Kerítésen innen
Varga Mihály furcsállja, de nem lepődött meg….
„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” – mondta Varga Mihály. Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban – mondta a pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek adott interjújában.
„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” – mondta Varga Mihály. Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban – mondta a pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek adott interjújában.
… nem lepődtem meg…..
Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. Hozzátette, hogy
azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az
amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják.
A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést
„Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen”
– fogalmazott Varga Mihály. Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és – véleménye szerint – az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza”
– emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy
a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.
A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné.
Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá.
Az a fránya adó…..
Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy
az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.
Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány.
„Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania”
– húzta alá a tárcavezető. Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.
Rontaná a versenyképességet… Mit?
Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész – jelezte.
Hangsúlyozta:
ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.
Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal – , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.
„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét”.
Háttér és más vélemények….
A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy mivel Magyarország 9 százalékra csökkentette a társasági adókulcsát – ami kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak –, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek, és már nem az Egyesült Államoknak.
A felmondás várhatóan hat hónap múlva fejeződik be, miután a pénzügyminisztérium hivatalos értesítést küld a magyar hatóságoknak
Az említett egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására jött létre a jövedelemadók területén a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 43 évvel ezelőtt.
A felmondás időzítése, miután az Egyesült Államok évek óta aggódik a szerződéssel kapcsolatban, azt sugallja, hogy a pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel próbál nyomást gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy járuljon hozzá a közel 140 ország által elfogadott 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséhez, írja a Reuters.
A magyar kormány júniusban jelentette be, hogy nem támogatja az Európai Unió csatlakozását a globális minimumadóhoz. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly októberben még kifejezetten elégedett volt a minimumadó tervezetével. Sőt, a magyar kormány még az idén áprilisi EU-s pénzügyminiszteri találkozón sem jelezte, hogy bármi gondja volna a minimumadóval. Indoklásuk szerint azért vétóztak, mert szeretnék, ha a minimumadónak az a pillére is megvalósulna, ami arról szólna, hogy a nagy techcégektől ott lehessen elvonni az adót, ahol a bevételük keletkezik.
Szűcs Róbert Gábor főiskolai docens, egykor volt diplomata véleménye:
„Az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 1979. évi (!) egyezményt Magyarországgal. Ez
1. üzenet a nemzetközi gazdaságnak
2. lehetetlen helyzetbe hozza az USA-ban működő magyar és a nálunk működő amerikai cégeket. 2020-ban 1600 amerikai cég 100 ezer embernek adott munkát Magyarországon. (MTIORIGO2020.11.18. 11:54)
3. üzenet az EU Bizottságnak.
4 üzenet a nemzetközi pénzvilágnak. A felmondás oka hivatalosan az, hogy Magyarország nem szavazta meg a 15 %-os vállalati jövedelemadót. Az okok persze ennél mélyebbek. De nem baj. Bmeg Zsolt majd jól megmondja nekik.
(Részletes magyarázat pl.: https://www.bekespartners.com/…/mit-is-jelenthet-a-15… továbbá: https://www.portfolio.hu/…/kicselezi-az-eu-a-magyar…)”
„Ez a (most már azt kell mondjam) minden szakértelmet nélkülöző kormány azt hitte,
hogy mindenhol bevezetik a nagyvállalatokra érvényes 15 %-os minimumadót, akkor a nálunk alkalmazott 9 % miatt özönlik majd hozzánk a világ összes nagyvállalata. Továbbá azt hitték, hog akik ezt a rendelkezést kigondolták, hülyék,. Miközben persze ők azok.
Kétségkívül vonzó lehet az alacsonyabb adót játékpénzben (co.: Jaksity György jr) , azaz forintban fizetni, de arra nem gondoltak, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezmények sorra felmondhatók, és akkor a különbséget a külföldi cég az anyaországban megfizeti.
Egyelőre a McDonalds, a Burger King, a Coca és a Pepsi, a KFC, az Alcoa, Colgate, és még vagy 1000-1500 cég reagálására lennék kíváncsi.”
