Banánköztársaság
Varga Zoltán: hol van már a „Tóni elrepül a magángépén”, meg a „ledobom az atombombát” + kommentek
„Ami most történik, abban rég nincs politika, józanság, a legkevésbé normalitás. Hol van már a „kedd délelőtt lemond a kormány”, „Tóni majd elrepül a magángépén”, „ledobom az atombombát.” Nincs itt semmi, van helyette messiásos kitűző, szelfihegyek, messiás glóriával, messiás-házioltár, messiás előre tekint a jövőbe, messiás eszik-vasal-fekszik, a messiás mosolyog, a messiás önnön két kezével gyereket simogat” – kezdte bejegyzését közösségi oldalán Varga Zoltán, a DK képviselője.
Maradt helyette…
egy kínosan beállított-megtervezett Orbán-klón, önmagába szerelmes aktor, aki immár kokárdában….b@szki! Talpig kokárdában!! Hallod! Mint Orbán, és csapata 2002-ben…..fogadja a csodálók áhítattal teli imádatát.
Nincs itt program, jövőkép, ideológia, politika, nincs semmi az egyszem megváltón kívül, aki, miközben kétségbeesetten menekül a viták elől, persze (valaki azzal védte, hogy a megváltó úr „kommunikációs mixébe nem fér bele” Pfűbazmeg! Orbánnak 20 éve nem fér bele a kommunikációs mixébe. Jóvanazígy’.), éppen szétveri az ellenzéki Budapestet és játssza át, nem is titkolta a Fidesznek úgy, hogy a castingolt jelöltjeiről – akik azt nem tudják merre van a polgármesteri hivatal – senki nem tudja mit is gondol a kerület irányításáról, az egészségügy, oktatás, a szociális helyzet sorsáról.
Persze láttam, sőt tettem is sok őrültséget.
Nem megyek a szomszédba egy kis röhögésért sem. Nagyjából ismerem történelmet is, sokat olvastam a szörnyű személyi kultuszokról, szektákról ahol a szektavezér egyetlen pillantásáért képesek voltak, előtte normális emberek szó szerint bármire…bár soha nem értette, mi az amit egy embert rávesz arra – a szerelmet most hagyjuk, ott ismerős a kémia – levetkőzze az összes józanságát és maradjon a feltétlen, áhítatos csodálat, ahol végképp hülyét csinál magából.
Most sem értem. Szerintem kandikamera az egész, a végén jön a jópofa srác egy kamerával és közösen röhögünk, mekkora szop@s volt az egész….vagy nem.
A hozzászólásokból….
„Kedves Zoltán! Nagy tisztelője vagyok de ezt az ellenzéket nem kell szétverni. Mert az ellenzék soha nem tudott összazárni. Az előző csúfos vereség a legnagyobb példa erre. És talalán Márki-Zay mellett Donát Anna állt a szinpadon az eredmény váró után. Akkor nagyon fájt mert túlságosan szerettük volna a változást”
„Többre tartottam önt, minthogy ilyen írást posztoljon!!!! Ez már a „savanyú a szőlő” kategória!!!”
„Kedves Zoltán! Mindig kíváncsian olvasom a jegyzeteit de ez egy kicsit más. 14 év kéz a kézben jön valaki aki talán változtatni akar ezen a patt helyzeten és így beleállni. Higgye el rengetegen azt látják az országban hogy Önök mint ellenzék csak kihasználják a ‘langyos víz’ lehetőségeit, előnyeit. Várjuk ki mi lesz.”
„A DK nagy hibát követett el, hogy nem folytatta az országjárását,ahol egyszerű szövegekkel a rendszert kritizálta volna, s megérteti a választókkal, miért olyan fontos az önkormányzati és uniós választás. (…) Mi lesz Magyar Péterrel és a Tisza Párttal? Ez bízzák választók józanságára! A DK nem alkalmas a Fidesz módszerekre, nem tud más pártokat lejáratni, inkább a kritikájával növeli Magyar Péter népszerűségét. Ennek megvannak a múltbeli okai. Az emberek változást akarnak, de minden jel szerint egyik ellenzéki pártban sem bíznak, s ebbe bizony a DK is beletartozik. Valamit nem jól csinálnak és nem is jót csinálnak! Pedig „Jót és jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,… : hagyjad másnak az áldozatot. „”
„Előre szólok, szeretem az írásait, tetszik a stílusa. Én 2022-ben megfogadtam, erre az ellenzékre sohasem szavazok többé. Azóta még romlott a helyzet; és ezt a romlást nem MP okozta, hanem saját maguk. Önnek sok mindenben igaza van; kicsit a messiás várás szintjén vagyunk. Ezen azonban ne csodálkozzon, kérem! Csak a szájkarate megy ugyanis, megoldási javaslat továbbra sincs. A jelenlegi felállásban ez a rendszer időtlen időkig fogja Magyarországot uralni. A változást váró emberek a végletekig kétségbe vannak esve, ezért minden szalmaszálba kapaszkodnak. Most ebbe. Mérges vagyok, hogy ezt nem értik már meg végre!”
„Időben szóltam, hogy ez így kontraproduktív lesz! Bejött…”
