Kerítésen innen
Vakulj-magyar-program körvonalai bontakoznak ki – véleményezte egy kommentelő a verőcei turisztikai attrakciót, amit elfújt a szél
Hadházy Ákos képviselő folyamatosan tudósít közösségi oldalán olyan uniós forrásból megvalósított -vagy nem- projektekről, amik vagy teljesen feleslegesen, vagy csak elkészültük formájában haszontalanul égették el a rájuk költött pénzt. Most a Verőcén 220 millió forintból felállított vártornyot stilizáló ketrec történetét ismerteti.
Hadházy Ákos képviselő folyamatosan tudósít közösségi oldalán olyan uniós forrásból megvalósított -vagy nem- projektekről, amik vagy teljesen feleslegesen, vagy csak elkészültük formájában haszontalanul égették el a rájuk költött pénzt. Most a Verőcén 220 millió forintból felállított vártornyot stilizáló ketrec történetét ismerteti.
„El sem készült, de már esik szét…”
Verőcén pályázati, azaz állami pénzből nem az egyébként sokak által látogatott templom újult meg, hanem egy kilátót építettek az egykori római védvonalnak arra a pontjára, ahol egykoron a Duna bal partját pontonhíd kötötte össze a Szentendrei-szigettel.
A helyiek nemcsak a Duna-parti fák kivágását kifogásolták a projekttel kapcsolatban, de azt is, hogy az elkészült förmedvénynek nem sok köze van feltételezhetően az egykori építményhez. Sokkal inkább egy csirkeketrechez hasonlít.
A március 10-11.-i szélvihar egy újabb problémára is rávilágított, mégpedig a létesítmény ótvar kivitelezésére – tudósított a történtekről a vaceskornyeke.hu március elején.
fotó: H. Á. facebook oldala
„Szánalmas…
szó szerint egyszerűen elfújta a szél Verőcén a római kori limes romjai mellé 220 millió forintból felállított, vártornyot stilizáló ketrecet. Szerencsére volt kéznél spanifer gurtni (rakományrögzítő kötél), így nem dőlt teljesen össze…
-írta az esetről Hadházy.
„A 220 millióból persze nem csak ez „valósult meg“,
de a többi „turisztikai attrakció“ ha lehet, még szánalmasabb és szégyentelibb. A „kiállító tér + büfé“ szerepét ugyanis a vízművek egy minimálisan kikupált trafóháza kapta meg. A „tematikus római kori játszótérről“ pedig jobb nem beszélni. Az előzményekhez tartozik, hogy bár eredetileg tervben volt, végül a visszalépésünk miatt magyar helyszínek nélkül lett a világörökség része a római határvonal több emléke a Duna mentén, Németországtól Szlovákiáig. Akkor Magyarország 2,5 milliárdot kapott volna az UNESCO-tól…..”
A kommentekből
„Nem is beszélve arról, hogy itt is úgy kezdték, hogy kivágták a környékéről az összes fát ”
„”Megoldjuk okosba” magyar gagyiparádé. A spanifer és szigetelőszalag országa lettünk, összetákolt demokráciával, hogy az „úri közönség táncolhasson””
„Az a baj, hogy egy jól idomított fidesz szavazó az ilyen posztokat el sem olvassa ☹️, vagy ha mégis, akkor is inkább hisz a hazug közmédiának,, hisz az „benne volt a tv-ben””
„Hát a lombkoronasétány viszi a prímet! Egyszerűen felülmúlhatatlan.”
„Sokat járunk arra és nem igazán értettük, hogy miért kellett azt a szép erdős részt a földig gyalulni. De így már teljesen logikus…”
„Hol van a többi ellenzéki politikus ilyenkor és még sorolhatnám, sorolhatnánk !”
Emlékeztetőül…
Az Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO 1972-ben fogadta el az úgynevezett Világörökség-egyezményt, amelynek célja a világ kulturális és természeti örökségének megóvása.
Az UNESCO alatt működő Világörökség-bizottság és a Világörökség Központ listát vezet azokról a helyszínekről, melyek az emberiség egészének örökségét képezik, és folyamatosan figyelik is ezeket a helyszíneket, ajánlásokat tesznek a védelmük érdekében az állami hatóságoknak.
A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Tulajdonképpen egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze.
Magyarországon értelemszerűen ez Pannónia provincia határát, azaz a Dunát jelentette, a folyó partján több helyen láthatók a római kori erődítések maradványai, ezek ma fontos régészeti lelőhelyek.
A 444.hu információja szerint a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását. Mindezt úgy, hogy erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,
az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.
