Véresszájú Facebook

Én – isten bizony! – igyekeztem toleráns és türelmes lenni a gyermekeket és fiatalokat gyalázó, fenyegető, pocskondiázó, interneten írt hozzászólásokkal. Szülők és nagyszülők habzó szájjal követelnek spártai nevelést, sűrű pofonokat, testi fenyítést. De most besokalltam és azt mondom: ELÉG!!!!! 

Indulat és düh

Rettenetesen felháborít az a töménytelen gyűlölet, ami „utódaink” felé árad. Szülők és nagyszülők habzó szájjal követelnek spártai nevelést, sűrű pofonokat, testi fenyítést.

És teljesen mindegy, hogy épp egy hisztiző – netán beteg vagy fogyatékkal élő – gyerekről, helyét át nem adó kamaszról, vagy épp pártot alapító fiatalokról van szó. Az interneten mindegyiknek „kitaposnák a belét”, „szíjat hasítanának a hátából”, „egy-két atyai pofonnal észhez térítenék”. Olyan indulattal és dühvel kommentelnek egyesek, olyan betegesen szadista megnyilvánulásokat olvasok, hogy a gyomrom forog tőlük. És közben folyamatosan egy kérdés jár a fejemben: ha ennyi mintaszülő/nagyszülő él közöttünk, vajon miért lettek ilyen „elfajzottak” ezek a srácok?

Elgondolkodik-e vajon ez a sok véresszájú írogató azon, hogy a fenti mondataival mit sugall, milyen értékrendet közvetít feléjük? Mit tanulnak tőlük a gyerekek?

Nehéz ma gyereknek lenni

Mert a nevelés 90 százaléka nem más, mint a személyes példamutatás!!! Milyen mintát adnak/közvetítenek ezek a mindenre fröcsögők? Milyen környezetben nőttek/nőnek fel az ő utódaik?

Én – bár néha tényleg felbosszantanak a gyerekek, fiatalok – tiszta szívből sajnálom őket. Egy frusztrált, önértékelési zavarokkal és megborult értékrenddel élő felnőttvilágban nagyon nehéz gyereknek lenni és egészséges lélekkel felnőni. A társadalom többsége olyan elvárásokat támaszt velük szemben, amelyeknek még a felnőttek sem képesek eleget tenni. Olyan normák betartását kényszerítik rájuk, amiket – koruknál fogva – még nem is értenek.

Agyonlőné, lámpavasra húzná

Vajon mit gondol az a gyermek, akinek imádott édesanyja/nagyija a Facebookon arról ír, hogy gond nélkül képes lenne agyonlőni egy „migráncsot”? Ha azt olvassa, hogy apja legszívesebben „kitépné a belét” annak a gyermeknek, aki a szurikáta halálát okozta, a nagypapi pedig lámpavasra húzná a vele politikailag nem egy oldalon állókat?

Mert, kedves mintaszülők és mintanagyszülők, ezt adjátok át gyermekeiteknek, unokáitoknak!!!! Mert ezt tanulják tőletek!!!!

Az indulatkezelés teljes hiányát, a gyűlöletet, az agressziót, a „hisztit”. Az önzést, a „nekem minden állampolgári jogon jár” életszemléletet, az előítéletet, a rasszizmust, mások lenézését és megvetését. Igen, mindezt, miközben szeretetről, önfegyelemről, empátiáról, toleranciáról papoltok nekik.

Tettek és mondatok összhangja

Azt tanulják meg, hogy nem kell összhangban lenni a tetteknek és a mondatoknak. Hogy másként viselkedünk otthon és másként a falakon túl. Hogy „szemesnek áll a világ”, hogy „kaparj kurta, neked is jut”, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Már az is csoda, ha ebből a légkörből ép elmével kerül ki egy gyerek. Az pedig már hihetetlen, ha a lelke sem sérül.

Úgyhogy kedves acsarkodók, mielőtt legközelebb köpködni kezdtek egy gyereket, egy fiatalt, inkább köpjetek fel a levegőbe és álljatok alá!

Szerző: Mater Dolorosa