Kerítésen túl
Washington több európai országnak elégtelent adott a holokauszt áldozatainak kárpótlása ügyében
Washington európai országokat bírált a holokauszt áldozatainak és családtagjaiknak biztosított kárpótlás miatt abban a jelentésben, amelyet az amerikai külügyminisztérium szerdán tett közzé.
„Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető”
A State Department több európai országot bírált, köztük Boszniát, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Lengyelországot is, mint olyan államokat, amelyek kudarcot vallottak a holokauszt áldozatai, családtagjaik és közösségeik kárpótlásában a második világháború alatti náci megszállás idején elhurcolt vagyonukért. A jelentés rosszallóan említette meg Horvátországot, Lettországot és Oroszországot is. „Sok idő eltelt, és a cselekvés sürgető” – fogalmazott a dokumentumhoz írt előszavában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
A jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak
A jelentés 46 országban vizsgálja, hogy mennyire tettek eleget annak a 2009 júniusában, a prágai holokauszt-konferencián megfogalmazott vállalásuknak, miszerint kárpótolják a holokauszt áldozatait és a közösségeiket vagy vagyonuk második világháború idején történt elrablásáért, vagy azt azt követő időszakban végrehajtott államosításáért.
„A nácik tömeges fosztogatásának örökségével még túl sok helyen és túl nagy mértékben nem foglalkoztak”
– fogalmazott Pompeo. Leszögezte: a jelentésben foglaltak emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy az egyes országok nagyobb érzékenységgel foglalkozzanak az elrabolt javak visszaszolgáltatásával vagy a kárpótlással, kivált, hogy a holokauszt túlélői nagyon idősek, és gyakorta szegénységben élnek.
A jelentés jórészt a „bürokratikus tehetetlenséget” okolja az amerikai külügy által szükségesnek látott intézkedések késlekedéséért. Több országban, köztük Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában vagy Luxemburgban például hiányolta az átfogó törvényeket a kárpótlás ügyében, Oroszországot pedig a holokauszt áldozatainak egykori vagyona államosításáért és a vagyonokért fizetendő kompenzáció elmaradásáért illette bírálattal. Magyarországot a jelentés azon európai országok sorában említette, amelyek már foglalkoztak vagy részlegesen foglalkoztak az örökösök nélküli, vagy nem követelt vagyonok ügyével.
A dokumentumban kiemelték öt európai ország – Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország – lépéseit az ellopott műtárgyak ügyében. Ezekben az államokban bizottságokat állítottak fel, amelyek a követelések vitás kérdéseivel foglalkoznak.
A jelentés összeállítását az amerikai kongresszus rendelte el egy 2018-ban, Donald Trump amerikai elnök által aláírt törvény értelmében. A törvény az Igazságot most a nem kárpótolt túlélőknek (angol betűszóval: JUST) nevet viseli.
Szerző
Friss
- Ennek a 3 csillagjegynek nem sok örülni valója van azon amit megtudtunk a jövőjéről
- Egy gyönyörű barátság kezdete
- Tovább dagad az Orbán Balázs botrány – A Momentum nem engedi el a politikai igazgatót grabancát
- Sok hűhó semmiért: mindegy, hány nevet biggyeszt magára Rogán ex felesége, marad Gaál Cecília
- Az Orbán-lány, aki bármit felvehet, hiábavaló, mert nem viseli, hanem hordja!
- „Szia uramék” játszadoznak, mi fizetünk? – Ezt a kört Mészáros nyerte, ö volt a soros…..
- Elment Forgács Gábor – Újabb nagy nevettető hagyott itt bennünket
- A szuverenitásvédelmis, akinek sikerült Orbán Balázst alulmúlni: a „túlerőt nem tisztelő” 56-osok nem hősök, hanem bolondok – Frissítve!
- Itt a bejelentés: januártól a lakossági ügyfelek is nyögik a tranzakciós illeték-sarcot
- Hócipő, te jövőbelátó – Ki kit menteget?