Vecsei Miklós: a nyomorúság jobban öröklődik, mint bármelyik genetikai kód

Nem szólalt meg sem a gyöngyöspatai romák kártérítése ügyében, sem a „romabűnözést” emlegetők tüntetése kapcsán. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztost, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét a hallgatása okairól és a felzárkóztatásról kérdezte a Heti Világgazdaság a legújabb számában megjelent interjújában.

Van amikor a csend beszél

A szegények felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos szerint van, amikor a csend beszédesebb:

” Sok kérdésben annyira bonyolult a helyzet, hogy akár mond valamit az ember, akár hallgat, óhatatlanul is valakivel ellentétbe kerül. A társadalom végtelenül leegyszerűsített szinten kommunikál a romaügyről. Ezért választottam inkább a hallgatást. Pontosabban: elmondtam a véleményemet, de csak annak, akinek kell.”

Elmondta, az elmúlt hónapokban azon dolgozott – többek között Horváth László képviselővel is –, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy 10 év múlva minden ott élő gyerek a gyöngyöspatai iskolába akarjon járni. Ezt rövid idő alatt a legjobb döntéssel sem lehet megoldani, akárki akármit mond:

” A gyöngyöspatai iskolába nagyon aranyos gyerekek járnak, csak rettentő sok minden hiányzik ahhoz, hogy az iskolából kikerülve sikeres felnőttek legyenek. A szülők közül sokan – romák és nem romák egyaránt – pontosan megfogalmazták, hogy miért viszik inkább máshová, például Gyöngyösre a gyerekeiket: mert szeretnék őket biztonságban tudni és jó iskolába járatni. Úgy gondolják, a gyermekük tanulása érdekében meghozzák azt az áldozatot, hogy hajnalban kelnek és utaznak mindennap. Ezt a jogukat nem vitathatjuk el. De mi lesz így a patai iskolában maradottakkal?”/…… / ” Tulajdonképpen annyit kell elérni, hogy azok a szülők, akik elvinnék a gyerekeiket, biztonságban érezzék magukat, és a helyben maradás mellett döntsenek. Ez egyelőre, úgy tűnik, hogy működik.”

Felzárkóztatás?

A biztos szerint, évszázadok örökségét nem lehet egyik napról a másikra felszámolni:

„Én is hallottam, hogy éhséglázadás lesz, de nem lett. A jóléti erkélyről nézve persze sokan éheznek. És valóban van fájdalmas mélységű nyomor az ország egyes településein. Nagyon sok helyre érkezett extra segítség, de számos leírhatatlan, szürreális dolog történik ezekben a falvakban. ” /….. / ” A nyomorúság jobban öröklődik, mint bármelyik genetikai kód. Dacára annak, hogy a felzárkóztató program folytatásához még a vírus idején is minden támogatást, segítséget megkaptunk a kormánytól, csiga lassúnak tűnhet a tempó, és még messze nem tartunk ott, hogy eredményt hirdessünk.”

Az általa koordinált felzárkóztatási programba, újabb 36 települést vontak be, így már 67 faluban vannak jelen:

„Nagy a kísértés, hogy az ember egyszerű, univerzális megoldásokat keressen, de a mi missziónk az, hogy minden településen az ott érvényes megoldást találjuk meg. Egyedi lépéseket teszünk, mintha 37 táblán játszanánk szimultán sakkpartit. A fókuszban a születés és az azt követő ezer nap van”

Ő is a pedagógiai módszerekben hisz

Reméli, eljutunk oda, hogy minden iskolában lesz ehhez is elegendő eszköz és tudás, addig azonban fontos kompromisszum lehet az iskolaőrség:

„Menjen el ezekbe az iskolákba, kérdezze meg a pedagógusokat, örülnek-e neki, és meg fogja érteni, hogy bizonyos településeken miért van nagy szükség rá. Ez nem váltja ki a kistelepülések iskoláiról lefolytatandó vitákat, nem teszi magasabb színvonalúvá az oktatást, de sok helyen biztonságérzetet adhat. Az általam ismert és megkérdezett iskolaigazgatók legtöbbje örül a lehetőségnek. Egyébként eddig is volt iskolarendőr. „

Beszélt arról is, hogy a közfoglalkoztatásról hosszú ideje folynak szakmai viták, pedig most, a vírus utáni helyzetben sokak számára mutat majd kiutat:

„A jól szervezett közmunkaprogram „képes”, azaz jövőképet ad. Például a tarnabodi elektronikai bontóban dolgozó munkásokat egy év után gyakran átvette a Bosch, és az emberek eldönthették, akarnak-e hajnalban kelni háromszoros pénzért, vagy megelégednek a töredék pénzzel, amiért elég átsétálni az üzembe. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy ingyen semmit nem fog megkapni. Bízunk abban, hogy az újra meginduló gazdaság tömegesen fogja felszívni a közfoglalkoztatottakat. Ezekben a hónapokban a legfontosabb feladat, hogy elkerüljük a végzetes eladósodást. A moratórium alatti fogyasztást egyszer majd ki kell fizetni. Ahol előre fizetős órák vannak, ott könnyebben vészelik át ezt az időszakot. „

A Munkaalapú társadalomról

Nem volt meglepő, hogy kikerülte arra a kérdésre a választ, ebből a megfontolásból-közmunka -nem oszt vajon segélyeket az Orbán- kormány:

„A miniszterelnök munkaalapú társadalmat hirdetett meg. Sokan örülnének, ha egy miniszterelnöki biztos kritizálna egy kormányprogramot. Engem azzal bíztak meg, hogy vigyem sikerre a Felzárkózó települések névre keresztelt jelenlétprogramot. Nekem most ez az egyetlen dolog fontos. És az, hogy öt év múlva fel tudjak mutatni olyan eredményeket, amelyeken már nem lehet vitatkozni. 

A miniszterelnöki biztos szándékainak tisztességében nem kételkedem. A Horváth László féle percemberkék jelenléte azonban sok minden megkérdőjelez a számomra. Tartok attól, hogy a Gyöngyöspatán történteket a Fidesz szavazatszerzési célokra használja majd fel. Vecsei úr cigánykérdéssé látszik leszűkíteni a program által vállaltakat, pedig a mélyszegénység nem kizárólag a cigányság életében van jelen. A programról eddig nem sokat hallottunk, az idő közben telik, és az emberek egyre éhesebbek. Igaz nem volt éhséglázadás, de ez nem az Orbán-kormány érdeme. Sok minden másban is eltérő a véleményem attól, amit a biztos képvisel. Így például messze nem osztom, amit az iskolarendőrségről vagy éppen a közmunkáról mond. De én nem Orbán Viktor beosztottja vagyok.

Szeretném, ha öt év múlva az eredmények az én félelmeimet cáfolnák meg

De addig még sok víz lefolyik a Dunán, lesznek még kampányok, amikor jól jöhet majd a cigánykártya.”

Az eredeti cikk a hvg.hu oldalon olvasható.

Vecsei Mikós: Időnként az uzsorás az egyetlen személy, akihez fordulni lehet. A valóság bonyolultabb a látszatnál