Ujhelyi István: Orbán EU-val szembeni fideszes gengszter-forradalmának oka a személyes sértettsége

“Van élet az Európai Unión kívül is” – így reagált Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke több mint tíz évvel ezelőtt a Brexit-szavazás eredményére, amely Nagy-Britannia kilépését jelentette az európai közösségből. Manapság pedig már odáig merészkedik, hogy azt mondja: amint előnyösebb a kilépés, mint a bennmaradás, nyomban meg kell tenni. Sőt, legutóbb egy fideszes fórumon már arról anekdotázott, hogy amikor Trump elnök azt kérdezi tőle: mikor lépünk ki az EU-ból, rendre azt szokta rá válaszolni: „kellene egy jó ajánlat”. Ne legyen kétségünk, bár állítólag egész jó humora van, a Fidesz elnöke nem viccelődik. A Fidesz elnöke érzékenyít – kezdte szokásos vasárnapi nyílt levelét Ujhelyi István  ENSZ-nagykövet (UN Tourism), „politikai szemtanú”.

Orbán sajátos viszonya az Európai Unióhoz nem újkeletű,

személyes meggyőződésem, hogy – mint megannyi más, a kormánypárt által a hazai közélet témájává tett ügyben, úgy ebben is – végtelenül egyszerű, személyes indíttatás húzódik meg az ellentartás, a gáncsoskodás mögött.

Az EU esetében szerintem leginkább az a személyes sértettség és csalódottság, hogy hiába a Fidesz-kormány idején tárgyalták le a csatlakozási dossziék egy jelentős részét, az első Orbán-kabinet időközben megbukott, kikapott a szocialistáktól, Orbán újra ellenzékbe került és így csak a vendégszektorból nézhette, ahogy a regnáló baloldali kormány képviseletében Medgyessy Péter és Kovács László aláírja Magyarország csatlakozásának történelmi, egyes akkori kommentárok szerint „új államalapítással felérő” dokumentumát.

Emlékezetes, Orbán ekkor még durcásan azt is megtagadta, hogy az állami delegációval közösen utazzon az athéni ceremóniára (nagy példaképeinek, Boross Péternek és Mádl Ferencnek ez nem derogált), így ő másik géppel, máskor, amolyan különutasként érkezett. Ahogyan különutaskodott akkor is, amikor 2004 áprilisában (egyébként napra pontosan huszonegy éve) Áder Jánossal közösen inkább vidéki pártfórumokat tartottak, amíg az Országgyűlésben a képviselők a hazánk uniós csatlakozásáról szóló törvényt szavazták meg, egyébként elsöprő többséggel.

Mondhatnak nekem bármit ideológiai távlatokról, elvi gondolkodásról, előrelátásról meg politikai játszmákról, szerintem az EU-val szembeni fideszes gengszter-forradalomnak is egyszerű, sima oka van: Orbán Viktor személyes, emberi sértettsége.

Orbán Pilisvörösváron 'ellenajánlatra' várva: 'Trump elnök rendszeresen kérdezgeti, mikor lépünk már ki az EU-ból'

A dolog persze nem olyan, hogy ennyivel túl lehessen lépni rajta

Már csak a következmények miatt sem. A Fidesz-rezsim jóideje tudatosan marja el a magyar társadalmat – előbb csak a saját tábort, majd megpróbálva azon túl is harapni – az európai közösségtől.

A fizetett tollnokok mellett a kirakati arcok is régóta ejtik el az érzékenyítő mondatokat, előbb Kövér László fúj EU-ellenes szövegeket, majd az „őszinte fideszes” mezét kapó Lázár János veti oda, hogy ő bizony nem tudna őszinte szívvel a bennmaradás mellett voksolni egy népszavazáson. Az EU elleni hergelés egyik emelt szintje az is, amikor – főleg immár a trumpi hadjárat idején – központi irányként úgy beszélnek: meg kell reformálni az Uniót, de ha nem sikerül, akkor „másik stratégiát kell választani”. Nem először írom le:

Orbánt és rendszerét eddig sem az értékek, hanem kizárólag az uniós pénzek tartották az európai közösségben, vagyis, ha a pénzcsap elzáródik, akkor nem lesz, ami az Unióban tartsa a rezsim vezetőit. Az uniós csapok pedig a Fidesz-kormány korrupciója és antidemokratikus tettei miatt jóideje zárva vannak, de legalábbis csak csepegnek.

Ráadásul

a hatályos szabályok értelmében a hatalom a nép egyetértő szavazata nélkül, saját döntés mentén is bármikor kiléptetheti hazánkat az európai közösségből – például, ha jön egy „jó ajánlat”. Persze, ne tévedjük: Orbán fejében mindez „neki jó” ajánlat, nem pedig az országnak és a nemzetnek.

Kiutunk az Európai Unióból, avagy a magyar balsors

Annak idején kaptam hideget-meleget,

amikor (még aktív EP-képviselőként és pártpolitikusként) népszavazást kezdeményeztem Magyarország uniós tagságának megerősítése érdekében. Volt olyan ellenzéki párt, amely ezért egyenesen Fidesz-bérencnek nevezett; mondjuk, azóta ez a párt eltűnőben, igaz, én sem vagyok már pártpolitikus. Bár utóbbi az én személyesen döntésem, míg előbbi a választóké. Most is tartom a kezdeményezés indoklását, miszerint soha ilyen veszélyben nem volt még Magyarország uniós tagsága.

A mostani hatalom nemcsak játszik a szavakkal, amikor egy huxit lehetőségéről beszél, hanem tesztel és keresi a kapaszkodót saját táborához.

Veszélyes játék a hergelés, láttuk a briteknél is: a népszavazást kiíró David Cameron miniszterelnök lepődött meg a legjobban, hogy a szélsőjobb vitorlájából a szelet elszívni akaró EU-ellenes blöff nem jött be, a többség túlcsordult a peremen. Hogy milyen eredménye lett volna akkor az általam javasolt referendumnak – nem tudni. Politikusi ösztönöm szerint érdemi többség állta volna el Orbánék útját. Az biztos, hogy minél tovább van a Fidesz hatalmon, annál jobban morzsolódik az EU-párti többség és egyre erősebb az Unióból kiszakadni akarók aktív, államilag hergelt tábora.

A jövő évi választás tétje éppen ezért szerintem elsősorban az lesz: Orbán leváltásával és egy új kormányzattal képesek leszünk-e bent maradni az Európai Unióban, megerősíteni a helyünket és értékeinket, vagy megkapják a végső felhatalmazást a Karmelita pöffeszkedői arra, hogy a világpolitikai viharok közepette ne a biztos kikötőhöz horgonyozzanak le mindannyiunkat, hanem inkább kiszakítva onnan, teli vitorlával kirongyoljunk a tomboló viharba, hátha bejön.

Jelentem, nem fog

Vagyis 2026 tétje jóval nagyobb, mint a korrupt és arrogáns NER-maffia elzavarása. Politikai szemtanúként határozott véleményem, hogy hazánk európai uniós tagsága múlhat azon: jövőre kinek és mekkora hatalom kerül a kezébe. Végezetül egy idézet az általam unalomig citált, de ezzel együtt rendkívül fontos és világos vállalásokkal teli 2009-es Fidesz-programból, amely az „Igen, Magyarország többre képes!” címet viseli. Ebben az Orbán Viktor vezette párt még így fogalmazott: „(…) Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az Unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy következetes gazdaságpolitikával a lehető leghamarabb bevezethessük a közös valutát. Csak mindennek a teljesülése esetén van esélyünk arra, hogy az esetlegesen beindított-megerősített együttműködésekben, illetve a védelem- és biztonságpolitika terén az állandó strukturált együttműködésben részt vehessünk”. Nos, így legyen.

Mondanám, hogy Orbánnal vagy nélküle, de ezt (az egyébként fideszes vállalást) bizonyosan már csak nélküle lehet megvalósítani.”

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Magyarország Tiszteletbeli Konzulja lemondott, mert nem tud tovább képviselni olyan magyar kormányt, amely aláássa az Európai Unió egységét