Zéró tolerancia, avagy ne nézzük egymást madárnak, egyikünknek sem tollas a háta- a bűnüldözés sarlatánjai 12.

Cikksorozatunk végére értünk, reméljük sikerült elgondolkodtatni azokat akik szerzőnk jóvoltából részesei lettek ennek a különös időutazásnak. Nincsenek megoldatlan ügyek, csak ügyetlen megoldások vannak és hivatástudat nélkül tevékenykedő bűnüldözők. Zéró tolerancia? Hiszi a piszi, hogy csak Záhonyi kisrendőrök vesztegetnek és csak okmányirodai ügyintézők hajtanak végre korrupciós cselekedeteket, felsőbb szintű kormánytisztviselők meg nem.

Zéró tolerancia

A kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, kiáltotta világgá annak idején a belügyminiszter. Polt Péter gránitszilárdságú megerősítést is tett, amikor azzal fejelte meg mindezt, hogy az elmúlt évek statisztikai adatai éppen azt erősítik, hogy hazánkban egyre eredményesebb a korrupció elleni büntetőjogi fellépés.

No persze a közszolgák alsó szintű vesztegetéseinek jól feltuningolt adatai, ezt támasztják alá. Felsőszintű korrupciós cselekmények ezek szerint nálunk nincsenek. A Századvég Alapítvány elnöke a Magyar Időknek adott interjújában többek között kifejtette, „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Csak a nemzeti burzsoá réteg létrehozásáról van szó. A környező országokban előfordulnak korrupciós esetek, de ott sem a magyarlakta területeken, legfeljebb csak elvétve.

Értelmezések

Az újraalkotott közbeszerzési szabályok, a pártfinanszírozás szigorítása, az új büntetőtörvénykönyv mind azt szavatolják, hogy a korrupció ellenes fellépés Magyarországon megfeleljen az európai elvárásoknak, tette hozzá az igazságügy miniszter. Ibolya Tibor, fővárosi főügyész hol másutt, mint a pártatlanságáról híres Magyar Időkben azt találta mondani, hogy minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, annál több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába. Szerintem pont fordítva van. Minél több ügyet derítenek fel az arra illetékesek, annál hatékonyabb lesz a korrupcióval szembeni fellépés.

Hiszi a piszi, amit az illiberális államot építő kormány kinevezettjei e témában mondanak.

Nem az okmányirodákban, meg a záhonyi határőrizetben és a közlekedési rendőrség berkeiben feltárt ügyekkel kéne hencegni, hanem a felső vezetés szintjén feltártakkal, ami egy nagy nulla. Itt feltehetően akkora látencia van, hogy attól koldul a magyar igazságszolgáltatás már régóta. Közröhej a MOL vezér európai elfogatóparancsos hazai története, közröhej az USA kitiltási botrány körüli hivatalos magyarázkodás, közröhej a svédekkel való huzakodás Gripen ügyben, közröhej a közbeszerzések mögötti pályázati gyakorlat élén Mészáros Lőrinccel és úgy általában közröhej, amit az arra illetékesek tesznek a törvényességi felügyelet ellátásában, vagy akár a titkosszolgálati eszközök alkalmazását illetően az állami vezetés legfelsőbb köreiben.

Eclipse,Ellios,Mór és a többi számtalan eset

Közröhej az a gyámoltalanság és tehetetlenség, amely a felderítést ezen a területen jellemzi, és egyben persze tragikus is, Olaf ide, vagy oda. Talán mégsem véletlen, hogy az USA nagykövet a döntéshozók rokonait említi a témába vágó konferencián, a Transparency International /TI/ pedig már korábban megállapította, hogy Magyarországon a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét. Megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket és bármely ügyet magához vonhat vagy áttestálhat más ügyészre, – állítja az TI.

Hiszi a piszi, amit a kormány e téren kommunikál. Hiszi a piszi, hogy csak Záhonyi kisrendőrök vesztegetnek és csak okmányirodai ügyintézők hajtanak végre korrupciós cselekedeteket, felsőbb szintű kormánytisztviselők meg nem.

Majd ha lesz mersze édes kis hazánkban egy arra hivatott szervnek, hogy felderítse, milyen kapcsolatokat ápolnak a legmagasabb állami szinten olyan személyekkel, akik korábban házépítő gázszerelőként debütálva mára milliárdossá lettek, akik ki tudja milyen rejtett iskolai végzettséggel, és jövedelemmel egy asztalhoz ülhettek döntéshozó kormánytisztviselőkkel, akkor majd elmondhatjuk, hogy megtettük ezen a téren is az európai elvárásoknak megfelelő lépéseket. De addig marad a susmus, mutyizásokról, titokzatos külföldi utakról, ki tudja miből vásárolt táskákról, autókról és ingatlanokról, vissza nem térítendő állami támogatásokról, előre lezsírozott közbeszerzésekről, pályázatokról!

Szarok rá

„Szarok rá hogy más mit mond” – közölte a történelmi nevezetességű mangalicatenyésztő egy interjúban, amikor viselt dolgairól faggatták. Én meg azt mondom, hogy hagyjuk a süket dumát, hagyjuk a fővárosi főügyészt, hagyjuk ibolykát, aki hosszú és szégyenletes publicisztikát irt az Indexre.

Walter Deffaa az EU illetékese már jó korán, az uniós források felhasználása vonatkozásában kijelentette, hogy Magyarországon eddig 400 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált támogatás ügyében járt el Brüsszel.

Fogtátok, hogy mi lehet-e mögött emberek? Hogy mennyi az a 400 millió euró forintban, szorozd be most éppen 317-el. Anno, Giovanni Kessler, az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF vezetője pedig azt mondta hajdan a magyar kormányról, hogy rendkívül kevés esetben tett bejelentést gyanús esetek miatt.

Polt újra nekimegy Gyurcsány titkosszolgáinak

Polt, hallod? „A tettes Orbán Viktor veje”