hálózatok boltjainak így például a CBA-nak azonban nem vagy nagyon keveset kell fizetnie, mert az üzletek különböző tulajdonosok kezében vannak, így az adott cégek nem kerülnek be a magasabb elvonást jelentő sávokba.

De ki is fogja állni a cechet? A vásárlók, a beszállítok?

A legtöbb boltlánc valószínűleg nem fogja lenyelni az új adót.

Emiatt az egyik lehetőségük, hogy árat emelnek. A második pedig az, hogy a beszállítóiknál próbálják majd lenyomni jobban az árakat vagy pedig még olcsóbb beszerzési forrásokat keresnek. Ez pedig a beszállító magyar cégeknél üthet vissza, ugyanis sok kiskercégnél ma már 80 százalékos a magyar termékek aránya. És még több silányabb minőségű áru lesz a hazai polcokon. No, ne szépítsük a lényeget, itt és most a 27 %-os áfa további, legalább 1 százalékpontos emeléséről van szó, ami köztudottan a szegények adója.

Egy szó mint száz, ‘de facto’ áfa-emelés történik…

Forrás

figyu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük