Ez a nap
Az Országgyűlés megkezdte a 2019-es költségvetés vitáját
A pénzügyminiszter a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, az Állami Számvevőszék szerint a javaslat hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez, a Költségvetési Tanács pedig úgy értékeli, hogy pénzügyi stabilitást tükröz az előterjesztés.
A büdzsé harmincórás vitájának megkezdése előtt a június 27-ei országos polgárőrnapról emlékezett meg Kövér László házelnök.
Varga Mihály: biztonságos növekedés várható jövőre
A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a pénzügyminiszter. Varga Mihály kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.
Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.
A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett
A tárcavezető expozéjában elhangzott: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok – hangsúlyozta Varga Mihály. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest.
Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik – hangsúlyozta -, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.
Számos szakpolitikai terület forrása emelkedik – hangoztatta Varga Mihály. Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetésre vonatkozó javaslat. Elmondta: a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.
A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye – folytatta Varga Mihály.
A tej áfája 5 százalékra csökken
Jövőre valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A kormány lépéseket tesz azért is, hogy aki dolgozik, az jövőre is többet vihessen haza – emelte ki a miniszter. A jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulási adó- és járulékterheket – ismertette.
2019-től jelentősen bővülnek a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezmények. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot beruházásaikra. A kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.
Megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, a kulturális adó és a baleseti adó
Jövőre az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik – mondta el a miniszter. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adó mértéke is csökken.
A miniszter a közszolgálati dolgozók béremeléséről szólva új elemként említette az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályáját, amelynek jogszabályi hátterét ősszel dolgozzák ki. 2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, az egészségügyi szakdolgozók esetében 2019 novemberétől további 8 százalékos emelés várható.
A szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz. A helyhatóságok több mint 737 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett összesen 2750 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak – hangzott el.
A nyugdíjasok anyagi megbecsülése is a kormány célja, ezért várhatóan jövőre is lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére.
Varga Mihály arról is beszámolt, hogy uniós forrásokból jövőre összesen csaknem 2000 milliárd forintot fizetnek ki. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében a kabinet négyezer milliárd forintot fordít fejlesztések finanszírozására.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad, abban 24,7 milliárd forintos céltartalékot különített el a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés – tette hozzá -, itt fejlesztésre 40 milliárd forintos céltartalékot különítettek el.
ÁSZ: a javaslat hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2019-es költségvetés, kialakítása támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.
Domokos László, a számvevőszék elnöke a törvényjavaslat általános vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Hozzátette: az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.
Elmondta: a költségvetési törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.
Az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott – ismertette Domokos László.
KT: pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es büdzsé
A Költségvetési Tanács (KT) szerint pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.
Kovács Árpád, a tanács elnöke közölte, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot. Az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz – mondta.
A KT elnöke szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez – tette hozzá.
Kovács Árpád a hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte. Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztják – közölte.
Fidesz: a családok és a biztonságos növekedés büdzséje a jövő évi
A családok és a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évit Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka. A képviselő úgy fogalmazott: a büdzsé az ország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését tartja szem előtt. A működést tekintve pedig megvalósul a nullás egyenleg – hívta fel a figyelmet.
Bánki Erik hangsúlyozta: a Fidesz 2010 óta felelős költségvetési gazdálkodást folytat, az államháztartási hiány folyamatosan csökken, miközben a gazdasági növekedés nem külföldi hiteleken alapul. Magyarország az elmúlt években visszanyerte korábban elveszített gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét – jelentette ki.
Az eredmények közé sorolta, hogy a bérek hosszú évek óta nem látott mértékben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, 755 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Ha teljesül a jövő évi növekedés, akkor 2019-ben elérhető a teljes körű foglalkoztatottság – emelte ki a politikus.
A 2010 előtti MSZP-SZDSZ-kormányokat kritizálva azt mondta: azokban az években nem törődtek a növekvő államadóssággal, fittyet hánytak az Európai Bizottság ajánlására, külföldi hitelekre akarták alapozni a fejlődést, a lakosság súlyosan eladósodott devizában, a költségvetés kitettsége jelentősen megnőtt, így 2010-ben már több mint 83 százalék volt az államadósság.
Ezzel szemben ma a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő az EU-ban – hangsúlyozta a Fidesz képviselője, jelezve, hogy jövőre beruházásokra, fejlesztésekre mintegy 4 ezer milliárd forintot irányoznak elő. A családtámogatásokból kiemelte: otthonteremtésre 242 milliárd forintot különítettek el, a gyermekek utáni adókedvezmények esetében pedig 355 milliárd forintnyi kiadással számolnak. Szólt továbbá arról, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta nem emelkedett, de a mostani költségvetési javaslat megteremti a bérrendezés lehetőségét ebben a szektorban is. Bánki Erik felhívta a figyelmet arra is, hogy a honvédelmi költségvetés 156 milliárd forinttal nő, mivel az ország biztonsága kiemelt cél. Ezért a büdzsé tartalmazza a határvédelemhez szükséges forrásokat is.
A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos kiszámíthatónak, tervezhetőnek, betarthatónak nevezte a 2019-es költségvetést, amely egyaránt szolgálja a gazdasági bővülést, a biztonságot és a családok támogatását. Ő is szólt a foglalkoztatottak számának növekedéséről, amelyben – mondta – nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének.
Szűcs Lajos emellett bírálta a következő uniós költségvetési ciklusra szóló brüsszeli terveket, mert – jelezte – minden területen elvonást akarnak, kivéve a bevándorlást és a brüsszeli bürokrácia kiadásait. A tervek éppen a V4-eket érintik a leghátrányosabban – jegyezte meg.
Jobbik: ez a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetése
A Jobbik vezérszónoka a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Volner János, az ellenzéki párt képviselője azt mondta: a 2019-es költségvetés a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira vagy nem tartalmaz valódi válaszokat, vagy nem kielégítő, tüneti kezelést nyújt fontos és strukturális problémákra. Szerinte a költségvetés számos területen „elvérzik”, ilyen a demográfia, az elvándorlás és a magyar-cigány együttélés ügye. Ez utóbbiról azt mondta: a javaslat nem nyújt választ arra, „milyen komoly együttélési problémái vannak a magyar és a cigány közösségeknek” és arra sem, hogy cigányság körében jelentős az aluliskolázottság és a munkanélküliség aránya. „A gazdaság értékteremtő folyamataiban sajnos a cigány közösségek nem úgy vesznek részt ahogyan lehetne” – fogalmazott.
Úgy vélte: a költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen – bírált.
Megjegyezte: nem a Soros-plakátokon kell megvívni Brüsszellel a gazdasági szabadságharcot, hanem annak érdekében kell lépéseket tenni, hogy Magyarország gazdasága megerősödjön és a külső hatásokkal szemben ellenállóvá váljon. Azért is bírált, mert szerinte a magyar kormány nem tartalékol megfelelően, a „lejtőn lefelé nyomja a gázt”, nem készül fel a nehezebb időkre.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka a 2019-es költségvetés legnagyobb veszteseinek a magyar fiatalokat és a magyar jövőt tartja. Hozzátette: a javaslat szerkezeti, „jövőnek szóló” változást nem tartalmaz. Az oktatásban a kormány konzerválja a tarthatatlan állapotokat, az egészségügyben pedig némi belső átcsoportosítást hajt végre de ez az „egészségügyi rendszerváltástól” távol áll, vagyis megmarad a fizetősnek nevezhető egészségügyi szisztéma.
Hangsúlyozta: a javaslat nem foglalkozik a katasztrofális kivándorlási adatokkal és kudarcot vall a demográfiai katasztrófa kezelésében is. Az „évszázad bérügyi trükkjének” nevezte a cafeteria átalakítását, mert szerinte ezzel anélkül ér el a kormány bérnövekedést, hogy egy forintot is költött volna erre a szisztémára.
KDNP: megalapozott a jövő évi költségvetés
Megalapozott a jövő évi költségvetés tervezete, amely folytatja az eddigi konzervatív gazdaságpolitikai gondolkodást – értékelt Hargitai János, a KDNP-frakció vezérszónoka.
A képviselő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kiemelte, hogy 4000 milliárd forintot fordítanak majd fejlesztésekre 2019-ben, és szakpolitikai célokra is biztosítanak többletforrásokat.
Kifejtette: oktatásra 15 milliárd forinttal, egészségügyre 101 milliárddal, közbiztonságra, honvédelmi kiadásokra 150 milliárddal juthat több. A költségvetési gondolkodás fókuszában áll a családpolitika, amire 2000 milliárd forintot különítenek el – jelezte.
„Ez helyes törekvés, ugyanakkor sok kormányzati cikluson keresztül kell mindezt tenni, hogy mérhető eredménye legyen” – mondta Hargitai János, frakciója támogatásáról biztosítva a költségvetést.
Kifejtette: a mostani költségvetésnél a növekedés fenntartásában tudnak gondolkodni. Ezt ma már természetesnek tekintik, de keserves volt az út, amíg idáig el tudtak jutni – hangoztatta a KDNP-s politikus.
A jövő költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése, szolgálja Magyarország biztonságának megőrzését, növelését, erre adtak a választók felhatalmazást – mondta. Célként jelölte meg a már elért növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatásra való törekvést. A költségvetés tervezete a biztonságra épít, ami mindig az egyik legfontosabb érték a polgárok számára – jelezte.
Hargitai János kitért arra, hogy a költségvetés növeli az eddig is jelentős tartalékok szintjét. Válságjelenségek érzékelhetők a világban, az Amerikai Egyesült Államok és a világ többi része között kereskedelmi háború indult el, és erre reagálni kell – vélekedett.
Szólt arról is, hogy reményeik szerint 70 százalék alá esik jövőre az államadósság GDP-arányos mértéke. Hozzátette, jelenleg 4,4 millió a foglalkoztatottak száma, időarányosan többé-kevésbé teljesül az egymillió új munkahelyre vonatkozó elképzelés.
Kiemelte, hogy 63 hónapja nőnek a nettó reálbérek, ez a folyamat várhatóan idén és jövőre is folytatódni fog.
Hargitai János szerint a szocialisták költségvetéseire az volt jellemző, hogy külföldről, hitelből szereztek forrásokat, és ezeket osztották szét a saját társadalmi szemléletük szerint, majd előbb-utóbb „kifogytak a más pénzéből”.
A KDNP költségvetési szemlélete nem ilyen, hanem arról szól, hogy „álljunk a saját lábunkra, fordítsunk jelentős forrásokat beruházásokra, támogassuk a családokat”. Mint mondta, azért szavaznak az emberek a kormánypártokra, mert meghaladták a szocialistáktól örökölt helyzetet és Magyarország ma már más ország.
MSZP: ez egy jövőellenes biankó költségvetés
Jövőellenesnek nevezte a 2019-es költségvetési javaslatot vezérszónoki felszólalásában Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, jelezve, hogy átfogó módosító csomagot nyújtanak be hozzá.
Mint mondta, a „múltban ragadt” tervezet a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a „kormánypropagandára” szánt forrásokat – tette hozzá.
Kifogásolta, hogy azoknak, akik nem futja a fizetős egészségügyre és oktatásra, „lebutított” szolgáltatások járnak csupán, jelezve, hogy mindkét szektorban béremelést és infrastruktúrafejlesztést javasolnak majd módosító indítványaikban.
Kritikával illette azt is, hogy a jegybank és az OECD által prognosztizáltnál jóval nagyobb, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint, hogy a kormány az államadósság 69,5-ről 70,3 százalékra emelkedésével számol a jövő évre.
A frakcióvezető kiemelte: amikor a kormányoldal az államadósság csökkentéséről beszél, nem ad számot a magánnyugdíj-pénztárak 3000 milliárdos vagyonáról, aminek csak a felét fordították erre a célra, a magyar tulajdonosi hányadnál pedig arról, hogy „ezt a lopott adófizetői pénzekből sikerült megszerezni”.
Súlyos száz-, akár ezermilliárdok tűntek el kézen-közön – jelentette ki, kifogásolva, hogy több termékcsoport áfacsökkentése ellenére nem érezhető a mindennapokban a Fidesz által „brutálisan megemelt” közteher mérséklése, miközben a tőke- és a munkajövedelmeknek ma szinte ugyanazok a terhei.
A szocialista frakció másik vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó szerint miközben a kormányfő közelgő válságról beszél, többet kellene foglalkozni a demográfia, az egészségügy vagy az oktatás szintén válságos helyzetével.
Mint mondta, a büdzsé tervezetében nem sok jele látszik annak a hosszú távú megállapodásnak, amelyet Orbán Viktor kíván kötni a magyar nőkkel.
Kifogásolta, hogy zárszámadás híján nem valós számokon, teljesült mutatókon alapuló, hanem „biankó költségvetés” tervezetét tárgyalhatja csak a törvényhozás.
Megjegyezte: már most látható, hogy elfogadása és hatályba lépése között többször is módosítani kell majd ezt a költségvetést.
Kritizálta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is kevesebb jutna a szociális területekre, és folytatódik a jóléti kiadások csökkenése a GDP-hez képest, azt vetítve előre, hogy az egészségügynek juttatott 100 milliárd forintos pluszforrás részeredményekre és tűzoltásra elegendő.
Egyre többet költenek önmagukra, az állam fenntartására – fogalmazott meg egy másik bírálatot Bangóné Borbély Ildikó.
DK: ez a kiszámíthatatlanság költségvetése
A DK vezérszónoka a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a „toporgás” költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét a javaslat szerdai parlamenti vitájában.
Varju László szerint a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek a végén be kell mondani, hogy újratervezés – fogalmazott.
Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a forint leértékelődésével is számolni kell.
Hozzátette: felül kell vizsgálni az inflációhoz kötött előirányzatokat, majd megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a költségvetési szabályok érvényesítését. Varju László szerint ez 300-350 milliárd forint költségvetési szigorítást igényel.
LMP: az igazságtalanság süt a javaslatból
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé általános vitájában a javaslat egyik legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a kormány jövőre megszorításokat hajt végre az oktatásban, annak finanszírozása ugyanis még a reálértékét sem tartja meg. Bírálta a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának átalakítását is, amely szerinte ugyanolyan támadás, mint amit a CEU-val szemben hajtott végre a kormány.
Az országgyűlési képviselő szerint a bérválság megoldására igazságosabb adórendszer kell a jelenlegi egykulcsosnál. Hozzátette, az LMP által javasolt adórendszerrel jelenlegi átlagbér háromszorosáig mindenki jobban járna.
Szólt arról, hogy a további gyermekek megszületése érdekében már az egygyermekes családokat is támogatni kellene. Feleslegesnek és drágának tartja a paksi atomerőmű-beruházást, szerinte a tőkeemelés csak arra jó, hogy újabb adag közpénzt lopjanak el a Fidesz-barát oligarchák.
Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje
Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence.
A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad.
Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák – hangsúlyozta.
Frakciótársa, Burány Sándor kifogásolta a forint gyengülését, amivel szerinte az emberek zsebéből lopják ki a pénzt.
(Forrás: MTI)
https://varosikurir.hu/honvedelmi-koltsegvetes/
Szerző
Friss
- Itt van, megjött 2025 első horoszkópja
- Szombaton is folytatódik a szélcsend -Időjárás itt és most
- …és akkor mi van? Földönállásra vettük 57,5 millió dollárért a kormány-teherszállító repülőt a hungarikum-jegyében
- Szentkirályi Alexandra férje -a honvédelmi miniszter- szerint: fantasztikus 2025-ünk lesz! – Kinek, nektek? – érdeklődött egy hozzászóló
- ‘Ezért a képért megérte beugrani Hatvanpusztáról?’ – hitetlenkedett egy naiv hozzászóló, amikor meglátta az Orbán-kommunikáció friss fotóját
- Újra szívóösvényen a szülők – Ismét gyerekeink jövője a tét
- Vásárhelyi Mária vs.’jótündér’ – Akkor most mitévő legyen az ellenzéki érzelmű honpolgár?
- De hová tűnt Pesty László és az ő korrupciós ügyekkel foglalkozó weboldala? – Mégsem jött be az ‘ius murmurandi’
- Lázár, a mázlista – Ő tudja, hogy ‘legrosszabb esetben’ 2026-tól mihez kezd: földművesnek áll
- Már értem, hogy miért nem adakoznak regnálóék – Kálvária a segítőkészség ellehetetlenítésére