Kerítésen túl
Washington több európai országnak elégtelent adott a holokauszt áldozatainak kárpótlása ügyében
Washington európai országokat bírált a holokauszt áldozatainak és családtagjaiknak biztosított kárpótlás miatt abban a jelentésben, amelyet az amerikai külügyminisztérium szerdán tett közzé.
„Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető”
A State Department több európai országot bírált, köztük Boszniát, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyek kudarcot vallottak a holokauszt áldozatai, családtagjaik és közösségeik kárpótlásában a második világháború alatti náci megszállás idején elhurcolt vagyonukért. A jelentés rosszallóan említette meg Horvátországot, Lettországot és Oroszországot is. „Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető” – fogalmazott a dokumentumhoz írt előszavában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
A jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak
A jelentés 46 országban vizsgálja, hogy mennyire tettek eleget annak a 2009 júniusában, a prágai holokauszt-konferencián megfogalmazott vállalásuknak, miszerint kárpótolják a holokauszt áldozatait és a közösségeiket vagy vagyonuk második világháború idején történt elrablásáért, vagy azt azt követő időszakban végrehajtott államosításáért.
„A nácik tömeges fosztogatásának örökségével még túl sok helyen és túl nagy mértékben nem foglalkoztak”
– fogalmazott Pompeo. Leszögezte: a jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az egyes országok nagyobb érzékenységgel foglalkozzanak az elrabolt javak visszaszolgáltatásával vagy a kárpótlással, kivált, hogy a holokauszt túlélői nagyon idősek, és gyakorta szegénységben élnek.
A jelentés jórészt a „bürokratikus tehetetlenséget” okolja az amerikai külügy által szükségesnek látott intézkedések késlekedéséért. Több országban, köztük Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában vagy Luxemburgban például hiányolta az átfogó törvényeket a kárpótlás ügyében, Oroszországot pedig a holokauszt áldozatainak egykori vagyona államosításáért és a vagyonokért fizetendő kompenzáció elmaradásáért illette bírálattal. Magyarországot a jelentés azon európai országok sorában említette, amelyek már foglalkoztak vagy részlegesen foglalkoztak az örökösök nélküli, vagy nem követelt vagyonok ügyével.
A dokumentumban kiemelték öt európai ország – Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország – lépéseit az ellopott műtárgyak ügyében. Ezekben az államokban bizottságokat állítottak fel, amelyek a követelések vitás kérdéseivel foglalkoznak.
A jelentés összeállítását az amerikai kongresszus rendelte el egy 2018-ban, Donald Trump amerikai elnök által aláírt törvény értelmében. A törvény az Igazságot most a nem kárpótolt túlélőknek (angol betűszóval: JUST) nevet viseli.
Szerző
Friss
- Nemzeti oltóanyaggyár – Vakcina helyett egyelőre ingatlant fejleszt, de a cél a hazai autonóm ellátásbiztonság megteremtése
- Hídfoglalás -kicsit másként- szerdán éjjel
- Magyar György: nyakló nélkül bünteti a képviselőket Kövér László – de hová lett a szükségesség-arányosság elve?
- Már csak egy visszavágó választja el a BL döntőtől a PSG-t elütve ettől az Arsenalt
- Orvosi Kamara: a Pintér Sándor vezette belügyminisztérium etikai rendszere nem szolgálja a közbizalmat
- Újdonságmentes Lázár-infó: arra nem lehet közösséget szervezni, hogy „minden sz&r Magyarországon”
- Konfucius intelmei a csillagjegyeknek
- Schmidt Mária -történész(!!!!) és Orbán-barátnő- szerint a bucsai mészárlás ukrán egységek büntetőakciója lehetett
- Keddi Fidesz-rettegtetnivaló: támad az ellenzéki, sötétben bujkáló ‘politikai postaláda-fosztogató’
- Orbán Viktor utódlása, avagy „a népnek joga van elkergetni a kormányt”