A Városi Kurír tette közzé teljes egészében Szanyi Tibor EP-választás eredményéről írt elemzését. Véleményem szerint az MSZP alelnöke, ha komolyan felelősséget érez a pártjáért, akkor a vitát nem a nyilvánosság előtt folytatja le tovább erodálva az egyébként is igen megroggyant MSZP-t. Úgy gondolom, hogy ez a levél sem született volna meg, ha Szanyi ismét EP képviselő lesz. Ha ártani akart az MSZP-nek, tartok tőle, sikerült. Úgy gondolom, hogy ez a válóper kezdete, de a válást is lehet kulturáltan, európaiként megélni.


Csak egy halk gondolafoszlány, általában -nem függetlenül a levelektől- a teljesség igénye nélkül

Nem tartom erkölcsösnek, felelős emberi magatartásnak, ha egy közösség, amely jóvoltából évekig jól éltem, élveztem az összes előnyeit, amikor viszont bajban van, akkor abba a kézbe rakom a fekáliát nyilvánosan, amely addig etetett, amelynek jóvoltából igencsak jó életszínvonalat tudtam magamnak és családomnak biztosítani.

Tudjuk, bajban derül ki, hogy ki az igazi barát,

azt is ismerjük, nem kell nekünk ellenség, itt vannak a barátaink. Értem én, hogy papsajt, mert egyébként is, de aki ilyen helyzetben segíteni nem tud, az jó, ha csendben van. Talán azon is érdemes lenne – esetleg-elgondolkodni-, hogy jómagam biztos hófehér vagyok a történetben? Ami most látszódik: aki amiben szocializálódott, továbbra is úgy cselekszik. Nem lehet, hogy éppen ez az út és az ehhez hasonló tettek, lépések vezettek ehhez a mai helyzethez? A levelek nyilvánosságra hozatala csak megerősítik, hogy az MSZP-ben már megszokott, és igen kártékony módon minden kikerül a nyilvánosság elé, mert mindig voltak, vannak(?) olyan csoportok a párton belül, akik ebből maguknak hasznot remélnek. Hiszen ezek a viták -igaz abba vannak burkolva- nem értékalapúak, hanem többnyire a gyengülő párt még meglevő anyagi forrásai feletti “uralomról” szóltak és szólnak. Ez nem hoz egyetlen új szavazót sem, viszont sokakat el lehet így veszíteni.

Úgy látszik az egzisztenciális helyzet határozza meg az éppen aktuális mondanivalót

Amíg közpénzből jól él valaki elfogadja a közösséget, amelyet utána “fekete seggűnek” nevez. Szerintem ilyen szituációkban tisztességes eljárás az, hogy megköszönöm, hogy élvezhettem hosszú-hosszú évekig az előnyöket, ha segíteni nem akarok, akkor veszem a kalapom, és adj’ Isten!

Mindez szerintem független attól, hogy a levél igazságtartalmáról mit is gondolok

Azt a vitát egy magára még egy picit is adó pártban nem a nyilvánosság előtt, a Fidesz kacaja közepette kell/ene/ lefolytatni. Azért vannak a pártfórumok, hogy ott ütközzenek az álláspontok. Úgy hiszem, ez már elkésett, a párt szimpatizánsai -akik még vannak- csak a marakodást látják a még megmaradt koncért, az ellenfelek mind a legnagyobb kormánypárt, mind az ellenzéki oldalon hátradőlnek, a legjobb kubai szivarra gyújtanak, közben francia pezsgővel ülik meg az MSZP halotti torát.

Dr. Budácsik Lajos

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét